A megnyirbált jogkörű kereskedelmi képviseleti rendszer felügyeletéről a Külügyminisztérium (KüM), az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium (IKIM), valamint a kamarák között folyó tárgyalássorozat végül odavezetett, hogy a kirendeltségek irányítását egy “nevető negyedikre” bízhatják. A jelek szerint a kompromisszum haszonélvezője (avagy áldozata?) az ITD Hungary lesz.
Egyelőre nem ismeretes, hogy a ma működő 75 kereskedelmi kirendeltség közül 1997. július elseje után – átalakított formában – hány marad életben. Ami biztos: a kereskedelmi tanácsosok a második félévtől átköltöznek a nagykövetségek épületébe (Figyelő, 1996/34. szám), és ezzel megvalósul az integrált külképviseleti rendszer. Az ügy diszkrét bája, hogy ezek a munkatársak KüM-alkalmazottak lesznek, miközben munkájukat szakmai szempontból továbbra is az IKIM felügyeli.
Az ITD Hungaryt azonban a történetnek az a része érinti, amely független az integrált külképviseleti rendszertől. A makrogazdasági elemzőktől és az államközi kereskedelem szakértőitől “megtisztított” kirendeltségek új gazdája ugyanis a tervek szerint az ITD Hungary lesz. Az eddig rendezvények, kiállítások szervezésével, piacfelméréssel és a befektetések ösztönzésével foglalkozó, négy éve alapított ITD ruháját ehhez újra kell szabni. Ez részben létszámbővüléssel, részben pedig az eddigi 14 millió forintos alaptőke felemelésével érhető el.
A jogi forma változtatása – részvénytársaságból közhasznú társasággá válás – azért szükséges, mert a megújult ITD-ben a kamarák is részesedést szereznek majd. Márpedig a hatályos törvények tiltják a köztestületek részvételét az rt.-kben. A kamarai részesedés igénye azzal függ össze, hogy az érdekképviseletek is szemet vetettek a külföldi kirendeltségekre. Közülük a legnagyobb, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) – kissé merészen – már 1995 tavaszán bejelentette igényét a teljes hálózat átvételére. Az “ötlet” kamarai források szerint azzal magyarázható, hogy akadozik az információáramlás az ipari tárca kiküldöttei és az üzleti élet szereplői között.
Miután világossá vált, hogy a kamarák – az MKIK, az Agrárkamara és a Kézműves Kamara – anyagi helyzetük miatt nem lennének képesek ellátni a kirendeltségek irányításából fakadó teendőket, kompromisszumos megoldásként az ITD “helyzetbe hozása” kínálkozott.
A jelenleg 93 százalékban az IKIM, 7 százalékban pedig a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) tulajdonában lévő ITD az elképzelések szerint kapocsként szolgálna a minisztérium és a kamarák között. (A kapcsolat az ITD és a kamarák között már eddig is létezett: az ITD igazgatóságának és felügyelőbizottságának tagjai a kamarák vezetői.) Egyelőre nem tisztázott, hogy a három kamara milyen arányban és formában osztozik majd a felkínált ITD-részesedésen.
Szakértők szerint a mind létszámban, mind feladataiban megcsonkított, immár üzleti alapon működő kereskedelmi kirendeltségek finanszírozása nem lesz lényegesen olcsóbb, mint korábban. (Az IKIM adatai szerint a 75 kirendeltség fenntartásához a költségvetés 1,8 milliárd forintot folyósított, a hálózat saját bevételei pedig 2,2 milliárd forintot tettek ki.) A munkatársak üzleti alapon való foglalkoztatása, valamint a diplomata státus megszűnése ugyanis jelentős többletköltséggel jár.
Az évi közel kétmilliárd forint előteremtéséhez a kamarák alig tudnak majd hozzájárulni. Értesüléseink szerint a “leggazdagabbnak” számító Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) mintegy 50 millió forint előteremtésére lenne képes. Ennek tudatában a készülő kamarai állásfoglalás elfogadja majd, hogy jogi és pénzügyi szempontból az ITD felügyelje a megújított kirendeltségeket.
