Gazdaság

ÜZLETI ÉV – El kellene tolni

admin
admin

1996. 04. 24. 00:00

A Magyarországon is érdekelt multinacionális vállalatok azért lobbyznak, hogy a mérlegzárás időpontja ne feltétlenül december 31-e legyen. Amennyiben a számviteli törvény rugalmasabban kezelné az üzleti év kezdetét és végét, mindazok a hazai vállalkozások is jól járnának, amelyek szokásos termelési ciklusa eltér a naptári évtől.

Olyan helyzet, mint amilyet a vállalati mérlegek mutatnak, a valóságban nem létezik, hiszen egy cég adatai napról napra változnak. A mérleg által megragadott ideális pillanat akkor tükrözi a legpontosabban a valóságot – akkor elégíti ki leginkább a “mérlegvalódiság” elvét -, ha a benne álló adatok a lehető legkisebb torzítást tartalmazzák. Kifejezetten kívánatos lenne tehát, ha minden egyes vállalatnál meg lehetne keresni azt a napot, amikor a készletérték a lehető legkisebb, s az üzleti év a leginkább zárt. Ez egyben – fordulónapi leltározásnál – kisebb munkát jelentene, és világosabb képet adna a készletek valós értékéről – azaz kevesebb gondot vetne fel a készletek értékelése.

Sztanó Imre, a Pénzügyi és Számviteli Főiskola főigazgató-helyettese szerint a gazdasági társaságok sajátos termelési ciklusához igazodó üzleti év összességében javítaná a mérlegvalódiság tartalmát. Saját tapasztalatai szerint a számviteli év “elcsúsztatása” a leginkább az agráriumnak lenne hasznára.

A mezőgazdaságban ugyanis – éppen úgy, mint a ráépülő feldolgozóiparban – eleve sajátosnak mondható, hogy az üzleti év december 31-ével zárul. A haszonnövények termőre fordulása ugyanis sokkal inkább az évszakok változásához, mintsem a számviteli törvény előírásaihoz igazodik. Ebben a szektorban több mint nyilvánvaló, hogy a hozam elérését célzó ráfordítások nem azonos naptári évben merülnek fel. A következő év eredményét szolgáló költségeket így is időbeli elhatárolással kell nyilvántartani. A számvitel egy másik fontos alapelve – az adott időszak ráfordításait és eredményét számba vevő “összemérés” elve – így jobban érvényesülhetne. Sztanó Imre szerint a jelenlegi egyetlen fordulónap egyes ágazatokan nemhogy mesterkélt, de még csábít is a költségek és az eredmények ide-oda tologatására – aszerint, hogy ez hogyan csökkenti, vagy adott esetben növeli jobban az adózás előtti eredményt.

Abban az esetben, ha elfogadjuk azt a kiindulási alapot, hogy az üzleti év fordulónapja ne szükségszerűen essen egybe december 31-ével, három megoldás kínálkozik. Az egyik, hogy az érintett cégek a pénzügyi és adóhatóságoktól kérjék az általuk megjelölt fordulónap engedélyezését. Ez nem tűnik a legjobb megoldásnak, s némileg sértené is azt a szabadságot, amely az 1992-ben hatályba lépett számviteli törvényt amúgy jellemzi, amikor a számviteli politika kialakítását magára a vállalatra bízza. Éppen az önálló számviteli politika szellemében adódik tehát a másik lehetőség: az, hogy a vállalatok szabadon választhassák meg maguknak üzleti évük kezdetét és végét (amely persze ez esetben sem lehetne hosszabb, mint 12 hónap).

Sztanó Imre – aki egyben a Magyar Számviteli Szakemberek Egyesületének alelnöke is – ezt a megoldást nem támogatná. Azt a közbülső lehetőséget azonban elképzelhetőnek tartja, hogy a számviteli törvény több, választható fordulónapot írjon elő, figyelembe véve az egyes tevékenységek különböző ciklikusságát.

Mind az engedélyezéses, mind pedig a több, de választható változat bevezetése – leginkább persze a szabad fordulónap-választás lehetősége – fontos és főleg sürgős lenne a Magyarországon is működő multinacionális vállalatok számára. Ezek anyavállalatai közül sok nem a naptári év végén zárja üzleti évét, ezért számukra komoly gondot okoz a magyar számviteli szabályozás fordulónapra vonatkozó kategorikussága. Az anyavállalat mérlegkészítési periódusa, illetve a magyarországi beszámolási határidők ugyanis kétszeresen terhelik a vállalatokat. – Ez nemcsak drága, de felesleges megduplázása is a munkáknak – állítja a számos, Magyarországon is működő multinacionális vállalat könyvvizsgálói feladatait ellátó Price Waterhouse Budapest üzlettársa, L. Michael Birch. Ő a nemzetközi, főleg angolszász gyakorlatra hivatkozva azt a megoldást is elveti, hogy a törvény jelöljön ki választható határnapokat. Nemcsak a mezőgazdaság, az élelmiszer-feldolgozás vagy éppenséggel a ruházati ipar szezonalitása teszi indokolttá a naptári évtől való eltérést, de előfordulhat például az is – s ez igencsak életszerű -, hogy egy cég azelőtt szeretné lezárni könyveit, hogy munkatársai megkezdenék nyári szabadságukat. A döntő szempont azonban mégiscsak az, hogy a magyarországi leányvállalatok évzárása egybeeshessen anyavállalataikéval.

E cél érdekében a multiknak dolgozó hat nagy, szintén multinacionális könyvvizsgáló és tanácsadó cég összehangolt nyomásgyakorlásba kezdett a számviteli törvény módosítása érdekében.

Félig nyitott kapukat döngetnek – igaz, elég régóta. Már a számviteli törvény előkészítésekor, 1990-1991-ben felmerült, hogy az üzleti év ne feltétlenül essen egybe a naptári évvel – annál is inkább, hiszen ez Európa-szerte többé-kevésbé napi gyakorlat. Annak, hogy ez végül mégiscsak kimaradt a törvényből, prózai oka van: az adó. Az 1992-es esztendőt megelőzően az adószabályok egyszerűen beépültek a számvitelbe. Az új törvény hatálybalépése után aztán az adó a maga szája íze szerint korrigálja az adózás előtti eredményt. S bár azt Nagy Gábor, a Pénzügyminisztérium számviteli főosztályának vezetője sem vitatja, hogy a számviteli és az adóügyi előírásokat a jövőben illendő lenne közelíteni egymáshoz – van is erre remény -, olyan ideális állapotot, hogy azok teljesen egybeessenek, nem tud elképzelni. Amennyiben azonban az adótörvények stabilak, lényegében semmilyen gondot nem lát abban, hogy egy cég maga válassza meg üzleti évének kezdő- és zárónapját. Az APEH-nek tiszta haszon, ha nem egyszerre zúdulnak be hozzá az éves beszámolók, a költségvetésnek pedig amúgy is jót tenne, ha bevételei – még ha a társasági adóból származó befizetések nem is meghatározóak – az év során egyenletesebben érkeznének be.

Természetesen mindez feltételezi az adózás rendjével kapcsolatos szabályok módosítását is: a társasági adó 90 százalékos feltöltési kötelezettségének és a mérlegbeszámoló beadásának napját kellene lényegében mechanikusan meghatározni. Azaz, ha az adófeltöltés határnapja a mai szabályok szerint december 20-a, a mérleget pedig május 31-éig kell benyújtani, a jövőben ezt rugalmasan úgy lehetne meghatározni, hogy az adófeltöltés napja az üzleti év utolsó hónapjának 20. napja, a mérlegbeszámolót pedig a rákövetkező ötödik hónap utolsó napjáig kell benyújtani.

Felmerül továbbá az is, hogy mi legyen az átálláskor – egyszeri alkalommal – kialakuló csonka évvel. A megkérdezett szakemberek egybehangzóan úgy vélik, ez nem okozna gondot, hiszen – akárcsak egy átalakulás vagy megszűnés esetében – a csonka évet a választott időpontban le kellene zárni, s onnan új, immár 12 hónapos üzleti évet kellene indítani. Az adózás pedig viszonylag egyszerű – feltéve persze, hogy egyik naptári évről a másikra az adóelvek nem, legfeljebb csak az adókulcsok módosulnak. Ez esetben az üzleti évre jutó adót ki lehetne számítani arányosan osztva, illetve úgy, hogy a magasabb adókulcs vonatkozzon rá. (Lásd erről ábránkat!)

A számviteli év szabadon választható “eltolása”, “csúsztatása” mellett tehát számos érv sorakoztatható fel. Mellette szól az a nem elhanyagolható szempont is, hogy gyakorlatilag semmibe sem kerül, viszont javítja azoknak a cégvezetőknek a közérzetét, akiknek szükségük lenne a bevezetésére. Minthogy pedig e cégvezetők leginkább a multinacionális, illetve vegyes vállalatok vezetői közül kerülnek ki, a rugalmasabb számviteli szabály újabb érv lehetne számukra ahhoz, hogy anyavállalatuk még nagyobb aktivitást mutasson Magyarországon.

– A Pénzügyminisztérium – amennyiben az a költségvetés likviditási helyzetét nem rontja – messzemenően támogatja e kezdeményezést – erősítette meg lapunk érdeklődésére Csobánczi Péter, a tárca helyettes államtitkára. Ám a számviteli törvénynek ez az apró kiegészítése az amúgy is módosításra érett jogszabály (Figyelő 1996/15. szám) legalább húsz paragrafusát érinti.

Továbbra is nyitott kérdés azonban, hogy a törvénymódosítás belefér-e az országgyűlés feszített, őszi munkarendjébe, különösen, ha meggondoljuk: az “eltolt” számviteli év bevezetése mellett jóval kevesebb népszerű politikai érv sorakoztatható fel, mint mondjuk a személyi jövedelemadó ismételt “átgyúrása” mellett.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Speaker giving a talk on corporate Business Conference. Audience at the conference hall. Business and Entrepreneurship event.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.