Az előzetes várakozások szerint az egyedüliként pályázó Bayerische Landesbank nyerte a Magyar Külkereskedelmi Bank (MKB) végleges privatizálására kiírt zártkörű tendert. A szavazati jog alapján immár többségi tulajdonossá vált bajorok várhatóan a bank éves közgyűlésén ismertetik elképzeléseiket.
A hazai pénzintézetek közül elsőként az MKB részvényei kerültek részlegesen magánkézbe, 1994 júniusában. A Bayerische Landesbank 25,02, míg az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) 16,68 százalékos részesedést szerzett a bankban, 125 százalékos árfolyamon, ami a kamatprémiummal együtt meghaladta a részvényenként 200 márkát. Nem sokkal később a Német Szövetségi Köztársaság száz százalékos tulajdonában lévő Német Befektetési és Fejlesztési Társaság (DEG) is a tulajdonosok sorába lépett, a 140 százalékos vételárral éppen annyi, 8,33 százalékos részesedést szerezve, amellyel az immár háromtagúra bővült külföldi nagybefektetői kör tulajdoni hányada meghaladta az 50 százalékot.
A bajorok soha nem rejtették véka alá, hogy többségi tulajdonra törekednek, ezen elképzelésükhöz sikerült a kormányban is támogatót találniuk. Így nem igazán számított meglepetésnek, hogy az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. (ÁPV Rt.) az idén januárban áruba bocsátotta az MKB még állami kézben lévő, 24,67 százaléknyi, 2,243 milliárd forint névértékű részvénycsomagját. Legfeljebb az volt furcsa, miért kell ilyen sietősen kivonulnia az államnak az eredményei alapján egyik legsikeresebbnek tekinthető bankjából. A hatályos pénzintézeti törvényt várhatóan 1997. január elsején felváltó hitelintézeti törvény tervezetében ugyanis az állam 2000. január elsejéig kaphat haladékot arra, hogy tulajdoni részesedését 15 százalékra mérsékelje.
Az MKB-részvények értékesítésére kiírt zártkörű ÁPV Rt.-tender győztesének kiléte már csak azért sem volt kétséges, mivel a meghívott három legnagyobb tulajdonos közül az EBRD-t alapszabálya (amelynek értelmében sehol a világon nem indulhat versenytárgyaláson) tartotta távol. Így a pályázat győztese, a Bayerische Landesbank elérte célját: bár csak 48,62 százalékos részesedéshez jutott a 9,92 milliárd forintos jegyzett tőkéjű bankban, szavazati joga 52,87 százalékra növekedett. Ez utóbbit valószínűleg már a bank májusra tervezett éves közgyűlésén érvényesítheti, addigra ugyanis várhatóan megkötik a szerződést. Azt nem tudni, hogy a bajoroknak mennyit kellett fizetniük a részvénycsomagért – az ÁPV Rt. illetékese által jóval névérték felettinek nevezett árfolyam szakértők szerint körülbelül 140 százalékot jelenthet.
