Több szempontból is meghatározó jelentőségű döntések születtek a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) vezető testületének e heti tanácskozásán, melyek nyomán új termékek jelenhetnek meg a határidős tőzsdei kereskedésben.
A Tőzsdetanács három új határidős termék bevezetésének kérdésével is foglalkozott hétfői ülésén. A dollár-márka keresztárfolyamon, illetve az augusztus 1-jétől közzétett bankközi fixingen, a Buboron alapuló kontraktusok mellett napirendre került a BÉT által jegyzett közép-európai részvényindex, a CESI határidős kereskedésének megindítása is.
Az előbbi két kontraktus hamarosan megjelenhet a tőzsdei kereskedésben, mivel esetükben az árjegyzői pályázatok kiírása mellett döntött a tanács. A CESI útja ennél kissé rögösebbnek látszik, ami egyebek mellet annak tudható be, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) mind ez idáig nem járult hozzá a határidős tőzsdei instrumentumok deviza-alapú elszámolásához illetve a külföldiek határidős piaci részvételéhez. Márpedig közép-európai indexkereskedelembe csak az országhatáron túl is elfogadhatónak bizonyuló elszámolási feltételek mellett érdemes belevágni, a külföldiekkel együtt.
A Bubor-kontraktus esetleges tőzsdei megjelenése a bankközi referencia-kamatról szóló első hírek napvilágra kerülése óta foglalkoztatja a tőkepiaci közvéleményt. A magyarázat egyszerű: a Bubor a bankok, illetve iparvállalatok jövőbeni hitelfelvételekor minden bizonnyal viszonyítási pontnak számít (a cégek “Bubor fölött” meghatározott százalékponttal jutnak majd forráshoz), így egy tőzsdei Bubor-kontraktus segítségével jelentősen csökkenteni lehet a kamatkockázatokat. Az egy és három hónapra jegyzett bankközi fixingek közül a BÉT-en a hosszabb futamidőre szólót veszik majd alapul a kontraktus kialakításakor.
Idekívánkozik, hogy a Budapesti Árutőzsde (BÁT) pénzügyi szekciója is foglalkozott már egy(-két) Bubor-alapú kontraktus tőzsdei bevezetésével. Az ügyben várhatóan még ezen a héten – de már lapzártánk után – dönt a BÁT illetékes testülete.
Arról ellenben már határozott a pénzügyi szekció tanácskozása, hogy két “devizaindexnek” nevezett keresztárfolyam-kontraktust: a dollár-márka alapú DMX-et, valamint a dollár-jen bázisú JYX-et (természetesen forintelszámolás mellett) vezetnek be az árutőzsdére.
Az értéktőzsde tanácsa az új kontraktusok mellett két eddig is alkalmazott ügyletfajta “szabványosításáról” is tárgyalt. Ennek eredményeképpen a jövőben kedvezőbb feltételek mellett lesz mód spread- és kosárügyletek kötésére a BÉT-en. Az előbbi olyan származékos tőzsdei tranzakciót jelent, amelynek esetében a befektető egy adott termék különböző határidejű lejárataira nyújt be azonos mennyiségű, de ellentétes irányú – azaz egy vételi és egy eladási – ajánlatot. Az eltérő határidők árfolyamkülönbségeinek kihasználásán alapuló ügylettípus alkalmazói ezek után ötven százaléknyi alapletét elhelyezése mellett üzletelhetnek, és az ügylet egyik lábán elszenvedett veszteséggel a másik lábon elért nyereségből képződő adóalapjukat is csökkenthetik. Sőt arra is mód van, hogy a fenti feltételeknek megfelelően, de nem egy időben megkötött két üzletet utólag spread-ügyletté “párosítsanak”. (Ez persze csak akkor lehetséges, ha a brókercég által kötött mindkét üzlet mögött azonos megbízó áll.)
“Szabványosított” kosár-ügyletekkel is lehet üzletelni a jövőben a BÉT-en, amikor is csak akkor jön létre üzlet, ha az MNB által alkalmazott valutakosár arányában egyidejűleg ecu-t és dollárt (illetve januártól márkát és dollárt) párhuzamos irányban vevő vagy eladó befektető ajánlata éppen a neki megfelelő ellenajánlattal találkozik.
Újdonság, hogy megszűnik a három hónapos kincstárjegy-kontraktus tőzsdedíja, és megjelenik az egyéves kincstárjegy-kontraktus a BÉT termékpalettáján. A jövőben mód lesz továbbá a már bevezetett termékek másfél és kétéves lejárataival való kereskedésre is.
