Az 1995. évre hatályos társasági adótörvény megszüntette a “minimumadó” fizetési kötelezettséget, s az adókulcs 36 százalékról 18 százalékra történő csökkentésével egyidejűleg bevezette a 23 százalékos kiegészítő adót. A jogszabály pontosan meghatározza, hogy a számított adóval együtt milyen esetekben kell a kiegészítő adót is megfizetni a vállalkozásoknak. Az alábbiakban az ezzel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat, feltételeket részletezzük.
A kiegészítőadó-fizetési kötelezettség a számított adóval adózott eredménynek a társasági adótörvényben konkrétan meghatározott célokra történő felhasználása esetén keletkezik.
Kiegészítő adót kell fizetni – többek között – az osztalék (részesedés) után. Az adóévben jóváhagyott, illetőleg az egyszeres könyvvitelt végzők esetében a fizetett osztalék, részesedés összegéből le kell vonni a bevételként elszámolt (kapott) osztalékot, s ezt a különbözetet csökkenteni kell az adóévben az osztalékból a magánszemélyt megillető, az ő megbízása alapján és nevében a pénzintézetnek egzisztenciahitel törlesztése céljából ténylegesen átutalt összeggel. Ezen tételek pozitív különbözete után kell a kiegészítő adót megfizetni.
Osztaléknak tekintjük az adózott eredmény terhére a tulajdonosok részére kifizetett összeget.
Kapott osztaléknak tekintjük a más adóalanytól osztalék címén kapott és bevételként elszámolt összeget.
Egzisztenciahitel törlesztésére fordított összegként az adóévben ténylegesen erre a célra kifizetett tőke és kamat összeget lehet csökkentő tételként figyelembe venni.
Az 1995-ös adóévben az adózás utáni eredmény terhére véglegesen átadott pénzeszköz után szintén kiegészítő adót kell fizetni a törvényben felsorolt kivételekkel.
Kivételek közé tartozik:
a) Alapítvány, közérdekű kötelezettségvállalás körében: a kulturális, az oktatási, a szociális, az egészségügyi, a hitéleti, a környezetvédelmi, a gyermek és ifjúságvédelmi és a sportcéllal létrehozott közalapítványnak átadott hozzájárulás teljes összege, belföldi székhelyű alapítvány és közérdekű kötelezettségvállalás céljára átadott pénzeszköz az e címen történt levonás nélküli adóévi pozitív adóalap 20 százalékának megfelelő összegben, a törvényben meghatározott igazolások és egyéb feltételek alapján.
b) A Munkavállalói Résztulajdonosi Programhoz (MRP) kötődően:
– állami vállalat, illetve részben vagy egészben állami tulajdonban lévő társaságok privatizációjához, valamint ezek tulajdonában lévő vagyonrészek értékesítéséhez kapcsolódó MRP keretében az adózó által az adóévben az MRP szervezet részére átutalt összeg;
– állami és nem állami vagyonrészek MRP keretén belül történő együttes elidegenítése esetén az átadott (átutalt) összegnek az állami tulajdonhányadnak megfelelő arányos része vehető figyelembe;
– a részben vagy egészben állami tulajdonban lévő társasági vagyonrész elidegenítése esetén a társaságban lévő állami tulajdonhányadnak megfelelő arányos része esik a tárgyalt kivételek közé.
Az átadott összegek mindhárom esetben az adóévi pozitív adóalap 20 százalékáig terjedő mértékben vehetők figyelembe.
c) Kivételt képez még a kiegészítő adó alól a személyi jövedelemadó-törvény alapján adómentesen juttatott lakásépítési támogatás.
Ugyancsak kiegészítő adót kell fizetni az adózás utáni eredményből megvalósított, a cégbíróságnál bejegyzett tőkenövelés összege után, amennyiben a bejegyzés évét követő 3 naptári éven belül a jegyzett tőke leszállítására kerül sor vagy az adóalany jogutód nélkül megszűnik. Ha jogutódlással szűnik meg 3 éven belül a társaság, úgy a kötelezettség a jogutódra száll át. Ekkor az említett időtartam a jogutódnál és a jogelődnél együttesen értendő.
A kiegészítő adót meg kell fizetni akkor is, ha az adóalany jogutód nélkül megszűnik, valamint ha az egyéni vállalkozó a személyi jövedelemadó-törvény hatálya alá átjelentkezik, mégpedig a halmozott adózás utáni eredményének a nyilvántartás szerint fel nem használt összege után. Kiegészítő adót kell fizetni a külföldi vállalkozónak az adóalap 65 százalékát alapul véve.
1995. évtől kezdődően az adózás utáni eredményről, valamint ennek az előzőek szerinti felhasználásáról nyilvántartást kell vezetni évenként és halmozottan. Külön nyilvántartást kell vezetni a jegyzett tőke növelésére a vállalkozásban visszakapott összegről, amely az adóalap levezetéséhez szükséges.
Az 1995. év előtti eredményből képződött jövedelemként lehet nyilvántartani, éppen ezért nem része a külön nyilvántartott összegnek az adóévi pozitív mérleg szerinti eredménynek a kapott és jóváhagyott osztalék pozitív különbözetét meg nem haladó része.
Fel kell hívni végezetül a figyelmet arra, hogy az Alkotmánybíróság 1995. április 29-én kelt ítéletével alkotmányellenesnek minősítette a társasági adótörvény azon rendelkezését, amely alapvetően a külföldi részvétellel működő gazdasági társaságoknak a korábban nyújtott adókedvezményét csökkentette.
1995-től ugyanis a meghatározott feltételekhez kötött adókedvezmény már nem a társasági adó egészére vonatkozik, mint korábban, mert a kiegészítő adót a kedvezményezett külföldi részvételű társaságoknak is meg kell fizetniük.
