Ezúttal nem a szociálisan érzékeny politikusok tesznek szemrehányásokat, hanem többek között a testvérintézetnek számító Világbank is kétli, hogy célravezető-e az IMF szigora. A Wall Street több szaktekintélyének nézeteit osztva Joseph Stiglitz – aki Bill Clinton amerikai elnök gazdasági tanácsadója volt, jelenleg pedig a Világbank szakembere – úgy vélekedett: Ázsiában bizalmi válságokról van szó, s a megoldást keresve elsősorban a krízist kiváltó okokra kellene összpontosítani.
A dél-koreai kormány és az IMF a decemberi megállapodáshoz képest mindenesetre máris módosította az ország elé állított idei gazdasági célokat. Ezeket a nemzetközi pénzintézet igazgatótanácsa hagyja majd hivatalosan jóvá. Szöuli jelentések szerint mindenesetre az ország az idén 1,5 százalékosnál magasabb gazdasági növekedést aligha tud elérni – a korábban várt 3 százalékos tempó ma tehát teljesíthetetlennek tűnik. A legújabb elképzelések szerint az infláció – a decemberben számított 5 százalék helyett – 9 százalékosra gyorsul, az immár egymillió fősre kalkulált munkanélküliség pedig 4,7 százalékos rátának felel meg, holott korábban még 3,9 százalékról volt szó. Ugyanakkor a folyó fizetési mérleg viszonylag kedvezőbbnek ígérkezik: a decemberi megállapodásban szereplő 4,3 milliárd dolláros deficit helyett várhatóan 3 milliárd dollár körüli többletet mutat majd 1998 végén a mérleg nyelve.
A dél-koreai vezetés ismertette, hogy Szöul az idén milyen ütemben veheti igénybe a közel 60 milliárd dolláros nemzetközi mentőprogram idei évre szánt hiteleit. Eszerint az ország – amely eddig 16 milliárd dollárhoz jutott hozzá – ebben az évben összesen 24,7 milliárd dollárt használhat fel; ebből 16,5 milliárdot a nemzetközi pénzintézetek adnak, 8,2 milliárdot pedig a gazdaság megsegítésére ígéretet tett 13 ország utal ki.
A japán, az amerikai és az európai kereskedelmi bankok magatartása különösen fontos a dél-koreai gazdaság stabilizálása szempontjából, márciusig ugyanis mintegy 40 milliárd dolláros rövid lejáratú tartozást kellene törleszteni. Az ottani pénzügyi tárca bejelentette, hogy állami garanciát ad a helyi magánbankok külföldi tartozásaira. Ettől azt várják, hogy javul a bizalom az ország iránt. Az állami bankgarancia révén lehetővé válik, hogy a rövid távú bankadósságokat hosszabb távú tartozásokra – hitelekre vagy kötvényekre – váltsák át a külföldi kereskedelmi bankok.
A hitelezők New Yorkban, a szöuli illetékesekkel folytatott megbeszélésükön a hét végén egyébként készségüket fejezték ki arra, hogy 90 napra elhalasszák a rövid lejáratú adósságok törlesztését. A tárgyalások mindazonáltal konkrét döntés nélkül zárultak; az újabb egyeztetésre január 19-én kerül sor.
Jóllehet végleges megoldást a pénzintézetek nem terjesztettek elő, a Chase Manhattan, a Citibank és a J. P. Morgan képviselői hangsúlyozták: a bankok javaslata tartalmaz adósságlevél-kibocsátást a dél-koreai devizatartalék feltöltésére, továbbá adósságpapír-cserét az esedékes hitelek meghosszabbítására, összesen körülbelül 30 milliárd dollár erejéig. A tárgyalásokon jelenlévő hitelintézetek ismét megerősítették, hogy továbbra is nyújtanak rövid távú kölcsönöket dél-koreai társaiknak.
