Rendre nehéz feladatot jelent a pénzügyi kormányzatnak a társaságiadó-bevételek pontos megtervezése. A kilencvenes évek elején az efféle bevételeket többször is túltervezték, s így azoknak alig töredéke folyt csak be a központi kasszába. Ezzel szemben az utóbbi években – amióta a társasági adó kulcsa jelentősen csökkent, s a gazdasági növekedés is megindult – éppen ellentétes tendencia érvényesül: a bevételek jóval meghaladják a tervezettet. Így volt ez tavaly is, s úgy tűnik, e tekintetben az idei év sem lesz kivétel. November végéig ugyanis az egész éves előirányzatnak már a 60 százaléka, 72 milliárd forint teljesült, s még hátra van a decemberi feltöltési kötelezettség, amikor is – legalábbis a korábbi években így volt – több tízmilliárd forint bevételre számíthat a pénzügyi tárca. Így a befolyó pénz összességben minden bizonnyal jóval meghaladja majd a tervezett 120 milliárdot. Bathó Ferenc, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője a Figyelőnek elmondta: most azzal számolnak, hogy az év végéig 130-135 milliárd forint társasági adó folyik majd be. Általános tendencia egyébként az is, hogy a bevételek 45-50 százalékát decemberben realizálja a költségvetés, sőt, tavaly még ennél is több (a 110,8 milliárdból 60 milliárd forint) jutott az év utolsó hónapjára (lásd a grafikont).
Vámosi Nagy Szabolcs, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (Apeh) elnökhelyettese egyébként sajnálja, hogy költségvetési okok miatt szükség van a társaságiadó-feltöltésre. Szerinte jobb megoldás lenne, ha a vállalkozások mentesülnének ezen kötelezettség alól, s nem kellene előre megbecsülniük éves nyereségüket. Hozzátette azonban azt is: nagy baj van akkor, ha december 15-én egy főkönyvelő még nem tudja megmondani, hogy mennyi lesz év végén a vállalkozás eredménye.
A feltöltési kötelezettség alól a társasági adótörvény a külföldi vállalkozókat és az egyszeres könyvvitelt vezetőket mentesíti. E törvény szerint ugyanakkor – az előzőeken kívül – a Munkavállalói Részvénytulajdonosi Program szervezeteinek, a közhasznú társaságoknak és a víztársulatoknak sem kell eleget tennie a rendelkezésnek. Ugyancsak mentesülnek ez alól az alapítványok, a közalapítványok, a társadalmi szervezetek, a köztestületek, az egyházak és a lakásszövetkezetek – akkor is, ha az adóévben vállalkozási tevékenységből bevételük volt, vagy e tevékenységhez kapcsolódóan költséget, ráfordítást számolnak el. (Utóbbi esetben mentességet élveznek az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak is.) Az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezik, hogy az adózónak december 20-ig kell teljesítenie feltöltési kötelezettségét.
Lényeges azonban, hogy nemcsak a társasági adó, hanem több helyi teher – az iparűzési és a vállalkozók kommunális adója – esetében is feltöltési kötelezettséget ír elő a jogszabály, amit szintén december 20-ig kell megtenni. (Ezen adónemeknél sem vonatkozik azonban e kötelezettség az egyszeres könyvvezetést alkalmazókra.) Az idén egyébként – legalábbis egyelőre úgy tűnik – az iparűzési adóbevételek is meghaladják majd a tervezettet. Fehérvári István, a pénzügyi tárca illetékese elmondta: helyi adókból egész évre 94,8 milliárd forint bevételt terveztek, amelynek jelentős részét, 78,3 milliárd forintot az iparűzési adó teszi ki. Ezzel szemben az év első 10 hónapjában már 92 milliárd forint volt az adózóktól származó befizetés (igaz, ebből májusban 2-3 milliárdot visszaigényeltek), s így itt is biztosra vehető a túlteljesítés.
Az idén keletkezett nyereség felosztásáról ugyan a legtöbb helyen csak jövőre döntenek, mégis érdemes figyelni egy kisebb jelentőségű törvénymódosításra. Ennek lényege, hogy ha a kifizető levonja a magánszemélytől az osztalékadót, akkor azt csak a kifizetést követő hónap 12-éig kell befizetnie a költségvetésbe, szemben az idei 5-ei határidővel. Nagy összeg esetén ez a pár nap jelentős kamatbevételt hozhat. Továbbra sem kell levonni osztalékadót akkor, ha annak jogosultja belföldi vállalkozás, vagy külföldi ugyan, de az osztalékot saját belföldi vállalatának kéri bankon keresztül átutalni. Ha viszont a külföldi vállalkozás készpénzben veszi fel az osztalékot, vagy kéri annak külföldre utalását, akkor a belföldi kifizetőnek kötelessége levonni az osztalékadót, s ezt az adóévet követő május 31-ig fel kell tüntetnie társasági adóbevallásában. Előfordulhat, hogy a levont osztalékadó magasabb, mint a kettős adóztatás elkerüléséről szóló nemzetközi egyezmény alapján az illető külföldire vonatkozó mérték. Ekkor a külföldi az adókülönbözetet az Apeh Észak-Budapesti igazgatóságától igényelheti vissza. Bizonyos esetekben lehetőség van arra is, hogy a belföldi kifizető a 20 százaléktól alacsonyabb mértékkel vonja le az adót a külfölditől.
