Már az év első néhány hónapja után látszott, hogy tarthatatlan az egészségbiztosító számára készített eredeti költségvetés. Az első félév 26,7 milliárd forintos hiánnyal zárult, sokak szerint így a kormánynak már a tavasz végén el kellett volna készítenie a tb pótköltségvetését – különös tekintettel arra, hogy a parlament által elfogadott eredeti tervezet mindössze 3,8 milliárd forintnyi hiánnyal kalkulált. A kedvezőtlen tendencia mindenesetre visszafordíthatatlannak bizonyult, így – szokásos őszi programként – következhetett a pótköltségvetés összeállítása.
Az ismétlődő tapasztalatok tükrében újra és újra felvetődik a kérdés: vajon miért állít össze a pénzügyi tárca egy olyan büdzsét, melynek tarthatatlansága már a kezdetektől nyilvánvaló. Az ÁSZ például már múlt ősszel felhívta a figyelmet, hogy a tb-költségvetés összeállításakor a realitások figyelembevételénél még mindig erősebb a pénzügyi egyensúly deklarálásának szándéka. Ez a szemlélet továbbra is változatlan. Dacára annak, hogy az Egészségbiztosítási Alap legutóbb regisztrált hiánya már elérte a 37,4 milliárd forintot, a pótköltségvetési tervezet tanúsága szerint a Pénzügyminisztérium (PM) mégis csupán 30,1 milliárdos deficittel számol az év végéig. Igaz, a tárca képviselője már azt is megígérte, hogy a végszavazásig (képviselői módosító indítvány révén) 41-42 milliárd forintra emelik a limitet, ám még ez is igen messze van az OEP és az ÁSZ által becsült hiánytól. A biztosító és a számvevők egymással teljes egyetértésben 47,8 milliárd forintnyi lyukat jeleznek előre. Ám hiába találta az ÁSZ megalapozottabbnak a biztosító pótbüdzsé-tervezetét, az OEP anyaga mégis csupán a hivatalos előterjesztés mellékleteként kerül a képviselők elé.
Az okokat megvizsgálva kitűnik, hogy a PM ismét túlzottan optimistának bizonyult: a kiadásokat alábecsülték, a bevételeket viszont jócskán felültervezték. Az eredeti elképzelések felborulásához hozzájárult az Alkotmánybíróság döntése is: a testület ugyanis jelentősen csökkentette az 1800 forintos egészségügyi hozzájárulásra kötelezettek körét, így nem is teljesülhetett az innen remélt 97,9 milliárd forintos bevétel. (A pótköltségvetésben már csak 79 milliárd forinttal kalkulálnak, ám a biztosító szerint reálisan legfeljebb 70 milliárdnyi származhat ebből a forrásból.)
Az viszont már az eredeti költségvetés összeállítóinak hibájául róható fel, hogy a büdzsében egyáltalán nem jutott forrás a 17 százalékos egészségügyi béremelésre, pedig erről a kormány és az egészségügyi szakszervezetek már korábban megállapodtak. Erre 11 milliárd forint kell, amiből 5 milliárdot a biztosító saját forrásból teremtett elő, míg a maradék 6 milliárd most bukkan fel a pótköltségvetési tervezetben.
Az ismétlődő hibák közé tartozik az is, hogy a PM eredeti kalkulációjában indokolatlanul szűkre szabták a biztosító gyógyszerkeretét: a tavalyi 84 milliárdos tételt mindössze 2,5 milliárd forinttal fejelték meg. A pótköltségvetés már 92 milliárd forintnyi gyógyszerkiadással számol az év végéig, a biztosító viszont még ezt is megtoldaná vagy 2 milliárd forinttal.
