Gazdaság

ÚJ SZOLGÁLTATÓK – Esélytelen versenytársak

admin
admin

1996. 10. 09. 00:00

Cseppet sem természetes, hogy a regionális gázszolgáltató cégeken kívül új szolgáltatók nem léphetnek színre ebben az üzletágban. Milliárdokban mérhető azoknak a vezetékhálózatoknak az értéke, amelyek az önkormányzatok tulajdonában vannak, s végső soron az önkormányzatok dönthetnek arról, hogy ki adjon el gázt a hálózatokon keresztül.

A helyi (önkormányzati és magán-) forrásokból és a központi állami támogatásokból épített gázvezeték-hálózatok önkormányzati tulajdonban vannak. A regionális gázszolgáltató cégek a vonatkozó törvényben megszabott kötelezettség alapján kötnek szolgáltatási szerződést a tulajdonossal, annak kérésére. Megfigyelők véleménye szerint a gázszolgáltatók némi fanyalgással foglalkoznak ezekkel a hálózatokkal. Ezek a rendszerek többnyire ott épültek, ahol a nehéz terepviszonyok, a nagy távolság és a potenciális fogyasztók kis száma miatt nem terveztek fejlesztést ebben az évtizedben. A gázszolgáltató cégek privatizációja, az új tulajdonosok belépése az üzletbe, valamint a gáztarifák emeléséről szóló vita kezdete óta több jel arra mutat, hogy a szolgáltató cégek számára egyre fontosabb az önkormányzati hálózatok sorsa.

A szolgáltató cégek vagyonának növelésén kívül egy másik fejlemény is elképzelhető: az önkormányzat egy másik, új szolgáltató cégnek adja át a hálózat üzemeltetésének jogát. A hatályos törvények pontosan leírják azokat a feltételeket, amelyek teljesítése esetén a Magyar Energia Hivatal (MEH) első fokú hatóságként kiadhat gázszolgáltatási engedélyt. Ilyen üzletbe vágni perspektivikus vállalkozás, a szakmai és a pénzügyi befektetők tucatjait vonzhatja a gázszolgáltatás felé.

A Magyarországon megindult mozgolódás ezen a piacon furcsa precedenst teremtett. A kiemelkedően legnagyobb hazai gázszolgáltató, a Tigáz Rt. területén, a borsodi régióban települések tucatjai tartanak a tulajdonukban gázvezeték-hálózatot. E települések egyik köre az év elején megegyezett a Főnixgáz Rt.-vel, egy teljes egészében hazai magántulajdonban lévő társasággal, hogy felmondja a Tigáz Rt.-vel fennálló szolgáltatási szerződést és a Főnixgázzal szerződik, ha az megszerzi a szükséges hatósági engedélyt. A Főnixgáz elkészítette a szükséges beadványokat, azok megjárták a MEH irodáit s az illetékes műszaki felügyelőség fórumát. Mindkét hatóság alkalmasnak találta a céget a gázszolgáltatásra, a MEH első fokú hatóságként kiadta a szolgáltatási engedélyt. Ennek birtokában a Főnixgáz Rt. lehetett volna az első cég, amely befurakodik a tradicionálisan működő szolgáltatóóriások közé.

Lehetett volna, mert a Tigáz Rt. megtámadta a MEH határozatát, mondván: az új szervezésű cég tőkeereje nem elegendő a biztonságos szolgáltatáshoz. (A MEH az első fokú határozat meghozatala előtt mérlegelte ezt a szempontot, s kiadta az engedélyt.) A másodfokon eljáró Ipari és Kereskedelmi Minisztérium elfogadta a Tigáz Rt. kifogását, visszavonta az első fokú határozatot, s nem engedte a piacra a Főnixgáz Rt.-t.

A döntés némiképp pikáns. A regionális gázszolgáltatók egyik tulajdonosa ma is az állam, amely nyilván abban érdekelt, hogy a cég minél több osztalékot fizessen a tulajdonrész után. Az osztalék, az eredmény szempontjából az elsődlegesen fontos tényezők közé tartozik, hogy a regionális szolgáltató taktikailag jól megválasztott időpontban növelhesse vagyonát az önkormányzati hálózatok megvásárlásával. Erre a manőverre aligha kerülhetne sor, ha időközben az önkormányzatok új, más szolgáltató céggel kötnének üzletet. A pikáns íz markánssá válik, ha arra is kitérünk, hogy Suchman Tamás felmentéséig egyazon személy irányíthatta a másodfokú hatósági jogkörrel felruházott minisztériumot, s felügyelhette a regionális gázszolgáltatókban az állami tulajdonos képviselőjét, az ÁPV Rt.-t. Érdekes fejlemény lesz, hogy a személyi döntések után a kormányzati struktúrában végrehajtanak-e olyan változást, amely legalább a kézenfekvő ellentmondást feloldja.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

JERUSALEM, ISRAEL - DECEMBER 11:  Protesters burn a poster of U.S. President Donald Trump in front of the Damascus Gate at the entrance to the Old City on December 11, 2017 in Jerusalem, Israel. In an already divided city, U.S. President Donald Trump pushed relations in the city to breaking point after making the announcement to recognize Jerusalem as Israel's capital.  (Photo by Chris McGrath/Getty Images)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.