A korábban megszokottól eltérően ez idő tájt nem a tőzsdei kibocsátóknak a napokban közzétett gyorsjelentései tartják izgalomban a részvénypiaci befektetőket, hanem az, hogy milyen döntés várható az amerikai központi bank szerepét betöltő Fed nyíltpiaci tanácsának augusztus 20-i ülésén.
Rekordnyereségek ide, látványosan növekvő piaci részesedések oda, a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) vezető papírjainak árfolyamát manapság legkevésbé a cégekről napvilágot látott első féléves mérleg- és eredményadatok határozzák meg. Amint az már az elmúlt hetekben megszokottá vált, a fejlett világ tőkepiacaihoz hasonlóan a BÉT napi áralakulására is leginkább a New York-i tőzsde eseményei nyomják rá a bélyegüket.
Az amerikai gazdaság sikerei az elmúlt időszakban érthetően terelték a befektetők figyelmét a részvények felé, de a túlpörgött növekedés és az ezzel együtt járó inflációs félelmek a dollárkamatok szükségszerű emelésébe vetett hittel párosultak. A közelmúltban nyilvánosságra hozott foglalkoztatási adatok aztán lehűtötték ezeket a várakozásokat, és ez újabb lendületet adott a részvényárfolyamoknak a világ fejlett tőkepiacain. Így amennyiben a Fed augusztus 20-i ülésén mégis az emelés mellett döntenek a monetáris politika őrei, rövid távon újabb áreséssel kell szembesülnie a nagyérdeműnek az egész világon.
Piaci elemzők szerint a Fed-nek – előbb vagy utóbb, de legkésőbb októberig – az inflációs nyomás miatt mindenképpen hozzá kell nyúlnia a vezető dollárkamatokhoz. Ez pedig felerősítheti a dollár gyengélkedése miatt Nyugat-Európában már most is érezhető tőkekivonási tendenciát, mivel az amerikai alapok előszeretettel vásárolnak dollárkötvényeket saját hazájukban.
A nemzetközi pénzpiacokon a Bundesbank további kamatcsökkentésébe vetett remények is tovaszálltak, amivel többen lassan lezártnak tekintik a fejlett világ utóbbi másfél évét meghatározó kamatcsökkentési ciklust, és az év végétől a vezető devizák kamatainak emelését várják. Ez egyben a korábbi hónapok részvény-eufóriájának a végét is jelentheti.
A feltörekvő piacok befektetői körét nem érintik ennyire érzékenyen a valutapiaci kamatszintváltozások, mivel ők sokkal inkább az illető ország, illetve az egyes cégek növekedési tartalékait veszik górcső alá. Ám ezen szempontok alapján Magyarország sajnos nem tartozik a legfigyelemreméltóbb befektetési célpontok közé. A makrogazdaság idei kétszázalékos növekedése, illetve a jövőre prognosztizálható 2-3 százalékos gyarapodás messze elmarad például a lengyel gazdaság 6-7 százalékos bővülésétől. A vezető tőzsdei kibocsátók nyereségének 40-60 százalékos növekedését főként a magas infláció és a reálbérek csökkenése magyarázza. Az utóbbi hónapokban, késve ugyan, de már beépült az árakba a nyereségesség javulása. Mivel az elkövetkező időszakban csökkenő inflációval és változatlan reálbérekkel kell számolni, a vezető kibocsátók adózott eredménye átlagosan legfeljebb 25-30 százalékkal bővülhet. A továbbra is hektikus árfolyam-ingadozásokkal tarkított következő időszakban ezzel a nyereségnövekedéssel azonos mértékű áremelkedés prognosztizálható csupán. Az egyensúlyi árak pedig a 20 százalék körüli infláció miatt 8-10-es P/E-nek megfelelő szinten alakulnak ki. Az állampapírok hozamát meghaladó mértékű profitot így csak megfelelően kiválasztott részvények vásárlásával lehet elérni.
Az elmúlt héten lebonyolított állampapír-aukciókon a többszörös túlkereslet hatására a hozamok több tized százalékponttal mérséklődtek. A további tartós csökkenés viszont elsősorban a bankok nyereségességének javulásával párosulhat a belkereslet élénkülése, a kockázati céltartalékok csökkenése és a hitelállományok növekedése következtében.
A rövid távon spekulálók magas nyereségelvárásait csak a BÉT indexének (BUX) határidős piaca elégítheti ki. Az elszámolóárak az azonnali BUX értékének változását többszörösen felülmúlva, egy napon belül akár több száz ponttal is elmozdulhatnak. A főként pszichológiai tényezőkre visszavezethető áralakulásnak köszönhetően a különböző lejáratok közötti kamattartalom könnyedén elszakadhat a reális 25-30 százaléktól: az elmúlt napokban 60-70 százalékra is volt példa. A vihar elcsendesedtével viszont hamar visszaáll a “régi rend” ezen a piacon is, így a kamattartalom alakulásától függő befektetési stratégia az elérhető nyereséghez képest viszonylag csekély kockázatot rejt magában.
