A hagyományos járműgyártást képviselő cégek sorsa különbözőképpen alakult. A Rába pozíciói például egyértelműen megerősödtek, képes világszínvonalon gyártani. A Csepel Autógyár már nem jelentős tényező, átállt a kis sorozatú gyártásra. Az Ikarus viszont túljutott a mélyponton, Széles Gáborral igazi tulajdonosi szemléletű vezető jelent meg a cég élén. Gyökeresen átalakult a háttéripar is: az időben váltó, vagy szerencsésen privatizált cégek sikeressé váltak, a vállalatok nagyobbik hányadát azonban felszámolták.
A másik oldalon viszont beigazolódott, hogy hazánknak komoly esélyei vannak a személygépkocsi- és az alkatrészgyártás területén. A komplett járműgyártást nézve a Suzukié talán mindenki számára elfogadott sikertörténet. S amit senki sem hitt volna a beruházás megkezdésekor: a hazai beszállítói arány immár 50 százalék körül van.
Az elkövetkező években hazánk szervesen bekapcsolódik az unió gazdaságába. Egyre kevésbé fontos tehát, hogy hol gyártják a gépkocsit: a hozzáadott érték a mérv-adó. Lepsényi István úgy látja, hogy a hazai alkatrészgyártó ipar jelentősen fejlődhet a csatlakozásig. Ma már az sem csak remény, hogy a hazai kutatás-fejlesztési bázis is bekapcsolódhat a járműgyártásba. A Knorr-Bremsének például már létezik saját itteni kutató-fejlesztő bázisa. A Budapesti Műszaki Egyetemen több mint harminc, Kecskeméten huszonhat mérnököt foglalkoztatnak, akik például az ABS fékrendszer, a DSC vezetésstabilitási rendszerek, vagy a fékszelepek továbbfejlesztésén dolgoznak. A Knorr-Bremse közel félmilliárd forintot költ itt kutatás-fejlesztésre.
A cég egyébként megnégyszerezte termelését: az idén már 4 milliárd forint felett lesz a nettó árbevétele. Termékeinek négyötödét Nyugat-Európában értékesíti: szállít a Mercedesnek, a Volvónak, a DAF-nak és a Scaniának is. Kecskeméti gyárában 560, tavaly novemberben átadott fővárosi gyárában 300 ember gyárt vasúti fékrendszereket.
Lepsényi István 48 éves, a leningrádi Műegyetemen szerzett diplomát. Az Ikarusban különböző posztokon eltöltött 16 év után 1990-ben került a Suzukihoz. Ottani vezérigazgatói beosztását cserélte fel 1995-ben a Knorr-Bremse Fékrendszerek Kft. ügyvezető igazgatói állásával. Tavaly a járműgyártásban kifejtett tevékenységéért, illetve a hazai személygépkocsi-gyártás létrehozásában betöltött szerepéért Széchenyi-díjjal tüntették ki.