A Világbank két szakértője, Michael Borish és Michel Nool Átmenet (Transition) címmel tanulmányt tett közzé a magánszektor előretöréséről a visegrádi-országokban. A világbanki tanulmány az általános trenden belül jelentős ütem- és stíluskülönbségekre is felhívja a figyelmet.
A négy visegrádi-országban 1995-ben a GDP 60-70 százalékát a magánszektor állította elő; 1989-ben ugyanez az arány az egyes országokban 5-28 százalék volt. 1989-ben a négy országban a foglalkoztatottak 10-17 százaléka dolgozott a magánszférában, tavaly ez az arány már elérte az 55-65 százalékot. (Az 1989-es átlagot megzavarja Lengyelország kiugró aránya, aminek magyarázata a mezőgazdaság eltérő szerkezete.)
Csehországban a magánszektor részesedése a GDP-ből 1989-ben nem haladta meg az 5 százalékot, tavaly viszont elérte a 60 százalékot. A viharos növekedés elsősorban a kisvállalkozásoknak és az alapítók által vezetett kisüzemeknek köszönhető, miközben a nagy állami ipari cégek termelése csökkent. Az új magánvállalkozások virágoznak, mindenekelőtt a munkaintenzív feldolgozóiparban és a szolgáltatási ágazatban. 1995-ben a magánszektor foglalkoztatta a dolgozók 65 százalékát, szemben az 1989. évi 16 százalékkal.
Csehországban 1989-ben a magánszektor részesedése a banki hitelekből 13 százalék volt, tavaly viszont már 69 százalék. Ezzel párhuzamosan a magánvállalkozások banki betétei is számottevően növekedtek. Az állóeszköz-beruházások részesedése a GDP-ből 1989-ben 28 százalék volt, ez átmeneti visszaesés után tavaly már elérte a 31 százalékot.
1991-94-ben összesen 3 milliárd dollár külföldi tőke érkezett Csehországba, ez a GDP 2,5 százaléka. Tavaly számottevően növekedett a külföldi működőtőke beáramlása, ami a szakértők szerint szoros összefüggésben áll az alacsonyabb adókulcsokkal, az alacsonyabb ingatlanbérleti díjakkal, a javuló távközlési és egyéb infrastrukturális helyzettel.
Magyarországon a világbanki elemzés szerint 1989-90-ben a magánszektor részesedése a GDP-ből 20 százalék volt, tavaly viszont már elérte a 70 százalékot. Dollárértékben számolva ez több mint ötszörös növekedés. Miközben a termelésben csökkent, az infrastruktúra, a kereskedelem és a szolgáltatások szférájában jelentősen emelkedett a vállalkozások száma.
Magyarországon az elmúlt hat évben csökkent a vállalatok számára nyújtott banki hitelek aránya, az első számú hitelfelvevővé az állam lépett elő. A banki betétek háromnegyede mögött viszont a magánszféra áll.
Az állóeszköz-beruházások GDP-hez viszonyított aránya csökkent: 1989-ben a tanulmány szerint a GDP 26 százalékát tették ki, tavaly pedig a 22,5 százalékát. A beruházásokban kiemelkedő szerepet játszott a külföldi tőke: 1991-95 között az ilyen célra fordított összegek 28 százaléka volt külföldi eredetű. Ugyanebben az időszakban összesen 10,6 milliárd dollár külföldi működőtőke érkezett Magyarországra: több, mint a három másik visegrádi-országba együttesen.
Lengyelországban 1995-ben a magánszektor részesedése a GDP-ből 59 százalék volt, kétszerese az 1989. évinek. Lengyelországban főleg az iparban és a kereskedelemben erős a magánszektor, de az ipar nagyobb része még állami tulajdonban van. A magánosított cégek nettó nyeresége 1995-ben 4,3 százalék volt, az országos átlag viszont – amelyet az állami vállalatok húznak le – nem haladta meg a 2 százalékot. Lengyelországban az elmúlt 6 évben 1022 vállalatot privatizáltak, ezek a cégek 1,1 millió dolgozót foglalkoztattak. 1991 és 1993 között a kisvállalatok 3,5 millió új munkahelyet teremtettek, s 1994-ben 4 százalékos reálbér-növekedést értek el, miközben az állami szektorban a reálbérek estek.
1994-ben az állóeszköz-beruházások a GDP 16 százalékát tették ki, ez az arány 1989-ben még 38,5 százalék volt. A beruházások kétharmada a magánszektorból származik, az invesztíciók elsősorban a feldolgozóiparba és gépgyártásba irányulnak. A külföldi működőtőke újabban “felfedezi” Lengyelországot; ebben fontos szerepet játszik a hazai kereslet és az export növekedése, a feldolgozó-ipari privatizáció beindulása, valamint a nagyívű infrastruktúra-fejlesztési tervek.
Szlovákiában 1993 óta igencsak vontatottan halad a privatizáció. Ennek ellenére tavaly a GDP-ben a magánszektor aránya az 1991. évi 27-ről 62 százalékra emelkedett. A növekedés nagy része a kuponos privatizációval magánosított szolgáltatási szektorból származik. Az országban a magáncégek döntő többsége kisméretű, és a szolgáltatási ágazatban tevékenykedik. Noha a többnyire versenyképtelen állami nehézipari vállalatok jelentős elbocsátásokat hajtottak végre és a cégméretek is csökkentek, az állami vállalatok még tizennégyszer több alkalmazottat foglalkoztatnak, mint a magáncégek.
A külföldi működőtőke meglehetősen elhanyagolja Szlovákiát: 1992-től 1995 végéig mindössze 561 millió dollár érkezett befektetési céllal az országba. (Ez az összeg a GDP 1 százaléka). A világbanki szakértők megállapítása szerint a politikai bizonytalanság, a privatizáció halogatása, valamint az állami vállalatok protekcionista védelme miatt csordogál oly lassan a külföldi működőtőke Szlovákia felé.
