ÁLLAMCSŐD FENYEGETI A BOLGÁR GAZDASÁGOT, ezért a szófiai kormány drasztikus intézkedésekre kényszerült. A jegybank már a múlt héten közbelépett a leva árfolyamának védelmében: a 108 százalékosra emelt jegybanki alapkamat dacára a bolgár valuta dollárral szembeni árfolyama hétfőn ismét mélypontra zuhant, s a feketepiacon már 180 levát is megadtak az amerikai valuta egységéért.
A HAZAI HITELKAMATOK VISZONT CSÖKKENNEK. Úgy tűnik, a jegybanki alapkamat május elsejei mérséklése adta meg a jelet: a magunk mögött hagyott héten a West LB Hungária 26,75, a CIB Hungária Bank pedig 27 százalékra csökkentette az egyes forinthitelek esetén referenciaként alkalmazott, vagyis a legjobb minősítésű adósoknak felszámított úgynevezett prime rate mértékét (lásd grafikonunkat). A pénzintézetek a pénzpiacon hónapok óta tapasztalható hozamcsökkenéssel összhangban folyamatosan mérséklik a hitel- mellett betéti kamataikat is.
MÉGSEM VETNÉK KI ISMÉT A KAMATADÓT, legalábbis így foglalt állást – a pénzügyminiszter javaslatára – a kormány elmúlt heti ülésén. Pedig lapunk értesülései szerint a tervezett kamatadó jövőre 15 milliárd forintos összeggel növelné az állami költségvetés 1997. évi bevételeit. Ugyanez az előterjesztés viszont az adóterhelés általános csökkenését is jónak tartaná, a legfelső, jelenleg 48 százalékos szja-kulcs 40-44 százalékra csökkentésével. Megszűnne a társaságok kiegészítő, 23 százalékos adója, helyette 20 százalékos adó terhelné a magánszemélyek mellett kizárólag azokat a cégeket, amelyek nem hazai beruházásra fordítják a felvett osztalékot.
A NYUGDÍJKORHATÁR 62 ÉVRE EMELÉSÉT javasolja a magyar kormány az Országgyűlésnek. Az elmúlt heti döntés értelmében a törvény várható jövő évi hatálybalépése után a fokozatos korhatáremelés – kétévente egy év – 1998-tól kezdődik, tehát a nők 62 éves nyugdíjkorhatára 2010-től érvényesül. A férfiaknak 1998-tól 61, 2000-től pedig 62 évig kell dolgozniuk. Bár egy hét eleji hír szerint az Európai Unió országaiban 30-40 év múlva már 70 év fölé növekszik a nyugdíjkorhatár, a Népjóléti Minisztérium illetékese szerint Magyarországon egyelőre – legalábbis az EU-csatlakozásig – nem fenyeget további korhatáremelés.
A PRIVATIZÁCIÓS TÖBBLETBEVÉTELEKBŐL, valamint azok kamat-megtakarításából származó 23 milliárd forint kétharmadát a gazdaság élénkítésére, exportfejlesztésre, valamint kis- és középvállalkozások támogatására kell fordítani – szól a Horn-kabinet újabb verdiktje. A gazdaság élénkítésére felhasználható 15,5 milliárd forintból 13,5 milliárddal a Magyar Fejlesztési és Befektetési Bank, az Eximbank és a Mehib, valamint a Pénzintézeti Központ forrásait kívánják növelni, illetve jelzáloghitel-intézetet alapítani.
A KÖZPONTI NYOMOZÓHIVATAL létrehozása viszont továbbra is kétséges, dacára annak, hogy Horn Gyula miniszterelnök a napokban ezt már tényként közölte. Pedig az ötlet ellen állítólag nemmel szavazott mindhárom szabaddemokrata miniszter. Mindenesetre e hét elején egyikük, Kuncze Gábor jelezte: egy belügyminisztériumi javaslattervezetben a Hivatal létrehozása helyett a Kormányzati Ellenőrzési Iroda jogkörének bővítését szorgalmazza a csütörtöki kormányülésen.