Egy évtizeddel ezelőtt, a nyolcvanas évek végén a Cisco az akkor még alakulóban lévő világhálón azon “útvonalak” kiépítésével foglalkozott, amelyek kapcsolatot teremtenek az Internet és a nagy szolgáltatók között. Azóta szinte teljesen átalakult a kaliforniai San Jose székhellyel működő vállalat, amely hagyományos profilja mellett szívósan nyomul előre a vállalatokon belüli hálózatok, az intranetek terén is. A világ 140 országában összesen 10 ezer dolgozót foglalkoztató társaság legutóbbi pénzügyi évében 6,44 milliárd dolláros forgalmat könyvelt el, szemben az egy évvel korábbi 1,98 milliárddal. A Forester Research előrejelzése szerint a világhálózat piaca az ezredfordulón 60 milliárd dolláros lesz – a Cisco ennek minimum hatodát (de inkább harmadát) kívánja megszerezni.
A cég 1995-ben létesített képviseletet Magyarországon, mivel itteni forgalma átlépte azt a küszöböt, amelynél már érdemes helyi hídfőállást kiépíteni. Hogy mekkora értéket jelent ez a küszöb, azt Budafoki Róbert, a képviselet vezetője nem volt hajlandó elárulni. Nagyot azonban aligha tévedtek a Cisco emberei, mert a cég azóta megötszörözte itteni forgalmát. Budafoki Róbert szerint a hazai távközlési infrastruktúra fejlődése most ért el arra a szintre, amelyről nagyot lehet dobbantani. A tervek alapján jövő július végéig legalább 30-50 százalékos növekedést remélnek a kaliforniaiak a magyar piacon.
A társaság partnereinek sorában bankok, távközlési és más szolgáltatók, valamint kisebb-nagyobb vállalatok szerepelnek. A felhasználókat az ország számos pontján működő közvetítőken keresztül látják el, a képviselet pedig tájékoztatással, tanácsadással, a hálózatépítő munka összehangolásával foglalkozik. A magyarországi Cisco komplex szolgáltatást nyújt: végberendezéseket szállít, s azokra csatlakozási lehetőséget kínál. Az a kis- és középvállalkozó tehát, aki a világhálóba szeretne bekapcsolódni, nem kényszerül saját informatikai szervezet kialakítására, elég ha megbízást ad a Cisco helyi partnereinek. A nagyvállalatoknál már érdemes megfontolni a saját szakapparátus foglalkoztatását.
A magyar piacon persze jelen van a többi világcég is, mindegyiket ki lehet próbálni. Mindenesetre terjed az a megközelítés, amely szerint célszerű egyetlen cégtől komplett rendszereket vásárolni, mert – azon túl, hogy nem lesznek illesztési problémák – ez mutatkozik a legolcsóbbnak.
A számítástechnikai hálózatépítők és berendezésgyártók világában ugyanúgy megkezdődött a tőkekoncentráció, mint a távközlésben vagy a repülőgépiparban. A fejlesztési költségek ugyanis óriásiak, s bár minden jelentősebb cégnek több területen is vannak saját fejlesztései, egyedül már nem boldogulna a piacon. A kilencvenes évek első felében ezért a Cisco tudatosan vásárolta fel a kiváló, ám csupán egyetlen technológiát fejlesztő kisebb cégek egész sorát. Az utóbbi időszakban pedig különféle céllal és területeken együttműködési szerződéseket kötött például a Hewlett Packard, a Digital, az Olivetti, a Unisys, az Alcatel, a Siemens és az IBM cégekkel. Ez azt jelenti, hogy ha egy magyar vállalat bekapcsolódik az Internet világhálózatába, elképzelhető, hogy a felsoroltak bármelyikével létesít is kapcsolatot, a Cisco jellegzetes, hidat ábrázoló logójával találkozik a kiszállított berendezéseken.
A művelődési tárca középiskoláknak szóló Internet-szolgáltatásra kiírt közbeszerzési pályázatát az Elender Computer Műszaki Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. nyerte. Berki Endre kereskedelmi igazgatótól megtudtuk, hogy eszközeik négy ötödét a Cisco szállítja. Az általuk közepes árszintűnek tartott céget nem utolsósorban rugalmasan bővíthető moduljai miatt választották.
A nagy távolságú kapcsolatok létesítéséhez megfelelő és gyors hálózattal rendelkező partnerként tartja számon a Ciscot a Pannon GSM Rt. is. Juhász Miklós informatikai igazgató érdeklődésünkre elmondta, hogy ők a Synergon Informatikai Rt.-n keresztül tartják a kapcsolatot a világcéggel. Közreműködésükkel hatékonyabbá tudják tenni területi képviseleteiket és ügyfélszolgálataikat, s jobban összpontosíthatják erőforrásaikat is. A Pannon informatikai hálózatán gyakorlatilag egy kézben lehet tartani az irányítást, s így bármilyen üzemzavar esetén lehetőség van a közvetlen beavatkozásra.
A közigazgatás informatikai rendszerének kialakításánál, fejlesztésénél a biztonság, a megbízhatóság és persze az ár a legfontosabb – fejtette ki lapunknak Horváth János, a Miniszterelnöki Hivatal informatikai és távközlési helyettes államtitkára. A már meglévő rendszereiken ők is Cisco-megoldásokat alkalmaztak, de figyelik az újabb fejlesztési eredményeket is, s hosszú távon számítanak a cégre. A jövőbeni megrendelések nagyságrendjét sejteti, hogy a központi és az önkormányzati közigazgatási informatikára évente 30 milliárd forintot költenek, az igény viszont ennek a többszöröse lenne.
