A volt Mechanikai Laboratórium felszámolás sorsára jutott pécsi gyáregységét a finn Nokia cég itteni érdekeltsége szerezte meg, tízmillió dolláros vételáron. A próbaüzem januárban megindult, a gyárat Európa egyik legnagyobb monitorgyártó üzemévé kívánják fejleszteni.
Az olasz Hantarex Rt. Magyarországon bejegyzett kft.-je, a Hantarex Industry Kft. annak idején a felértékelt vagyon egyharmadáért, 253 millió forintért jutott a Mechanikai Laboratórium pécsi gyáregységének ingatlanjaihoz, 1300 fő foglalkoztatási kötelezettséggel, egymilliárdos beruházás ígéretével. (Figyelő, 1993. január 21.)
A Hantarex pécsi megjelenését az önkormányzatot kivéve szinte mindenki fenntartással fogadta. Különösen a Mechanikai Laboratórium volt dolgozói, akiknek, bár a munkanélküliség és a Hantarex között választhattak, csupán az egyhatoduk döntött az utóbbi mellett. A cég a szakszervezet működését 1993 elejéig tiltotta, a kirúgással megfélemlített munkások titokban szerveződtek. Sérelmeik: a nyugati munkatempóhoz nem illeszkedő alacsony bérek, az eszközhiány miatt otthonról hozott szerszámok, s minőségrontás alulképzett tizenévesek felvételével. Közben városszerte beszélték, hogy a Hantarex lerabol mindent, aztán egyszer csak eltűnik.
Ez a sejtelem be is igazolódott. Ami megmaradt: az 1993-ban befejezett 14 ezer négyzetméteres, monitorgyártó gépekkel felszerelt csarnok és természetesen a 110 ezer négyzetméternél nagyobb összterület – hatalmas hitelállománnyal terhelten, hiszen a Hantarex hitelből vásárolt, hitelből építkezett. A hitel visszafizetése azonban elmaradt, ezért kezdeményezték a bankok – az Inter-Európa Bank, az Európai Kereskedelmi Bank és a Credit Lyonnais – a felszámolást.
Mindeközben termelt és eladott a Hantarex pécsi gyára. Bár a cég veszteséges volt, a tulajdonosoknak és a működtetőknek a termelés valószínűleg nagy hasznot hozott. A Hantarexnek persze megvan a maga verziója: az anyacég Olaszországban tönkrement, ezért a beszállítói és értékesítési piacaitól megfosztott magyarországi Hantarex életképtelenné vált.
Pécs város önkormányzata a Hantarex bukásával száz-százötven millió forintnyi vagyont vesztett. (Magát az üzemi földterületet, továbbá telkeket a város egyik legértékesebb részén, Donátusban, valamint egy épületet a belvárosban, a Jókai tér 11-ben, ahová a város és a Hantarex közösen olasz kulturális központot tervezett.)
A bíróság 1995 márciusában a Vectigalis Kft.-t jelölte ki a felszámolás végrehajtására. Ekkor már csak 450 foglalkoztatottat, több mint kétmilliárd forintos tartozást találtak a felszámolók a cégnél, valamint egy rendkívül korszerű, nagy értéket képviselő üzemet – az adósságok miatt működésképtelen állapotban. A felszámolást végző cég felmérte, hogy a monitorgyártó üzem naponta fél-egymillió dollárnyi termelési érték létrehozására lenne alkalmas, ezért nem szabad sokat késlekedni az eladással. Az világosan látszott, hogy a hitelezői igények (2,5 milliárd forint) közül csak a jelzálogos követelések kielégítésére kerülhet sor az értékesítést követően (aminek várható árbevételét 1,5 milliárdra becsülték).
Olyan vevőt kellett keresnünk, amelyik nemcsak gyártani, hanem eladni is tud évente öt-nyolcszázezer monitort – mondja dr. Varga Jenő, a Vectigalis Kft. ügyvezetője. Ilyen viszont kevés van a világon. Harminchat céggel vették fel a kapcsolatot. Az írásos tájékoztatóra tíz cég válaszolt, ebből négy bizonyult komoly érdeklődőnek: egy olasz, egy spanyol és egy távol-keleti befektetői csoport, illetve a finn Nokia.
A megegyezés végül is a Nokiával jött létre, tízmillió dollár körüli vételáron. Két feltételt szabott a Nokia: a felszámoló a környezetet tisztíttassa meg a szennyezésektől, valamint fizesse ki a volt dolgozók összes járandóságát – tájékoztatta a Figyelőt a felszámoló cég ügyvezetője. A gyártóterületet a Nokia Monitors Magyarország Kft. 1995. november végén vette birtokba. Szinte azonnal megkezdődött a próbagyártás előkészítése, s január másodikától megindult a folyamatos próbagyártás. Jelenleg hatvan embert – döntően volt Hantarex-alkalmazottakat – foglalkoztat a Nokia pécsi gyára. A cég az idén már fejleszt is, egyrészt az automata beültető részen, másrészt a műanyagüzem beindításával. Az összlétszám 1996 végére a tervek szerint eléri a félezret, a gyártott monitorok száma pedig a félmilliót.
