| Rabár Ferenc | Kupa Mihály | Szabó Iván | Békesi László | Bokros Lajos | |
| Miniszterségének időtartama | 1990. május -1990. december | 1990. december – 1993. február | 1993. február – 1994. június | 1994. július – 1995. február | 1995. március – 1996. február |
| Életkora kinevezésekor | 61 év | 49 év | 59 év | 52 év | 41 év |
| Szakmai háttere | Közgazdász | Közgazdász | Mérnök-közgazdász | közgazdász | közgazdász |
| Vezetői és államigazgatási tapasztalatai | Programvezető egy luxenburgi nemzetközi kutatóintézetben Az Országos Tervhivatal megbízott főosztályvezetője | Pénzügyminisztériumi főosztályvezető Az Adóreform Titkárság vezetője A Költségvetési Reformbizottság vezetője | Építőipari kisszövetkezeti elnök Az Országgyűlés gazdasági bizottságának elnöke Ipari és kereskedelmi miniszter | A Fővárosi Tanács közgazdasági elnökhelyettese Az MSZMP Budapesti Bizottságának gazdaságpolitikai titkára A Németh-kormány pénzügyminiszter-helyettese, majd pénzügyminisztere | Az MNB ügyvezető igazgatója A Budapest Bank Rt. elnök-vezérigazgatója |
| Angol nyelvű tárgyalási képessége | Nemzetközi tanácsadói tapasztalatai alapján önállóan tárgyal | Önállóan tárgyal ugyan, de lehetőleg tolmáccsal dolgozik | Csak tolmáccsal tárgyal | Csak tolmáccsal tárgyal | Önállóan tárgyal, a pénzügyi szaknyelv ismeretében lekörözi a tolmácsokat |
| Politikai háttere | Független szakemberként kerül be az Antall-kormányba, ahol az a feladata, hogy pótolja a gazdasági program hiányát. A kormánykoalíció szellemével élesen szemben álló, liberális gazdaságpolitikát képvisel. Taktikai okokból nem vállalja ugyan nyíltan, de a sokkterápia híve. | Bár az Antall-kormányba független szakértőként kerül be, a baloldallal szembeni politikai ellenszenvét nem rejti véka alá. Szellemisége a konzervatív kormánykoalícióban túlságosan liberális. MDF-támogatással szerez parlamenti mandátumot. Támogatottsága hullámzó: pozíciója mindig akkor erősödik, amikor romlanak a gazdasági jelzőszámok. | Az MDF alapító tagja, majd vezető testületeiben tag. Elsők között határolódik el a Csurka-dolgozattól, ám nem ért egyet azzal, hogy Debreczeni József azt náci alapvetésnek minősíti. Antall József utódlásakor potenciális miniszterelnök-jelölt. Boross Péter miniszterelnöksége idején pozíciója látványosan gyöngül. | Az MSZP parlamenti képviselője 1990 óta. Az 1994-es választási program gazdaságpolitikai részének kidolgozója. Nevéhez kötődik a szocialista-liberális kormánykoalíciót megalapozó gazdasági program. A kormányalakítási tárgyalásokon neve potenciális miniszterelnökként is szóba kerül. Horn Gyulával rossz a személyes kapcsolata. | Az MSZP színeiben 2 hónapig tagja az 1990-es Országgyűlésnek. Amikor a Tőzsdetanács elnökének választják, lemond. A Horn-kormányba szimpatizáns szakértőként kerül be, helyzete azonban az MSZP bázisának és képviselőinek nagy részét meglepetésként érő stabilizációs csomag után sokáig labilis. A miniszterelnök személyesen és az SZDSZ többször is fellép védelmében. |
| Programja | Gyors és lényegében egyidejű, teljes ár-, bér-, import- és árfolyam-liberalizálás; A fizetőképesség fenntartása; Monetáris restrikció az infláció kordában tartása érdekében ; Szigorú költségvetési politika; A vagyonadó bevezetése | A piacgazdaság intézményrendszerének kiépítése; A gazdaság liberalizálása; Az egyensúlyi helyzet stabilizálása (különös tekintettel a külső egyensúlyra és az infláció leszorítására); Az egészséges növekedés feltételeinek megteremtése | A széles hazai tulajdonosi réteg megteremtése; A hangsúlyt nem az egyensúly megteremtésére és az infláció leszorítására, hanem a növekedés serkentésére helyezi | Az egyensúly romlásának megakadályozása; Megállapodásos bérszabályozás arról, hogy a bérnövekedés 4-5 százalékkal maradjon el a fogyasztói árindextől; A versenyképesség javítása a beruházási költségek és az amortizáció elszámolási szabályainak módosítása, a kamat- és a minimáladó eltörlése, az átalányadó visszaállítása révén Exportvezérelt növekedés, ipari szerkezetváltás | A gazdasági növekedés fenntartása mellett drasztikus egyensúlyjavítás: Az infláció keretek között tartása; A forint előre meghirdetett csúszó leértékelése; Vámpótlék; Szabad vállalati devizaszámlák; Bérpolitika: A nettó bérkiáramlás növekedésének megakadályozása az állami vállalatoknál és a költségvetési intézményeknél; Közvetlen megtakarítások a költségvetésben |
| Ami a nevéhez fűződik | A későbbi kormányprogramok alapját képező hároméves gazdasági stratégia | A Rabár-féle hároméves gazdasági stratégia finomított változata: a Kupa-program | A restrikció teljes feladása, “sodródó” gazdaságpolitika. A társasági adót 36 százalékra csökkenti, bevezeti a bevételarányos minimumadót. Végrehajtja a társadalombiztosítás profiltisztítását. Támogatja a második bankkonszolidációs hullámot. | A Békesi-program. A korábbi kormány által elfogadott költségvetést azonnal módosítja, lemondatja a világkiállítást. A társasági adót 18%-ra mérsékli, a kiosztott nyereséget további 23%-os kiegészítő adóval terheli. | 12 pontja (“Bokros-csomag”) A március 12-i stabilizációs kormánycsomag A terven felül beérkezett privatizációs bevételeknek az államadósság törlesztésére fordítása |
| Fő ellenlábasa | A Matolcsy György-féle gazdaságpolitikai titkárság | A Szabó Tamás-féle GAM-program, de Kádár Béla sem támogatja maradéktalanul | Minthogy nincs konzisztens programja, igazi ellenlábasa sem akad | Pártja szakszervezeti szárnya, illetve személyesen a miniszterelnök, aki nincs meggyőződve a megszorító gazdaságpolitika szükségességéről | Nagy Sándor gazdaságélénkítő politikai elképzeléshalmaza és a tb-önkormányzatok |
| Távozásának közvetlen oka | A többi gazdasági miniszterétől nyíltan eltérő elképzelései miatt még októberben megírja lemondólevelét, amit azonban Antall József nem fogad el. A taxisblokád idején mandátum nélkül ír alá megállapodást, amit a kormányfő ugyan tudomásul vesz, egyben azonban elfogadja pénzügyminisztere lemondását. | A miniszterelnök önálló politikai kezdeményezései miatt felmenti pénzügyminiszteri tisztségéből és más tárcát ajánl fel neki, amit ő nem fogad el. | Pártja választási veresége. | Minthogy programja megvalósításához nem élvezi a kormányfő bizalmát és támogatását, lemond. Horn Gyulát nyíltan is alkalmatlannak nevezi a miniszterelnöki tisztségre. | A társadalombiztosítási alapok önkormányzatiságát korlátozó, a finanszírozásuk ellenőrzéséről szóló elképzeléseit a kormány nem támogatja, ezért lemond. |
| Fő erénye | Szakmai hozzáértése és következetessége | Népszerűen képes képviselni a nevével fémjelzett reform-programot és a (folyamatosan lazuló) megszorító pénzügypolitikát | A pragmatizmus, a türelem és a kompromisszumkészség. Integratív személyiség. | Rádöbbenti pártját az államháztartás kritikus helyzetére. | Tántoríthatatlanul igyekszik a nevéhez fűződő stabilizációs intézkedéscsomagot kivitelezni. |
| Fő hibája | Politikailag naiv, kizárólag szakmai érvekkel operál. Nem kér csúcsminiszterséget. | Tűri, hogy programját felpuhítsák. Elfogadja a világkiállítást és a kárpótlást, noha ezekkel nem ért egyet. Egyre inkább a politika térfelére téved, végül kompromittálja magát a TV vezetői ellen kezdeményezett politikai indíttatású fegyelmi eljárásban. | A makrogazdasági összefüggések hiányos ismerete. Elsődlegesen politikus, a gazdasági érdekeket feláldozza a pártpolitika érdekeinek oltárán. Nem igazi csapatjátékos. | Külföldön drámai képet fest a magyar gazdaság helyzetéről. | Erőszakos, nem eléggé számol a politikai összefüggésekkel, kizárólag szakmai érvekkel operál. |
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
