A kormányzat kezdi fellebbenteni a fátylat a mindeddig titkosan kezelt EU-kérdőívekről. A műveletet az illetékesek óvatosan végzik; a teljes anyag nyilvánosságának hiányában sajtótájékoztatókon csepegtetik el az információkat a kérdőívre adott válaszokról.
Az EU a kérdőívre adott válaszok formájában egy fényképet kért a magyar gazdaság és társadalom 1996-os állapotáról – fogalmaz Balás Péter, az IKM augusztus elsején hivatalba lépett helyettes államtitkára, aki időközben a genfi Világkereskedelmi Szervezet magyar nagykövetségének élére távozott Major István posztját örökölte. A fénykép retusálására sem szükség, sem pedig lehetőség nem volt – vélekedett a helyettes államtitkár -, hiszen Magyarország gazdasága immár annyira nyitott és része a nemzetközi vérkeringésnek, hogy aligha lehetnének sikeresek az adatok megszépítésére irányuló kísérletek. A kérdőív két perspektívából fotózza a magyar gazdaságot: egyfelől tényanyagokat kér a honi ökonómia állapotáról, másfelől teszteli, meddig jutottunk az EU elvárásaihoz való alkalmazkodásban.
A július végén átadott kérdőív a magyarországi csatlakozásnak csupán a nyitánya. Nem foglalkozik azzal: mit kell tennie a magyar gazdaságnak ahhoz, hogy állja a versenyt az ezredforduló után megvalósuló szabadkereskedelemben, és arról sem ejt szót, milyen tárgyalási stratégiát követünk majd a csatlakozási eszmecseréken, mely kérdésekben kérünk átmeneti mentességet az EU-kötelezettségek alól. Spanyolország és Portugália példája is azt mutatja – mondja Balás Péter -, hogy bizonyos átmeneti időszak szükséges az EU-direktívák teljes adaptálásához.
A kérdőívek elkészítésénél a koordinációt végző Külügyminisztérium után az egyik legjelentősebb feladat a nevét Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztériumra változtató IKM-re hárult: a 23 főfejezetből ötöt teljes egészében az ipari tárca készített el, és további tízben is nekik jutott a munka dandárja. A kérdőívekkel 56 ember foglalkozott teljes munkaidőben, ám ez nem jelentett számszerűsíthető többletköltséget az IKM számára.
Export-import túlsúly
A magyar külkereskedelemről már a legfrissebb információkat lehetett a brüsszeli Bizottság elé tárni: az első félévi adatok szerint Magyarország importjában a 60, exportjában pedig a 64 százalékot is meghaladja az uniós részesedés. Ez a szám, amely egyébként megfelel a tagországok hasonló, 60-70 százalékos mutatóinak, még akkor is jelentős, ha a keleti kereskedelem megugrása miatt az utóbbi időben némi visszaesést regisztrálhattak. Mérlegünk az EU-val szemben határozottan javult a tavalyi hasonló időszakhoz képest: a kereskedelmi passzívum másfél milliárdról egymilliárd dollárra apadt. A magyar áruk fő célpontja továbbra is Németország, a második helyen pedig Ausztria áll.
A hazai külgazdasági szabályozást illetően a kérdések nagy része a piacvédelmi mechanizmusokat és az exportellenőrzési rendszert érintette. Magyarországon (elvben) három eljárást alkalmaznak: a hagyományos piacvédelmi, a dömpingellenes és a szubvencióellenes eljárásokat. Kitüntetett helyet kapott a kérdések között a szolgáltatások szabadkereskedelme is, annál is inkább, mivel a Magyarország és az EU között kötött társulási szerződés erre vonatkozóan korlátozásokat tartalmaz. A cél itt is a fokozatos liberalizálás.
Balás Péter kiemelte a belső piaci fejezet közbeszerzési törvénnyel foglalkozó passzusát, amelynek elkészítése szintén az IKM tiszte volt. A helyettes államtitkár elmondta: tájékoztatták az EU-t a törvény azon rendelkezéséről, amely a magyar származású árukat előnyben részesíti a külföldi termékekkel szemben, feltéve, hogy az árkülönbözet nem haladja meg a 10 százalékot.
Az iparban megfigyelhető tendenciákról szólva Takács Béla, a tárca főosztályvezető-helyettese a Figyelő kérdésére kiemelte: a Fehér Könyv mintegy 300 ipari vonatkozású szabvány átvételét javasolja, ebből egyelőre néhány tucaté történt meg. A törvények egyébként – mint több más területen is – eurokonformnak tekinthetők.
A jövőbeli tendenciákkal kapcsolatban a minisztérium illetékesei kifejezték adatokkal alátámasztott reményüket, hogy a beruházások értéknövekedésének átmeneti megtorpanása ellenére ez a trend már rövid távon megváltozik. Nem lehetnek ugyanakkor vérmes reményeik azoknak, akik a K+F ráfordítások felfutására számítanak; ez ugyanis a tárca szerint reálértékben továbbra is csökken. Balás Péter külön hangsúlyozta, hogy 1992 és 1996 között az export 44 százalékkal nőtt, aminek alapja a jelentős mértékű külföldi tőkebevonás. Az ipar termelése a vizsgált időszakban 17 százalékkal gyarapodott.
Horváth Zoltán, a tárca főosztályvezető-helyettese kérdésünkre aláhúzta: az energetikában az EU és Magyarország között csak az úgynevezett “harmadik fél szabad hozzáférhetőségét” érintő passzus esetében van nézeteltérés. A magyar törvények ugyanis egyelőre – az EU gyakorlatától eltérően – nem engedik, hogy egy vállalat a szolgáltató megkerülésével jusson energiához. Magyarországnak az az érdeke – tette hozzá az IKM munkatársa -, hogy nálunk ez az állapot még néhány évig fennmaradjon.
Elvámolt szabályok
A Pénzügyminisztériumnak a kérdőívre adott válaszai szerint nincs olyan különleges gazdaságpolitikai lépés, amit vagy amiről való lemondást az EU-csatlakozás kikényszerítene Magyarországtól. A brüsszeli Bizottságnak a PM elsődlegesen a vámokat, a fiskális és monetáris ügyeket firtató kérdésekre válaszolt. Tétényi Tamás, a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára szerint a vám területén a válaszok összességükben olyan képet festenek Magyarországról, hogy annak vámtételei részben, vámrendszere pedig szinte teljesen EU-konform. Az EU kiemelten érdeklődött a magyar vámellenőrzés rendszere iránt, és a maastrichti kritériumoknak való megfelelés is központi helyet kapott a kérdőívben. Az EU rákérdezett a növekedési potenciálra, az egyensúlyi, inflációs és árfolyamhelyzetre. A válaszok szerint ezeket a kritériumokat még nem tudjuk kielégíteni, de a PM úgy véli: az ország megfelelő gazdaságpolitikai pályára állt ahhoz, hogy az egyensúly, az árfolyam és a leértékelés tekintetében eleget tehessen az EU elvárásainak. Az ország a csatlakozás időpontjában várhatóan még nem tudja teljesíteni a kritériumokat, így a Monetáris Unióhoz alighanem csak egy átmeneti időszak után csatlakozhat. Az államadósság terén ugyanakkor már 1995-ben megtette az ország azokat a lépéseket, amelyek révén az elvárt küszöbérték alá kerül.
“A szükséges jogszabályok rendelkezésre állnak vagy a csatlakozásig elkészülhetnek, ezért a jogharmonizáció terén nem lesz gond” – jelentette ki Baja Ferenc környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter a kérdőívekre adott tárcaválaszokat értékelve. Azt azonban ő sem tagadta, hogy az elkészült jogszabályok csupán keretszabályozást adnak. Ez pedig csak akkor váltható aprópénzre, ha a kereteket további törvények és rendeletek fogják kitölteni.
A minisztérium első embere szerint a környezetvédelemben és a területfejlesztésben Magyarország egyaránt nyertese lehet az EU-csatlakozásnak. Előbbinél az egyértelmű elkötelezettség, utóbbinál pedig a regionális fejlesztésekre az unióban rendelkezésre álló pénzekhez való hozzáférés jelentheti majd a pozitívumot. Baja Ferenc úgy látja: OECD-csatlakozásunkkor már nyilvánvalóvá vált, hogy Magyarország az EU-normáknak is kész és képes megfelelni.
A miniszter szerint a kérdőívre adott válaszokban a kormány egyértelművé tette, hogy az ágazatival szemben felvállalja a regionális finanszírozás dominanciáját. Enélkül nehéz is lenne pénzhez jutni az EU-tól, márpedig ezt a kérdést láthatóan a csatlakozás döntő momentumaként kezeli a környezetvédelmi tárca. A miniszter úgy látja: azokon a területeken, ahol az Európai Unió strukturális alapjaiból pénzhez juthatunk, ott Magyarország rövidebb határidőre vállalhatja az EU-szabályok bevezetését, míg külső forrás nélkül hosszabb időszakra kell átmenetet kérni. A miniszter hangsúlyozta, hogy az EU környezetvédelmi előírásainak átvétele csak olyan ütemben történhet, ami nem rontja a magyar gazdaság érintett ágazatainak versenyképességét. A versenyképesség fenntartásának figyelembe vételével történő fokozatos közelítés az, amit a környezetvédelmi tárca alapnak tekint a csatlakozási tárgyalások idején. Láng István akadémikus, a Környezetvédelmi Tanács elnöke hozzátette: a kérdőívekre adott végső válaszok kialakítása előtt a szaktárca azokat a testület elé tárta, és a Tanács által tett észrevételek tükröződnek az EU-nak küldött anyagban. Az elnök szerint a jogharmonizációs munka megfelelőnek látszik az ágazatban, azonban fontos az, hogy pontos kép alakuljon ki arról: mibe kerül Magyarország számára a csatlakozás. Erre adhat választ a minisztérium kezdeményezésére létrejövő szakértői bizottság, amelynek Láng István szerint nem az a dolga, hogy eldöntse, merre haladjunk, hanem hogy végrehajtási stratégiát kínáljon a politikusoknak. A Kerekes Sándor egyetemi tanár vezette testületben nemcsak ágazati szakemberek kapnak helyet, hanem olyan területek képviselői is, amelyekre a környezetvédelem és területfejlesztés változásai döntő hatással lehetnek.
Bizottságból már elég van
Az mindenesetre látszik, hogy nem a bizottságok számának hiánya hátráltatja majd a csatlakozásunkat, hiszen más tárcának is eszébe jutott hasonló gondolat. Alighanem a Munkaügyi Minisztérium viszi el a pálmát ebben a kategóriában. Héthy Lajos politikai államtitkár arról számolt be, hogy az ősszel létrehozzák a prioritásos konzultatív bizottságot, amely a csatlakozás minden kérdésében véleményt mond. A munka világát szabályozó kérdésekben is lesz miről kifejtenie a véleményét, hiszen a szaktárca 120 válaszából az derült ki, hogy a munka törvénykönyvében, a foglalkoztatási törvényben, a munkabiztonsági előírások átvételében akad még tennivaló bőven. Kiss Péter miniszter összességében mégis úgy látja: a tárcához tartozó területeken aránylag jól állunk, amit főként azzal magyaráz, hogy a 90-es években megalkotott jogszabályok európai modelleket követtek. Nem “kirakattéma”, de a munkaerő szabad áramlását döntően befolyásoló ügy a szakképesítések kölcsönös elismerése, amiben viszont még nagyok a lemaradások.
A magyar munkaerőnél alighanem nagyobb gondot okoz majd az EU-nak a magyar agrárexport. A 4500 oldalas kérdőívből 510 oldalt tett ki az agrárágazati rész, amiben a földművelésügyi tárca leszögezte: a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar az unióban általánosnál nagyobb szerepet tölt be a gazdaságban, és ezt a szerepet más gazdasági ágak nem tudják átvenni. Éppen ezért a kormány arról értesítette Brüsszelt, hogy a közeljövőben az agrárgazdasági termelés és export növekedésével számol. A szaktárcának fogas kérdést jelentett a kérdőív megválaszolása, hiszen az adatgyűjtés és -feldolgozás eltérései és az információs rendszer lyukai mellett az uniós szakkifejezések megfejtése is gondot okozott a minisztériumnak.
A csatlakozási tárgyalások során azonban nemcsak az okozhat nagy csatákat, hogy mi megy ki, hanem az is, hogy mi jön be Magyarországra. Így például Vastagh Pál igazságügyi miniszter szerint a kérdőívre adott válaszokból kitűnik: elengedhetetlenek a kalóztermékek importja elé gátat vető vámintézkedések és a szellemi tulajdon nagyobb védelme. A miniszter akaratlanul is a kérdőívre adott válaszok körüli nagy kormányzati titkolódzás értelmetlenségét erősítette meg akkor, amikor kijelentette: az állam- és szolgálati titkokat tartalmazó részek a dokumentum hivatalos átadása után nyilvánosságra hozhatóak. A kormány információcsepegtetéses taktikája azért sem tűnik indokoltnak, mert a kérdőívre ugyancsak választ adó régióbéli országok közül nem egyben bárki betekinthet a nem titkos válaszokba, amelyekben aligha van világrengető újdonság az ellenzéki politikusok és a sajtó számára.
A nyilvános betekintés lehetősége híján mi talán majd a brüsszeli Bizottság véleményéből tudhatjuk meg a legtöbbet a magyar válaszokról. Balás Péter elmondása szerint azonban az EU egyelőre nem értesítette a magyar felet arról, hogy a Bizottság mikorra készíti el a véleményét (avis) a magyar gazdaság és társadalom integráció-érettségéről.
