A privatizációt előkészítő első törvényt már 1990-ben elfogadták Romániában. Ekkor az állami tulajdont két fő kategóriába sorolták: megkülönböztették az úgynevezett “kereskedelmi társaságokat” és a szolgáltató vagy megkülönböztetett fontosságú (például bányászati) vállalatokat, a “regie”-ket. Az előbbiek törzstőkéjének 70 százalékát az FPS, az Állami Tulajdonalap birtokába adták kezelésre és eladásra, az állampolgároknak térítésmentesen juttatandó 30 százalékával pedig öt, területi alapon megszervezett magántulajdon-alap (FPP) gazdálkodott. 1991-ben az állampolgárok között fejenként 25 000 lej (250 dollár) nominális értékű tulajdonigazolványt osztottak ki, amely arra szolgált, hogy részvényt igényelhessenek a “kereskedelmi társaságok” őket illető 30 százalékából. Ám a részvényeket nem forgalmazták, így a vagyonigazolványok töredékéért igényeltek csak részesedést a jogosultak, jobbára a már megindult alkalmazotti-tulajdonosi kivásárlás keretében – nagy mennyiséget viszont akciókész üzletemberek vásároltak fel potom pénzért.
1994-ben a Vacaroiu-kormány arra hivatkozva, hogy ily módon spekulánsok kezébe kerülhet a nemzeti vagyon, újraértékelte a vállalati eszközállományt az infláció figyelembevételével, és módosító törvényjavaslatot terjesztett a parlament elé. 3944 “kereskedelmi társaságot” jelöltek ki magánosításra. 1996 tavaszáig tartott, amíg az új, papíron a vagyonigazolvánnyal együtt 1 millió lejt, mintegy 400 dollárt érő tulajdonigazolványokat eljuttatták a 18 millió jogosulthoz, s azok részvényeket igényeltek értük. Bár a lej értéke ma csak fele-harmada annak, mint a részvényigénylésre kijelölt hónapokban volt, a 25 ezer lejes papírok kurzusa csak ritkán haladja meg a névértéket.
A népi magánosítás eleve nem ígért életmentő tőkeinjekciót az erre általában sürgősen rászoruló román állami cégeknek; ezt az Állami Tulajdonalap (FPS) volt hivatott biztosítani a törzstőke birtokában lévő 70 százalékának eladásával. Emellett még több szervezet foglalkozik a magánosítással (Fejlesztési Ügynökség, Privatizálási Ügynökség, a később befektetési alappá átalakult Magán Tulajdonalapok stb.).
