A kettős könyvvitelt vezetők társasági adóbevallásának elkészítéséhez ad gyakorlati segítséget cikkünk szerzője, az adóhatóság munkatársa. Ismerteti az ezzel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat, valamint felhívja a figyelmet arra is, hogy hibás bevallási nyomtatványok is kereskedelmi forgalomba kerültek.
Az éves bevallási kötelezettség utolsó fázisaként azoknak a vállalkozóknak kell számot adniuk a bevételekről, a költségekről, az elért eredményről és egyéb tájékoztató jellegű adatokról, amelyek a társasági adó hatálya alá tartoznak, akár választották azt, akár a törvényben foglalt előírások alapján kötelezően tartoznak ezen adónem hatálya alá. E vállalkozások közül is jelentős azok száma, amelyek könyvvezetési kötelezettségüknek a kettős könyvvitel rendszerében tesznek eleget.
A bevallást azon nonprofit szervezeteknek is ki kell tölteniük, amelyek vállalkozási tevékenységéből bevételt érnek el vagy ráfordítást számolnak el, még abban az esetben is, ha ez adófizetési kötelezettséggel nem jár, mert a rájuk érvényes gazdálkodásra vonatkozó jogszabályok szerint és a társasági adótörvény 9. számú mellékletében foglaltakat figyelembe véve, a nyilvántartott bevételük nem haladja meg az adóévben elért összes bevétel 10 százalékát, de legfeljebb 10 millió forintot. Ez az adómentesség az alapítványok közül csak azokra vonatkozik, amelyek adóalap-csökkentésre jogosító igazolást adhatnak ki.
Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztáraknál ez a szabály oly módon érvényesül, hogy abban az esetben nem kell a számított adót megfizetni, ha a pénztár kiegészítő vállalkozási tevékenységéből származó bevétele nem haladja meg a pénztár összes bevételének 20 százalékát, természetesen a bevallásra vonatkozó kötelezettség ez esetben is fennáll.
A könyvvezetési kötelezettség tekintetében a számviteli törvény előírásait kell alkalmazni, amely a vállalkozás nagyságát jelző mutatók – mint mérlegfőösszeg, éves nettó árbevétel, tárgyévben foglalkoztatottak létszáma – alapján egyben a beszámoló formáját is meghatározza. Ez a beszámoló a kettős könyvvitelt vezetőknél csak éves beszámoló vagy egyszerűsített éves beszámoló lehet, amelynek szakszerű, szabályos és a számviteli alapelveket figyelembe vevő elkészítése jelentősen hozzájárulhat a társasági adóbevallás tartalmi és számszaki helyességéhez. Azon információk, amelyek a mérlegben és az eredmény-kimutatásban szerepelnek, jórészt a társasági adóbevallásban is megjelennek, sőt ezen felül az egyéb analitikus nyilvántartások adatai is.
Az egész bevallási garnitúra (9529. sz.) – a borítólapba helyezett főlap, a társasági adó megállapítása, plusz a négy darab melléklet, mint adózás előtti eredményt csökkentő, növelő tételek, adókedvezmények és egyéb adatok – épít ezen információkra, ily módon a teljes kép kialakítását meghatározzák. A főlap elkészítéséhez a társasági adó című lap kitöltése szükséges. Ennek megállapításához azonban az adózás előtti eredményt csökkentő és növelő tételek számítását kell elvégezni. Az egyéb adatok kitöltéséhez viszont szükség van a mérlegre, az eredmény-kimutatásra és ezen felül az egyéb kimutatásokra, elszámolásokra. Ily módon ez az egymásraépültség a főlap (00. sz.) adataiban csúcsosodik ki, amely többek között az 1995. évi kötelezettséget is tartalmazza.
E kötelezettségnek kell szerepelnie a 01. sz. lap fizetendő adó sorában is, amely a számított adó adókedvezményekkel csökkentett értékét mutatja. A főlap tartalmazza továbbá a külföldi szervezettől levont társasági adót, valamint azt az összeget is, amelyet a külföldi vállalkozó a belföldi személytől kap vállalkozási tevékenysége ellenértékeként, ha a jövedelemszerzés helye a Magyar Köztársaság. Hogy e szempontból mi számít jövedelemnek és mi nem, azt a társasági adótörvény 6. számú melléklete tartalmazza.
Az elmúlt évben igen sok gondot jelentett a főlapon szereplő 90 százalékos kötelezettség sorának értelmezése. Az idei bevallásban ez már más tartalommal szerepel, mely szerint az éves kötelezettség 90 százalékának megfelelő összeget kell beírni a pénzforgalmi teljesítéstől függetlenül. Ezt a kötelezettséget az adózás rendjéről szóló törvény írja elő, melynek december 20-i elmaradása mulasztási bírság kiszabását vonja maga után.
E lapon kell szerepeltetni a ténylegesen fizetendő vagy visszaigényelhető adó összegét is, amelyet az éves kötelezettség, valamint a külföldi szervezettől levont adó együttes összegének és az ezek teljesítésére befizetett pénzösszegek különbözeteként kell meghatározni. Ez az az összeg, amelyet 1996. május 31-ig rendezni kell. Tekintve, hogy visszaigénylési pozíció is lehetséges, ezért a beírt összeget előjelhelyesen kell szerepeltetni.
A társasági adó megállapításához (01. sz. lap) az adózás előtti eredmény meghatározása szükséges, melyet a számviteli törvény előírásai alapján kell elvégezni. E szerint az üzemi tevékenység eredménye, a pénzügyi műveletek eredménye, valamint a rendkívüli eredmény együttesen adja az adózás előtti eredményt, melyet az egyházi jogi személyeknél csökkenteni kell az alaptevékenységre visszaforgatott összeggel. Az üzemi tevékenység meghatározása kétféleképpen lehetséges, de e bevallási lap kiegészítő adataiban az értékesítés nettó árbevétele, az egyéb bevételek, az aktivált saját teljesítmények, az anyagjellegű ráfordítások, a személyi jellegű ráfordítások, az értékcsökkenési leírás, az egyéb költségek és egyéb ráfordítások összegének mindenképpen szerepelni kell ahhoz, hogy a kitöltés megfelelő legyen.
A bevallás további részletezettséggel kéri az anyagjellegű és személyi jellegű ráfordítások összetevőit, a pénzügyi műveletek bevételeit és ráfordításait. Ezen összetevők és azok eredménye közötti számszaki egyezőséget mindig biztosítani kell.
Az adózás előtti eredmény szempontjából kiemelendő az értékesítés nettó árbevételének meghatározása, amely az értékesített termék, anyag, áru, teljesített szolgáltatás árkiegészítéssel és felárral növelt, de a fogyasztási adóval és engedményekkel csökkentett, általános forgalmi adót nem tartalmazó ellenértékét tartalmazhatja.
Az anyagjellegű ráfordítások között szerepeltetni kell a közvetlen anyagköltséget, az igénybe vett anyagjellegű szolgáltatásokat, az eladott áruk beszerzési értékét, valamint az alvállalkozói teljesítményeket is. A személyi jellegű ráfordítások a bérköltséget, a személyi jellegű egyéb kifizetéseket és a társadalombiztosítási járulék értékét tartalmazza. Az értékcsökkenési leírás értékében a számviteli törvény szerint költségként elszámolt ÉCS-nek kell megjelennie, amely tartalmazza a terv szerinti és terven felüli értékcsökkenést, valamint a 20 ezer forint alatti eszközök egy összegű elszámolását is. Mindezen adatok a főkönyvi könyvelésből és az analitikus nyilvántartásokból nyerhetők.
Az adózás előtti eredmény előjelhelyes, pontos meghatározása feltétele a helyes adóalap megállapításának. Ennek meghatározásánál figyelembe kell venni az adózás előtti eredményt növelő és csökkentő tételek értékét, a külföldről származó nem osztalék típusú jövedelem ráfordításként elszámolt adóját, valamint a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény szerint a külföldről származó jövedelmet, de csak akkor, ha az egyezmény szerint e jövedelemmel csökkenteni kell az adóalapot. E két utóbbi módosító tétel közül egy ország viszonylatában csak az egyiknél szerepeltethető adat.
Az adózás előtti eredményt csökkentő tételek közül (02. sz. lap tartalmazza) kiemelendő az előző évek elhatárolt veszteségéből az adóévben leírt összeg, melynek elszámolásánál fontos szabály, hogy ha a tárgyévi adóalap negatív, akkor csökkentő tételként az előző évi veszteséget nem lehet figyelembe venni. További előírás, hogy a tárgyévi veszteséget mindig a korábbi évek vesztesége nélkül kell meghatározni, valamint, hogy a levonásnál először a korábbi évek veszteségét kell figyelembe venni.
Céltartalékként az adóévben egyéb bevételként elszámolt előző évi céltartalék, valamint a társasági adótörvény 5. paragrafusában foglalt, az adóévben és az adóévet megelőző évben ráfordításként elszámolt céltartalék pozitív különbözete vehető figyelembe, de legfeljebb a december 31-i követelések összegének, késedelemtől függő meghatározott százaléka, melyet a törvény tételesen felsorol. Amennyiben e százalékok alapján meghatározott összeg nagyobb az előzőekben említett pozitív különbözetnél, akkor csak ezen különbözet érvényesíthető csökkentő tételként.
Az alapítványra és közérdekű kötelezettségvállalásra befizetett összeg akkor vehető figyelembe, ha ezen szervezetek a törvényben foglalt célokat szolgálják, egyértelműen kizárható, hogy nem valamely előny megszerzése érdekében történt a befizetés, valamint a befizetésről igazolást állítanak ki.
Az adózás előtti eredményt növelő tételek közül (03. sz. lap tartalmazza) kiemelendő a térítés nélkül átadott eszközök áfa nélküli nyilvántartási értékének növelő tételként való figyelembevétele, továbbá a lízing miatti korrekció. A jogszabály változása miatt különbséget kell tenni az 1992. január 1-je után és 1994. december 31-e előtt, valamint 1995. január 1-je után megkötött lízingszerződések tekintetében, továbbá figyelembe kell venni, hogy importlízing esetén az adóévet terhelő bérleti díj 20 százalékának megfelelő összeget is növelő tételként kell beállítani a korábban éves, jelenleg havi meghatározott százalékon felül.
Folytatva az adóalap megállapításával kapcsolatos ismereteket, a bevallásban szerepeltetni kell a kizárólag készfizető kezesség vállalásával foglalkozó részvénytársaság, a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatására kijelölt célszervezet, a gyógyító foglalkoztatást végző szervezet, valamint a közhasznú társaság speciális adóalapját is, amelynek meghatározása a társasági adótörvény előírásai alapján történik, az ott meghatározottak szerint.
A társasági adótörvény módosítása alapján az adókulcs kedvezően változott, ezért számított adóként a pozitív adóalap 18 százalékának megfelelő összeget kell szerepeltetni. Azoknak viszont, akiknek a törvény 9. paragrafusában foglalt egyéb jogcímeken is van felhasznált jövedelme, kiegészítő adót is kell fizetni. Ilyen kiegészítő adóalapot képező összeg többek között a fizetett jóváhagyott osztalék, a véglegesen átadott pénzeszköz – bizonyos kivételekkel – vagy az adózás utáni eredményből végrehajtott jegyzett tőke növelése, ha azt 3 éven belül csökkentik, vagy az adóalany jogutód nélkül megszűnik.
A fizetendő adó megállapításához figyelembe kell venni az adókedvezményeket, valamint a külföldön megfizetett adót, melynek meghatározott részét adóvisszatartás formájában lehet érvényesíteni.
A külföldön megfizetett adót oly módon lehet figyelembe venni a fizetendő adó szempontjából, hogy egyrészt a levonható összeg nem haladhatja meg az adókedvezményekkel csökkentett számított adónak azt a hányadát, amilyen hányadot a külföldi jövedelem az adóalapban képvisel, másrészt az így megállapított összegnek is csak azon része érvényesíthető, amelyre az adókedvezményekkel csökkentett számított és kiegészítő adó fedezetet nyújt.
Az előbbiek figyelembevételével meghatározott fizetendő adó csak pozitív előjelű vagy nulla lehet, melynek az adóelőleggel és a feltöltési kötelezettséggel csökkentett részét kell pénzügyileg is rendezni a bevallási határidőig.
A bevallásban fel kell tüntetni az adózott eredményt is, amely az adózás előtti eredmény és a fizetendő adó különbségeként határozható meg, valamint a mérleg szerinti eredmény előjelhelyes összegét is.
Összességében elmondható, hogy a bevallás az év közben szabályszerűen vezetett nyilvántartások, a főkönyvi kivonat, valamint a fordulónapi valós mérleg alapján nagy biztonsággal szabályszerűen kitölthető, melynek elmulasztása az adózás rendjéről szóló törvény előírásaiba ütközik és szankciókkal jár.
Végezetül felhívjuk a figyelmet, hogy hibás nyomtatványok is a boltokba kerültek, melyeknél a 03. számú adózás előtti eredményt növelő tételek című lap 19. sora törlendő, a 20. sor 19-re, a 21-es pedig 20-ra változik. A javítás elkerülése érdekében a hibás nyomtatványok a helyszínen visszacserélhetők.
