A fiktív cégek évek óta sok borsot törnek az adóhatóság és a tisztességes adózók orra alá. A magyar jog ugyanis olyan szigorúan határozza meg az adótitok fogalmát, hogy még a nem létező cégeket is védi: tavaly év végéig az APEH semmilyen felvilágosítást nem adhatott az adóalanyoknak üzleti partnerükről. Az adóhatóság jelenleg is több száz perben érintett – a perérték milliárdos nagyságrendű – azért, mert nem fogadja el a fiktív cégek által kiállított számlákat. Tavaly ugyan az egyik perből a jóhiszemű adóalany került ki győztesen, a Legfelsőbb Bíróság legutolsó állásfoglalása azonban megerősítette: csak azt az áfát lehet visszaigényelni, amelyet valamely más adóalany megfizetett.
A fiktív cégek esetében pedig nyilvánvalóan nem erről van szó. Aki a számlát kapta, megfizeti az áfát a fiktív cégnek, az viszont nem adja tovább a költségvetésnek, miközben a másik adóalany megpróbálja visszaigényelni az államtól. – Ha az adóalany – magyarázza Kékesi László, az APEH elnöke – egy nem létező adószámot tartalmazó számla alapján kívánt áfát visszaigényelni, nemhogy nem kapta meg a pénzt, hanem még meg is büntette az adóhatóság, holott neki nem állt módjában meggyőződni arról: üzleti partnere valóban bejelentkezett-e adóalanynak. (A cégbíróságon ugyan elvileg megtudható egy adott vállalkozás adószáma, azonban a nyilvántartás nem naprakész, ráadásul a vállalkozások gyakran jelentős késéssel tájékoztatják a bíróságot.)
Ezen, az adóhatóság és a tisztességes adóalanyok számára egyaránt kedvezőtlen helyzeten változtatott január elsejétől az adózás rendjéről szóló törvény módosítása. Az új szabályozás lehetővé teszi, hogy az adóhatóság felvilágosítást adjon az adóalany legalapvetőbb azonosító adatairól, ha arra üzleti partnerének adókötelezettsége jogszerű teljesítése – például áfa-bevallása – érdekében van szüksége. Ezen adatok között a vállalkozási tevékenységet folytató adóalany nevét, elnevezését, székhelyét, telephelyét és adószámát említi a törvény.
Vámosi-Nagy Szabolcs, az APEH főosztályvezetője (rövidesen elnökhelyettese) hangsúlyozza: azért volt szükség erre az intézkedésre, mert ha az áfa-ügyletben a számla elfogadója felel a másik befizetéséért, akkor úgy igazságos, hogy megtudhassa, üzleti partnere adóalany-e vagy sem. Ezenkívül viszont az APEH a jövőben sem árulhat el semmit az adóalanyokról, tehát azt sem közölheti, hogy az adókötelezettségét rendesen teljesítő vállalkozásról van-e szó avagy olyanról, amely tetemes adóhátralékot halmozott fel. A fenti információkat is csak a társas vállalkozásokról adják ki, magánszemélyekről az adóhatóság a jövőben sem szolgál semmilyen felvilágosítással.
Az információnyújtás módját most alakítja ki az APEH: belső szabályzat készül annak érdekében, hogy az országban mindenütt egységes legyen a felvilágosítás. Az információkérésre valószínűleg egy formanyomtatvány szolgál majd. Igaz, ez még nem készült el, de már most is az APEH-hez fordulhatunk írásbeli beadvánnyal, felvilágosítást kérve egy-egy cégről. Mint Vámosi-Nagy Szabolcs elmondta: ennek két módja van. Vagy postán juttatjuk el a levelet az adóhatósághoz, vagy személyesen keressük fel az ügyfélszolgálati irodát, ám akkor is részletesen, írásban indokolni kell a kérésünket. Emellett az információt kérőnek igazolnia kell, hogy ő maga létező vállalkozást képvisel.
Az adóhatóságnak elvileg 30 napja van a törvényes elintézésre, ám igyekszik majd gyorsabban eljárni – ígéri Kékesi László -, hiszen információs rendszeréből azonnal kiderül, hogy adóalanyról van-e szó. A kérelmet a számlát kiállító, illetve elfogadó vállalkozás illetékes adóhatóságához egyaránt be lehet majd nyújtani, hiszen a hivatalok számítástechnikai rendszere össze van kötve.
– Az adótitoknak ez a lazítása nem jelenti azt, hogy a jövőben mindenki mindenkiről információt kaphat – hangsúlyozta Vámosi-Nagy Szabolcs. Nem adnak például felvilágosítást telefonon. Azt is alaposan meg kell indokolni, hogy az információra azért van szükség, mert üzleti kapcsolatba kívánunk lépni az adóalannyal. Az érintettel természetesen az adóhatóság nem közli, hogy ki érdeklődött utána, ám a visszaélések megakadályozása érdekében regisztrálja, hogy ki és kiről kért felvilágosítást.
Kelemen János, a Price Waterhouse adószakértője nem tart attól, hogy az adótitok lazítása miatt visszaélések történnének mások adószámával, mert ezt a cégbíróságtól eddig is be lehetett szerezni. Véleménye szerint a feketegazdaság elleni harc egyik eszközeként szükség volt, sőt már korábban szükség lett volna erre a törvénymódosításra. Azt viszont a szakértő nagyon fontosnak tartja, hogy minél gyorsabb legyen az információnyújtás. Persze az új szabályozással sem oldódik meg minden, hiszen arra a jövőben sem lesz garancia, hogy a megkapott áfát az adószámmal rendelkező vállalkozás tovább is utalja a költségvetésnek… A fiktív cégek jelentős részének ugyanis szabályos adószáma van, álnevekkel regisztráltatja magát, s kifejezetten visszaélésre, számlagyártásra hozták létre. Az ilyenek ellen nem segít a törvénymódosítás – igaz, ez nem is lehetett célja.
Az adótitok szigorú szabályozása egyébként nem magyar sajátosság. Mint Hock Gyulától és Lengyel Attilától, a Price Waterhouse adószakértőitől megtudtuk: a német és osztrák szabályozás szerint az adóhatóság sem vállalkozásoknak, sem magánszemélyeknek nem adhat ki semmilyen információt az adóalanyokról. A bíróságok természetesen hozzájuthatnak adótitkot képező adatokhoz. Ezek mellett mindkét országban más hatóságok is beleláthat adótitkokba, ám előbb bizonyítaniuk kell, miért van erre szükségük. (Németországban ehhez a Pénzügyminisztérium engedélye is szükséges.)
Az Európai Közösség országaiban az áfa-körbe tartozó vállalkozások a saját hazájukban érvényes adószámon kívül egy külön uniós azonosítószámmal is rendelkeznek. Felállítottak az EU-ban egy központi hivatalt, amely, ha két vállalkozás között bármilyen üzleti kapcsolat jön létre, felvilágosítást tud adni: megegyezik-e az adott vállalkozás és a közölt azonosítószám. (A hivatal csak annyit közöl, hogy igen vagy nem; ha tehát csak a vállalkozás nevét tudja valaki, de az azonosítószámát nem – vagy fordítva -, a hiányzó adatot a hivatal nem árulja el.)
Az Egyesült Államokban és Angliában még szigorúbb az adótitok szabályozása: kizárólag a bírósági eljárás során van arra lehetőség, hogy az adótitkot felhasználják. Valamennyi országban van olyan céginformációs szolgálat vagy kamarai nyilvántartás, amelyből a vállalkozások legalapvetőbb azonosító adatai – nevük, székhelyük, illetve telephelyük – megtudhatók, az adózással kapcsolatos információkhoz azonban ezekből sem lehet hozzájutni.
