Az ipari és az agrártárca a héten meghirdette egymillió tonna idei termésű búza rendhagyó exportengedélyezési módszerét, amely szerint maguk a termelők igényelhetik majd a kiviteli engedélyeket. A kereskedők máris tiltakoznak.
Atermelők üdvözlik a kormány döntését – summázza Tóth István, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) titkára -, nem tartható ugyanis a tavalyi gyakorlat, amellyel a kiszállítható kétmillió tonna búzára összesen tizennégymillió tonnára szóló engedélyt adtak ki. Ezért fogadta el a MOSZ a szaktárca javaslatát, amely szerint a termelőknek április 12-ig egy igénylőlapon, bevallásszerűen be kell jelenteniük, mekkora területen termelnek az idén búzát, s ennek alapján állapítják meg az Agrárrendtartási Hivatalban, mennyi exportra kap kiviteli engedélylehetőséget az illető. A határidő rövid, de a termelők igyekezni fognak.
A termelőkkel egyeztetve a Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és Kereskedők Szövetsége is kidolgozott egy javaslatot, ezt azonban az FM – amint azt Makay György főtitkártól megtudtuk – nem fogadta el, pedig ez is adott volna előnyt a gazdáknak az engedély megszerzésénél. A szövetség közleményben fejezte ki aggodalmát a meghirdetett, soha ki nem próbált módszer gyakorlati alkalmazhatóságával kapcsolatban. A pályázati idő szerintük túl rövid ahhoz, hogy minden termelő pályázhasson. A száz hektárnál kisebb vetésterülettel rendelkezőknek néhány nap alatt kell társulni, a pályázathoz “igénylőközösségeket” létrehozni. A szövetségnek nincs elvi kifogása az ellen, hogy az engedély-lehetőségeket a termelők között osszák fel, de ehhez meg kell határozni, hogy az exportengedélyeket miként ruházhatják át, hogyan számlázzák, és mi az ügy áfa-vonzata. Ezen kérdéseket ugyanis a szövetség szerint nem rendezték megnyugtatóan, s valós veszély, hogy kialakulhat az exportengedély-lehetőségek kereskedelme.
A másik oldalon a MOSZ titkára azt javasolja a gazdáknak: ne adják el az engedélylehetőséget. Ehelyett, miután megállapodtak a kereskedővel, a szerződés egyik alpontjaként rögzítsék, hogy az áruval együtt a szóban forgó engedélyt is átadják a kereskedőnek. Szó sincs a kvóták kereskedelméről. Annak a felvásárlónak, aki – ellentétben a “szabadúszó” szerencselovagokkal – eddig is stabil, szerződéses kapcsolatban állt a termelőkkel, ezután sem lesz nehéz megszereznie a kiviteli engedélyt. (Megfigyelők szerint mégis valószínű, hogy kialakul a kvótakereskedelem. Jó néhány olyan termelő is lesz, aki saját maga felhasználja a gabonát például takarmányozásra, a “felesleges exportengedélytől” pedig jó áron megválik. Egyes becslések szerint az engedély feketepiaci ára tonnánként akár az ezer-ezerötszáz forintot is elérheti majd.)
Tóth István szerint jelenleg a leendő búzatermés mintegy 70 százaléka még nincs leszerződve, és várhatóan az exportügyletek gyakorlata is meg fog változni az új eljárással. Nevezetesen: a termelő nem adja el a kereskedőnek a gabonáját, hanem néhány százalékos jutalékért megbízza a termés külpiaci eladásával.
