Három nagy orosz bank – az Onexim, a Menatep és a Moszt – nemrégiben egyesült egymással (Figyelő, 1998/36. szám). Ennek fő oka, hogy a rubel zuhanása és az államkötvény-árfolyam esése szinte minden helyi kereskedelmi bankot fizetésképtelenné tett.
A hármak közül az Oneximbank van a legkevésbé gyenge pozícióban, tehát várhatóan domináns szerepet kap a szövetségben. A Menatep ugyanakkor bizonyítottan likviditási gondokkal küzd: a fiókokat megostromló betétesek egy része nehezen jutott hozzá a pénzéhez. A fúzió, legalábbis kezdetben, csak közvetlenül a hitelintézeteket érinti, a hozzájuk kapcsolódó iparvállalatokat nem. De további érdekszövetségek is várhatók.
A bennfentesek arra számítanak, hogy a három hitelintézet nevével fémjelzett csoportok élén álló nagyhatalmú potentátok – az Oneximnél Vlagyimir Potanyin, a Menatepnél Mihail Hodorkovszkij, a Mosztnál Vlagyimir Guszinkij – összevonják médiaérdekeltségeiket, amelyekhez számos napilap és tévécsatorna tartozik. A későbbiekben elképzelhető ipari érdekeltségeik – köztük két nagy olajvállalat – egyesítése is.
S nem ez lesz az egyetlen ilyen összekapcsolódás. Több, a moszkvai városi önkormányzathoz kötődő bank folytat egyesülési tárgyalásokat, köztük az az Imperial Bank, amely már a külföldi magánhitelekre augusztus közepén bejelentett törlesztési moratórium előtt sem teljesített egy esedékes törlesztést. A bank engedélyét a nyár végén bevonták.
Az Inkombank és az országos tartalékbank már bejelentette a fúziót, amellyel az ország második legnagyobb hitelintézete jön létre. Mindkét fél az ország legerősebb cégéhez, a Gazpromhoz kapcsolódik. Ez utóbbi már jelezte: szeretné felduzzasztani banki üzletágát, várható tehát, hogy további célpontok után néz.
A kereskedelmi bankoknak lakossági betétjeik garantálásához legalább 5 milliárd dollárra lenne szükségük, a Szberbanknak pedig minimum háromszor ennyire. A 30 legnagyobb bank külföldi adóssága jelenleg 3,4 milliárd dollárt tesz ki.
