Annak nyomán, hogy kézzelfoghatóvá vált hazánk csatlakozása a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD), jó néhány jogszabály módosítása sürgetővé vált. Így a pénzintézeti törvény változtatásra javasolt passzusai között a banktitokról szóló fejezet is, amelynek korszerűbb alkalmazása – ha úgy tetszik, fellazítása – a párizsi székhelyű szervezet alapfeltételei között szerepel.
Mivel az új hitelintézeti törvény a tervek szerint csak február 29-én kerül a kormány elé, a banktitok fellazításáról rendelkező rész vitája – annak esetleges elhúzódása miatt – már szerepelt is a parlament múlt heti napirendjén. A megsürgetett változtatás eredményeként, úgy tűnik, tartható lesz a március közepi határidő.
A módosuló fejezet révén jelentősen bővül azon intézmények köre, amelyek betekintést nyerhetnek a banktitkokba. A törvénymódosítás azonban arról nem rendelkezik, hogy a diszkréten kezelt banki információkhoz jutó szervezetek azokat mire használhatják fel. Hegedűs Éva, a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára ezzel kapcsolatban úgy vélekedett, hogy a titkok felhasználhatóságát az adott intézményen belül kell majd szabályozni.
A pénzintézetekről és a pénzintézeti tevékenységről szóló törvény (pit) elsősorban a Magyar Nemzeti Bankkal és a Bankfelügyelettel szemben oldja fel a banki titoktartási kötelezettséget. Továbbá e körbe sorolja a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzőt, az ügyészséget és a rendőrséget, valamint a felszámolási eljárásban eljáró bíróságot is. A pit megszületése óta a törvény ezen passzusait több alkalommal is módosították, a mostani, legutóbbi változat tovább tágítja a banktitkok megszerzésére jogosultak táborát. A módosítást követően a már említetteken kívül e körbe tartozik majd az Országos Betétbiztosítási Alap, az Állami Számvevőszék, az Állami Biztosításfelügyelet, illetve az Állami Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet is az önkéntes intézményvédelmi és betétbiztosítási alapokkal együtt. Ami a pénzintézetekkel és a pénzintézeti tevékenységet végző jogi személyekkel kapcsolatos verseny-felügyeleti eljárásokat illeti, ez esetben a banktitokról a Gazdasági Versenyhivatal számára hullik le a lepel. A módosítási javaslat ugyanakkor jogossá teszi a titkosszolgálat igényét is.
A banktitok megtartásának kötelezettsége – a javaslat elfogadása esetén – nem áll fenn a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló törvényben meghatározott esetben a belügyminiszterrel, a pénzügyminiszterrel, valamint a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszterrel szemben sem. Ugyanez mondható el – írja a törvényjavaslat – feladataik ellátása érdekében az adó- és vámhatóságról, valamint a társadalombiztosításról. Majd hozzáteszi: a banktitok kötelezettségének megtartása abban az esetben is áthágható, ha az adóhatóság nemzetközi szerződés alapján külföldi hatóság megkeresését teljesíti, és ennek érdekében írásban kér adatot a pénzintézettől. Az így megkapott titkos információt azonban csak arra a célra használhatja fel, amelyet az adatkéréskor megjelölt.
A banktitok lazítását mindenképpen tartalmazta volna a pénzintézeti törvény küszöbön álló változtatása, annál is inkább, hiszen 1991 óta a jogszabály ezen részéhez szinte mindig hozzányúlnak – fogalmaz Mátrai Miklós, az Állami Bankfelügyelet (Baf) elnökhelyettese. Az OECD elvárásai csak a határidőt hozták előbbre, ám ez lényeges változást nem jelent a módosítás során. Sőt, bizonyos szempontból még az elfogadásra váró, új jogszabály sem lesz pontos, hiszen nem jelöli meg – szemben a külföldi elvárásokkal -, hogy ki jogosult az intézmény részéről a banktitok megismerésére. Nem mindegy ugyanis, hogy például a rendőrség részéről az információt a rendőrfőkapitány vagy egy irodai dolgozó kapja kézhez.
A banktitokkal kapcsolatos mostani változtatás mindazonáltal egy újabb lépés a feketegazdaság elleni harcban – húzza alá a Baf helyettes vezetője -, amelytől azt reméljük, hogy az eddigieknél valamivel ellenőrizhetőbbé teszi az illegális pénzek áramlását. Ugyanakkor nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a tényt sem, hogy mindig van a banki pénzek között nem fekete, legális, de “diszkréten” kezelt összeg. Talán emiatt az ellentmondás miatt kerül elő minden módosítás alkalmával a banktitok.
