Nem különösebben érintette a Budapesti Értéktőzsdén tomboló hossz az utóbbi években csipkerózsika álomba szenderült Skála-részvények árfolyamát, mint ahogyan a piac a Centrumban szerzett részesedést sem értékelte. Februárban, a Skála akvizíciós terveinek hallatán átmenetileg ugyan az árcentrumnak számító 1800-1900 forintos sávból 2600 forint fölé emelkedett az árfolyam, utána azonban – függetlenül a Centrum sikeres megszerzésétől – az visszaesett 2000 forint alá (lásd a grafikont).
A Skálának ez idáig nem sikerült a tőkepiacon egyértelműen tudatosítania, mit is nyert a Centrum többségi tulajdonának a megvásárlásával – magyarázta a hűvös piaci fogadtatást a Figyelő kérdésére Imre István, a Skála-Coop Rt. elnöke, aki a hétfői rendkívüli közgyűlés óta a Centrum Rt. vezérigazgatója is. Pedig szerinte a láncban komoly forgalmi potenciál rejtőzik – az egy négyzetméter eladótérre jutó forgalom például egyharmaddal kisebb mint a Skálánál. A tartalékok kiaknázásához azonban legalább egyéves átszervezési, beruházási időszakra van szükség, amelynek során nem lehet kizárni a veszteségeket sem. A tervek között szerepel például a korábban deficites élelmiszer-kereskedelmi üzletág leépítése és az elárusító területek bérbeadása. A bérlők nagy valószínűséggel a Skála többségi tulajdonosának, a Tengelmann-csoportnak az érdekeltségébe tartozó láncok – a Kaiser’s és a Plus – közül kerülnek majd ki. Néhány áruház értékesítésére is sor kerülhet, a megmaradókra viszont – köztük elsőként a zászlóshajónak szánt Corvinra – kívül-belül korszerűsítés és felújítás vár. A Skála stratégiája szerint ugyanis az amúgy általában kiemelt fekvésű Centrum-áruházaknál a vásárlási környezet emelésével az áruk felértékelődése, illetve a forgalom növelése is elérhető.
A Skála-csoport a Centrum Rt. 50 százalékot valamivel meghaladó tulajdonrészét piaci becslések szerint 2,2-2,3 milliárd forintért szerezte meg, amire a májusi alaptőke-emelés nagyrészt biztosította a fedezetet is. (Az utolsó, többséget jelentő, vételi opcióval már lekötött, mintegy 10 százalékos pakett megvásárlásához még szükség van a Versenyhivatal engedélyére.) A további beruházásokat is főként saját forrásokból képzelik el: például a kiskereskedelmi profilhoz közvetlenül nem kapcsolódó érdekeltségek értékesítéséből befolyó összegekkel. E stratégia jegyében a társaság a napokban adta el az Interspan Kft.-ben meglévő kisebbségi részesedését, több mint félmilliárd forintért.
A tőzsdén – viszonylag alacsony forgalom mellett – már több hónapja az 1800-1900 forintos árcentrum körül ingadozó Skála-részvények jövőjét a kiskereskedelmi forgalom várt megélénkülése is döntően befolyásolhatja. A hazai fogyasztásnak az első félévi – reálértékben 6 százalékos – visszaesése után például a Merrill Lynch és a Concorde Értékpapírügynökség elemzői egyaránt a 6 éves csökkenő trend megfordulására számítanak. Az 1998-as esztendőre pedig már a kiskereskedelmi ágazatban tevékenykedő nagy cégek eredményeinek határozott javulását jósolják. A Merrill Lynch közelmúltban készített elemzése például a részvényenkénti eredményt a Skálánál a tavaly elért 63 forinttal szemben 1997-re 72, 1998-ra pedig már 163 forintra becsüli. Az előbbi két érték egyébként kerekítve 24-es, illetve 10-es P/E-hányadost jelent. (Csak összehasonlításképpen: Németországban a Skálához hasonló áruházláncok P/E-mutatója 13 és 53 között mozog – a nagyobb cégeké magasabb, a kisebbeké alacsonyabb -, az átlag pedig valahol 25-30 körül van.)
A biztató jövő ellenére a piac egyelőre visszafogott érdeklődést mutat a Skála-részvények iránt (hiába haladja meg a csoport ingatlanvagyonának egy részvényre jutó biztosítási értéke a 3 ezer forintot). Részvénypiaci megfigyelők szerint ennek komoly oka a Skála alacsony likvidítása, továbbá az, hogy a papír külföldön német orientációjú piacokon (München, Frankfurt) forog. A Tengelmann-csoport egyébként – egy Handelsblatt-cikk szerint – jelenlegi részesedésének sem megemelésére, sem leépítésére nem törekszik. Ugyanakkor a magyar értéktőzsde életében meghatározó angolszász intézményi befektetők – nem kis részt a részvény viszonylag szerény marketingje és alacsony likviditása miatt – nem ismerik eléggé a társaságot, így a Skála számukra egyelőre nem portfoliópapír.
