Gazdaság

ADÓELLENŐRZÉSEK – Vigyázó szemek

Az év hátralévő részében az adóhivatal kiemelten ellenőrzi az egyéni vállalkozók jövedelmét és társadalombiztosítási kötelezettségük teljesítését, valamint a családi pótlék jogosságát - tudtuk meg Monostori Lajosnétól, az Apeh elnökhelyettesétől. Emellett, az éves ütemtervnek megfelelően, folyamatosan vizsgálja a hatóság a készpénzfizetésre vonatkozó szabályok betartását is. Az ellenőrzések azonban - a jelek szerint - önmagukban továbbra sem elegendőek ahhoz, hogy a hazai adómorál lényegesen javuljon.

Két éve erőteljes küzdelem kezdődött a feketegazdaság visszaszorításáért. A kiszabható mulasztási bírságot ugyan már a korábbi években is folyamatosan emelték a törvényhozók, ám kiderült: a büntetés gyakran nem elég elrettentő, hiszen a szabályok kijátszásával elérhető haszon többszörösen meghaladja a maximális bírságot. A lehetőségek kiterjesztése nyomán az adóhivatal immár az engedély nélküli tevékenységet folytató vállalkozók árukészletét is lefoglalhatja. Ezzel a jogosítványával különösen a közterületeken és a piacokon végzett vizsgálatok során él az Apeh. Míg tavaly egész évben húsz alkalommal, addig idén az első nyolc hónapban már több mint negyvenszer foglaltak le a hivatalnokok árukészleteket. Meredeken emelkedik az ezzel összefüggésben kiszabott mulasztási bírság is: 1996-ban 363 ezer forint volt, idén nyár végéig pedig már 669 ezer forintra rúgott ez az összeg.

Az adómorál azonban érdemben továbbra sem javul. Jól példázza ezt, hogy míg tavaly a nyugta-, illetve számlaadási kötelezettség elmulasztása miatt 53 üzletet zártak be (jó néhányat már második, sőt harmadik alkalommal), addig idén, szeptember elsejéig – igaz, azóta szigorodtak az előírások – már 101 üzletre került lakat. (Van köztük zöldség-gyümölcs kereskedés, élelmiszerüzlet, virágbolt, cukrászda, régiségbolt, söröző, de akad kulcsmásoló és éjszakai mulató is.) A 11 ezer nyugtaadási vizsgálat során az árusok minden második esetben szabálytalanságot követtek el – emiatt 313 millió forint bírságot szabtak ki. A fiktív vállalkozások kiszűrése érdekében az adóhatóság folyamatosan nyilvánosságra hozza a bejelentkezési kötelezettségüket elmulasztók listáját: az elmúlt évben 45, az idén eddig már 84 magánszemélyt állítottak pellengérre.

A már korábban is élő lehetőségek egy része az idén januári szigorítások után vált valódi fegyverré. (Különösen igaz ez az üzletbezárásokra: ha egy vállalkozó egy naptári évben kétszer elmulasztja a nyugtaadást, az Apeh bezárhatja a boltot.) Mindezek nyomán a tavalyi teljes adóévhez képest 1997 első nyolc hónapjában például megkétszereződött a foglalások száma (ez a lehetőség is 1995 januárjától él). Immár lehetővé teszi a törvény azt is, hogy a revizorok általános megbízólevél alapján dolgozzanak, s ne csupán egy konkrét adóalany ellenőrzésére legyen jogosítványuk. A tapasztalatok szerint e megbízólevéllel sokkal hatékonyabb lehet az ellenőrök munkája, mintha csak az üzlethelyiség és a szállítmányok átvizsgálására lenne lehetőségük.

Kiskapuk persze továbbra is akadnak. Gyakori eset például, hogy ha egy vállalkozásnál megkezdődik az ellenőrzés, akkor az rögvest átteszi a székhelyét egy másik megyébe, s ezzel gyakorlatilag meghiúsítja az akciót. Hiába végzi el ugyanis a revizor a munkáját, eljárási hiba miatt meg kell semmisíteni a jegyzőkönyvet. Ezt a lehetőséget különösen a fiktív cégek használják ki. (Az adóhatóság ezért azt javasolta: módosítsák úgy a törvényt, hogy a megkezdett ellenőrzést telephelyváltás esetén is le lehessen folytatni.)

Az évből hátralévő időszak kiemelt feladata azon önálló tevékenységet folytató vállalkozók jövedelmének becsléssel történő megállapítása, akik a tavaly decemberben megjelent pénzügyminiszteri irányelvben szereplőnél kisebb jövedelmet vallottak be (Figyelő, 1997/27. szám). Kérdés, vajon megtérül-e a több tízezer vállalkozó adóbecslésére fordított energia, s nem a nagy adócsalókra kellene-e inkább koncentrálnia az egyébként véges erőforrásokkal rendelkező hivatalnak. Ezzel kapcsolatban Monostori Lajosné kifejtette: az ellenőrzések pozitív hatása nem mindig mérhető közvetlenül forintokban. Hatásuk inkább közvetett: például javul az adózási fegyelem, ezáltal pedig a költségvetés bevételei is gyarapodnak. Ez történt akkor is, amikor a nem valódi befektetések után megtagadták az adó-visszatérítést. (Emiatt ugyan sokan perlik az adóhatóságot, ám több mint 4 milliárd forint kiutalását sikerült megakadályozni.)

A készpénzforgalom ellenőrzése az áfa-kiutalás előtti, illetve utáni revízió része. Az Apeh megvizsgálja azt is, hogy a vállalkozások betartják-e a készpénzforgalom korlátozására hozott szabályokat (Figyelő, 1997/26. szám). Ez az előírás júliustól van érvényben, azonban már így is több esetben is találkoztak az ellenőrök olyan vállalkozásokkal, amelyek átlépték az előírásokat. Gyakoriak az olyan készpénzben kiegyenlített, egy millió forintnál nagyobb összegű számlák is, amelyek június 30-ai keltezésűek – ilyenkor adókülönbözetet állapítanak meg.

Idén januártól az Apeh megtagadja az áfa és a támogatások kiutalást azoknak a vállalkozásoknak, amelyeknek köztartozásuk van – ennek a problémának ugyancsak kiemelt figyelmet szentelnek mostanában.

A korábbi években az Apeh egyre kisebb hányadát tudta ellenőrizni az adóalanyoknak. Miközben ugyanis azok száma rendre nőtt (s a hatóság feladatköre is egyre szélesedett), aközben az ellenőrök száma nem emelkedett. Ehhez képest idén 650 új revizort sikerült beállítani, így hosszú évek óta esély kínálkozik arra, hogy a korábbi stabil trend megforduljon.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik