Magyarország legnagyobb kereskedelmi partnerei közül tavaly messze az Egyesült Államokkal lebonyolított forgalom bővült a legdinamikusabban (lásd grafikonunkat). Újabb lendületet adhat a kapcsolatoknak a most aláírt együttműködési szerződés, illetve az annak alapjául szolgáló ellentételezési megállapodás, amelynek értéke – ha életbe lép – akár a 200 millió dollárt is elérheti. Az amerikai partner vállalta, hogy ha a magyar kormány olyan harci repülőgépeket rendel, amelyekhez a GE szállítja a hajtóművet, akkor a hajtóművekkel azonos értékben itteni cégek termékeit helyezi el a tengerentúli piacon. Márpedig a fenti kritérium teljesülésére meglehetősen jók az esélyek, hiszen a motorokat mind a három, eddig komolyan szóba került repülőtípushoz a GE Aircraft Engines gyártja. A döntés az év második felében várható.
Addig a terep a lobbyké, köztük mindenekelőtt az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) több mint hat éve alakult magyarországi szervezetéé. A hozzájuk tartozó 393 tagcég – amelyek összesen több mint 60 ezer embert foglalkoztatnak – a kamara számításai szerint eddig mintegy hatmilliárd dollárt fektetett be hazánkban, évi exportjuk pedig meghaladja a kétmilliárd dollárt.
– Első négy évünket az építés jellemezte, 1994 óta viszont a konszolidáció időszakába léptünk – véli Kraft Péter, a kamara itteni elnöke, az American Express Magyarország vezérigazgatója. Az AmCham nem csak érdekképviselet, hanem üzleti fórum és információs bázis is egyben. A tagok nagy része egymásnak is üzleti partnere, beszállítója vagy ügyfele. A szervezet azonban nyitott, ma már tizenkét ország itteni vállalatai vesznek részt a munkájában, s várnak minden olyan magyar vállalatot, amely érdekelt a magyar-amerikai kapcsolatok élénkítésében. Eddig elsősorban a nagyvállalati kör érdekeiért dolgoztak (idén januártól tízegynéhány fővel egy szűk nagybefektetői kört is kialakítottak), fél évvel ezelőtt azonban a kisebb cégek támogatására is felállítottak egy bizottságot.
Az AmCham – amellett, hogy távol kívánja tartani magát a politikától – csak olyan ügyekben lép fel, amelyek több vállalatot is érintenek. Az elmúlt időszak két legfontosabb kérdése a külföldi társaságoknak adott kedvezmények csökkentése, illetve a koncesszióknál korábban megadott adókedvezmények eltörlése volt. Mindkét ügyben megkeresték a Pénzügyminisztériumot, illetve a parlament gazdasági bizottságát, s ma is folyik a lobbizás a döntések felülvizsgálata érdekében. 1995-ben a Horn-kormány miniszterelnöki hivatala felkérte őket, dolgozzanak együtt a magyar gazdaság fejlődése érdekében. Az egyebek közt vámokkal, privatizációval, idegenforgalommal, munkajoggal, adórendszerrel foglalkozó munkacsoportok által elkészített kamarai javaslatok közül jó néhány be is épült a törvényekbe. (A dolog másik oldala: ha az amerikai törvényhozás Magyarországot is érintő jogszabály megalkotására készül, ott is latba vetik véleményüket és befolyásukat.)
– Nem azt a módszert alkalmazzuk, hogy elővesszük a nagyágyút és lövünk; mi a folyamatos, szakadatlan építkezésben látjuk a legüdvözítőbb módszert – fejtegeti Kraft Péter. A magyar gazdaság legnagyobb problémáinak a feketegazdaság hatalmas arányát, illetve az adórendszer instabilitását tartják – utóbbit szerintük sokkal ritkábban kellene változtatni, a módosításokat pedig, az alaposabb felkészülés érdekében, jóval hamarabb meg kellene ismerni.
A kamara a fejlett világ értékeinek közvetítője, meghonosítója is kíván lenni, azaz minta és példa egyaránt. Távlati céljuk, hogy Budapest a térség kereskedelmi és pénzügyi központjává váljék – erre szerintük továbbra is jó esély mutatkozik.
