Közel kétévnyi előkészület után a kormány a múlt héten elfogadta azt a törvénytervezet-csomagot, amely a pénz- és tőkepiac helyzetét, szereplőinek tevékenységét formálja újjá. A végső változat a korábbiakhoz képest számos újdonságot tartalmaz: például szigorodnak a hitelintézetek alapításának szabályai, a tulajdonosokra és a pénzintézeti vezetőkre vonatkozó előírások. Mégis összevonják a bankés tőzsdefelügyeletet, bár hírek szerint az egyesített felügyelet önállósága több ponton “puhult”.
Az összesen három törvényt (az értékpapírok forgalomba hozataláról és a befektetési szolgáltatásokról; a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról; illetve az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyeletről) tartalmazó csomagot a kormány várhatóan sürgősséggel terjeszti az Országgyűlés elé. Az előzetes tervek szerint a honatyák így a nyári szünetet követően rögtön a pénzügyi törvénytervezetek tárgyalásával kezdhetik meg az őszi ülésszakot. Ez már csak azért is fontos, mert ezekhez több olyan – hónapok óta elakadt – törvénytervezet is kapcsolódik, mint például a lakástakarék-pénztárakról szóló.
A törvénycsomag alapvető célja, hogy a magyar pénz- és tőkepiacot közelebb vigye az Európai Unió és az OECD normáihoz – jelentette ki a kormány döntését követően Balázs Ágnes, a Pénzügyminisztérium (PM) helyettes államtitkára. Ez végső soron egy olyan univerzális bankrendszert jelent, ahol a kereskedelmi bankok nemcsak a szűken vett betétgyűjtési és hitelezési feladatokat látják el, hanem a különféle befektetési szolgáltatások (például értékpapír-kereskedelem) piacára is beléphetnek. Erre – tudtuk meg a helyettes államtitkártól – két lépcsőben kerül sor: első lépésként a hitelintézetek 1997. január 1-jétől közvetlenül bekapcsolódnak az állampapír-kereskedelembe, teljes körű befektetési szolgáltatást viszont – mivel az ezzel kapcsolatos kockázatok a kormány szerint nincsenek kellően feltérképezve – egyelőre nem végezhetnek. Erre legkorábban 1999-ben nyílhat lehetőségük. Mindazonáltal az értékpapírtörvény módosítása már kimondja: a bankok a befektetési szolgáltatások teljes körét nyújthatják, a tevékenység megkezdésének időpontját viszont külön kormányrendelet szabályozza majd.
A legfontosabb eredmény, hogy maga a törvény mondja ki: a kereskedelmi bankok a jövőben bekapcsolódhatnak az értékpapír-kereskedelembe – mondta ezzel kapcsolatban Pulai Miklós, a Magyar Bankszövetség főtitkára a Figyelőnek. Bár a szövetség korábban azt szerette volna elérni, hogy erre már a törvény hatályba lépésekor sor kerüljön, a kétlépcsős megoldást is elfogadható kompromisszumnak tartják. Az ütemezéssel kapcsolatban azonban a szövetség a kormánytól némileg eltérő álláspontot képvisel: szerintük az értékpapírpiac megnyitását 1998-ban, a külföldi bankok fióknyitásának engedélyezésével párhuzamosan kellene lehetővé tenni. Ez szakmailag is előkészíthető, ugyanakkor ennyi idő alatt a kockázatokat is kellőképpen fel lehetne térképezni.
A tevékenységi körök bővüléséből fakadó kockázatokat egyébként a kormány a gazdálkodási szabályok, illetve a tulajdonosokra és a pénzintézeti vezetőkre vonatkozó előírások szigorításával is mérsékelni akarja. A hitelintézeti törvény tervezete szerint 1997. január 1-jétől minden pénzügyi szolgáltatás szabályozás alá esik, és az alapításhoz és a működés megkezdéséhez is külön engedély szükséges. A pénzügyi szolgáltatás végzéséhez szükséges jegyzett tőke mértékét hitelintézetek esetében egymilliárdról kétmilliárd forintra, szövetkezeti hitelintézet esetében legalább 100 millió, pénzügyi vállalkozásnál pedig 20 millió forintra emelték. A tervezet átmeneti rendelkezései szerint a már működő bankoknak 1998. december 31-ig, a szövetkezeti hitelintézeteknek pedig 2001 december 1-jéig kell tőkéjüket felemelniük.
A hitelintézetek tulajdonosaival szembeni szabályok is szigorodtak: a nem szakmai befektetők tulajdoni részesedésének felső korlátja a jelenlegi 25 százalékról 15 százalékra csökken. Hasonló szabályok vonatkoznak az állami tulajdonlásra is, bár itt a törvény három esetben is kivételt tesz. Az első esetben az állam – legfeljebb hároméves időtartamra – 15 százaléknál nagyobb részesedést szerezhet hitelintézetben, ha azt a bankrendszer működőképességének fenntartása indokolja. Nagyobb részvénycsomagot birtokolhat az állam akkor is, ha a hitelintézet kizárólagosan valamilyen állami tevékenységet lát el. Végül bekerült a tervezetbe egy harmadik kitétel, amely szerint az állam 15 százaléknál több részvényt szerezhet abban a bankban, amely valamely részpiacon 25 százaléknál nagyobb részesedéssel bír. Ez elsősorban a monopolhelyzet megakadályozására szolgál, bár egyes szakértők vélekedése szerint a paragrafus alapvetően azért került be a törvénybe, hogy az államnak ne kelljen tovább csökkentenie az OTP-ben meglévő 25 százalékos részesedését.
A Magyar Befektetési és Fejlesztési Bank is száz százalékban állami tulajdonú pénzintézet marad, Magyar Fejlesztési Bank (MFB) néven. Az viszont egyelőre nem világos, hogy ez a befektetési tevékenység leválasztását vagy csupán egyszerű névváltozást jelent majd. A helyettes államtitkár úgy fogalmazott: a hitelintézeti törvény paragrafusai szerint a pénzintézet elsősorban az egyes állami célokhoz rendelt források kiosztásával, valamint portfóliókezeléssel foglalkozik majd. Az MFB felett a tulajdoni jogot majd az ÁPV Rt. gyakorolja.
A pénzintézeti vezetőkkel kapcsolatban szintén szigorú előírásokat fogalmaz meg a törvény. Így például a hitelintézetek ügyvezetését legalább két ügyvezetőnek kell ellátnia, akik szakirányú felsőfokú végzettséggel és legalább négyéves szakmai gyakorlattal rendelkeznek. Szigorodtak az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályok is: vezető állású személy például nem vállalhat szerződéses kötelezettséget olyan pénzügyi intézménnyel (ideértve a bankholdingokat is), amelyben igazgatósági vagy felügyelőbizottsági tag. Az üzleti titokkal kapcsolatban a kormány úgy döntött, hogy a jövőben a Kormányzati Ellenőrzési Iroda is hozzájuthat a bankok által kezelt adatokhoz.
Az előzetes elképzelésekkel ellentétben az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) szabályozása sem került külön törvénybe, így a betétesek védelmét szolgáló szervezet szakmai feladatait is a hitelintézeti törvény tartalmazza majd. A korábbi tervezetek még azt szorgalmazták, hogy az OBA – befagyott betétek visszafizetésére vonatkozó – garanciáját a jelenlegi egymillió forintról kétmillióra emeljék, ám ezt a kormány végül – elsősorban a források hiánya miatt – nem tartotta jónak. A PM helyettes államtitkára elmondta: sokáig “versenyben” volt ugyan egy olyan változat, amely az összeghatár felemelése mellett 20-30 százalékos önrész bevezetését javasolta. Ezt azonban végül a kormány – elsősorban a kisbefektetők érdekeire hivatkozva – elvetette.
A kormány döntését követően pont került az Állami Bankfelügyelet jogállásáról szóló vitára is. Mint azt a PM helyettes államtitkára elmondta: az univerzális bankrendszer kialakulása indokolttá teszi, hogy az Állami Bankfelügyeletet, valamint az Állami Értékpapír- és Tőzsdefelügyeletet összevonják. A kormány ezt elfogadta, így a jövőben e terület egységes felügyeletét az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet látja majd el. Az egyesített hivatal szakmai feladatait azonban nem a státusztörvény, hanem a hitelintézeti törvény tartalmazza majd.
Jogállását tekintve az egyesített felügyelet a kormány ellenőrzése alatt áll, annak elnöke fölött a miniszterelnök gyakorolja majd a munkáltatói jogokat. Az elnök kinevezése hat évre szól, és ahhoz a pénzügyminiszter és a jegybank elnökének egyetértése is szükséges. Ezzel párhuzamosan megszűnik a Bankfelügyeleti Bizottság, az operatív döntéseket közvetlenül az elnök (és a két elnökhelyettes) hozza majd. Információink szerint ugyanakkor a kormány által elfogadott tervezetben több ponton “felpuhult” az új felügyelet önállósága. Így például az elnök leváltására a “szokásos” eseteken (betegség, elhalálozás, bűncselekmény) kívül akkor is sor kerülhet, ha úgymond “akadályozza a felügyelet megfelelő működését”. E gumijogszabály révén a kormány végeredményben úgy tarthatja állandóan rövid pórázon a felügyelet elnökét, hogy az közben egy személyben felel a döntések szakmai megalapozottságáért. Bár az elnök létrehozhat saját tanácsadó testületet, ez azonban nem jelenti a felelősség megosztását. A közvetlen kormányzati beavatkozásra utaló jel ugyanakkor az is, hogy a tervezetből kikerült az a paragrafus, amely szerint a bankok által fizetett úgynevezett felügyeleti díj nem vonható el, az kizárólag a felügyeleti munkára használható fel.
Az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értéktőzsdéről rendelkező tervezet részletesen szabályozza, hogy kik nyújthatnak befektetési szolgáltatásokat. Új szereplőként jelenik meg az egyéni vállalkozó, aki opciós ügyleteket köthet. Emellett a tervezet részletesen rögzíti, milyen feltételek mellett végezhető az értékpapír-bizományosi és -kereskedői tevékenység, illetve mi szükségeltetik befektetési társaság alapításához. A módosítás ugyanakkor újraszabályozza a zártkörű és a nyilvános kibocsátás feltételeit, ami egyben az értékpapírok dematerializált forgalmazására is lehetőséget ad.
A befektetők védelmében számos ponton szigorítottak a törvény előírásain. Így például a jogszabály 200 millió forint feletti értékpapír-kibocsátás esetén kötelezően előírja azok nyilvános tőzsdei bevezetését. Ezzel a kormány várakozásai szerint a jövőben megelőzhetőek lesznek a WVM lízingcég kötvénykibocsátásához hasonló botrányok. A paragrafusok között ugyanakkor helyet kapott az üzleti titok, az értékpapírtitok fogalma, valamint az ezekhez való hozzáférés rendje. A jogszabály részletezi azt is, hogy ki számít bennfentes személynek, és mi a bennfentes információ. A befektetők védelmét szolgálja majd az – az OBA-hoz hasonló – úgynevezett Befektetővédelmi Alap is. Ehhez a forgalmazók egyszeri csatlakozási díjat – a jegyzett tőke fél százalékát, maximum 2 millió forintot -, illetve az értékpapír-forgalomtól függő éves tagdíjat (minimum 100 ezer, maximum 2 millió forintot) kötelesek fizetni.
