Alkotmányba ütközik az a rendelkezés, hogy egy-egy gázközmű állami tulajdonú vagyonrészének 40 százaléka illeti meg az önkormányzatot részvény formájában – mondta ki két hete született határozatában az Alkotmánybíróság. Sérti az alaptörvényt az a szabály is, hogy – amennyiben az érintett települési önkormányzatok több mint fele 1995. január elsejéig nem állapodott volna meg – a vagyonrészt nekik a lakosságszám arányában kell kiadni.
A taláros testület megállapítása szerint alkotmányos követelmény, hogy az önkormányzatok a közművek értékének megfelelő juttatásban részesüljenek, megoldást azonban a bírák nem javasoltak. A vagyonhoz jutás történhet úgy, hogy törvény állapítja meg az igényeknek megfelelő értéket, és úgy is, hogy az egyes helyi testületek bírói úton érvényesítik követeléseiket.
Az immár évek óta tartó huzavona közben a gázvagyon átadása ügyében valamennyi megye bírósági eljárást indított. Ezek közül 17 ügy immár a Legfelsőbb Bíróság elé került, háromnak még az idén várható a tárgyalása. Ez azért is érdekes, mert a belügyminiszter a múlt csütörtöki kormányülésen azt javasolta, hogy első lépésben – legkésőbb 1999 februárjáig – készítsék el a gázközművagyon felmérését. Azt követően pedig az igazságügyi és a belügyi tárca, valamint a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) vegye górcső alá, hogy a vagyonjuttatás indokolt.-e A kései határidőt indokolhatja az is, hogy a jövő évi büdzsébe bekerül-e ez a tétel, avagy sem.
A további teendőket az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. sem látja. Gansperger Gyula elnök-vezérigazgató maga is “különböző változatok” kidolgozására adott utasítást, melyek a lehetséges megoldásokat és azok következményeit taglalnák. Legkevesebb másfél-két hónapra lesz szükség ahhoz, hogy az elemzések elkészüljenek. Ugyanakkor arra is keresi a választ a vagyonkezelő: vajon lehet-e törvénymódosítással rendezni a problémát. Ha igen, az a Gazdasági Minisztérium, a MeH és a Pénzügyminisztérium hatáskörébe tartozik, az ÁPV Rt.-re legfeljebb a végrehajtói szerepkör marad. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke szerint a törvényi megoldásra szűkek a lehetőségek: ahány önkormányzat, annyi eset. Köllner Ferenc ezért gyorsítást követel, azaz hogy az érintettek bírósági úton kapják meg jussukat.
Jelenleg az 1990. szeptember 30-án hatályba lépett önkormányzati törvény rendelkezik a közművagyonról. A jogszabály kimondja, hogy a Vagyon Átadó Bizottság (VÁB) eljárása keretében kell önkormányzati tulajdonba adni a lakossági szükségleteket kielégítő, állami közszolgáltató vállalatok belterületi közművagyonát. A TÖOSZ erre hivatkozva az 5 gázszolgáltató jegyzett tőkéjének 90 százalékát tartja reális alapnak. Ez – az 1995. végi, privatizációs árfolyamon számolva – 140 milliárdos juttatással lenne azonos. Lapunk számításai alapján az összeg pontosan 111,6 milliárdra rúg, az eltelt közel három év kamatai nélkül. A számítás alapja a privatizációkori teljes jegyzett tőke 90 százaléka volt (a magánosításkor a jegyzett tőke felét értékesítették), amelyet megszoroztunk az eladáskori árfolyammal. Az ÁPV Rt. gazdasági vezérigazgató-helyettese, Nádasy Zoltán 15 és 150 milliárd közöttire becsülte a vagyonjuttatás mértékét.
Ám nem csupán a nagyságrendről oszlanak meg a vélemények. Maguk a képviselőtestületek is különbözőképpen látják, hogy ha a természetbeni vagyonátadásra nem lenne lehetőség, akkor a várható juttatást pénzben vagy részvényben kérjék-e. A részvényigénylést két tényező is akadályozza. Egyrészt az önkormányzatok pénzügyi kerete lényegesen leszűkült. A másik oldalon, a vagyonkezelőnél pedig nincs egyetlen gázpapír sem – az “aranyrészvények” is már korábban átkerültek a gazdasági tárcához. Alternatívaként természetesen felmerülhet más állami tulajdonú társaságban való részesedés is. A TÖOSZ további alternatívákon is dolgozik, ám ezekről bővebbet nem volt hajlandó elárulni.
A szolgáltatókban való részesedés azért volna indokolt – mondja Köllner Ferenc -, mert területükön a fogyasztók 30 százalékát az önkormányzati intézmények, további ugyanekkora részét pedig a háztartások teszik ki, amelyek egy-egy gázáremelés után éppen az önkormányzathoz fordulnak lakásfenntartási támogatásért. Szerinte arra is érdemes gondolni, hogy a közművek monopolhelyzetben vannak. Ám ha az önkormányzatoknak kellő beleszólásuk lenne az irányításba, akkor a társaság már működhetne természetes monopóliumként: alacsony ár mellett, csupán a “normál profit” céljával.
Megértjük az önkormányzatokat, hogy jogaik érvényesítéséért az Alkotmánybírósághoz fordultak – mondta a Bayernwerk Hungária Rt. elnöke, Konrad Kreuzer. Ám szerinte a döntés nem érinti a Bayernwerk konszernt; a rendezés az államra és az önkormányzatokra tartozik, semmiképpen sem képzelhető el azonban, hogy a tulajdoni vita bármilyen módon is érintse a Bayernwerk 1995 decemberében aláírt privatizációs szerződését. Hasonló szellemben nyilatkozott Budavári László, a német VEW magyarországi befektetéseinek felelőse is, aki ugyancsak kizárta, hogy bármilyen módon is befolyásolná a Magyar Köztársaság és a közöttünk lévő jogviszonyt a mostanra kialakult helyzet.
