A sajtóban ma a bulvárhírek által játszott szerepet száz éve még a karikatúrák, az egzotikus tájakról érkező beszámolók, a hajmeresztő hírek, illetve a meglepően abszurd ötletek töltötték be.
Kitűnő példa erre a magyar sajtóban számos alkalommal feltűnő kötéltáncos, Strohschneider Artúr pályája, a Budapesten élő külföldi kisebbségiekről szóló, ma már erősen rasszistának ható Tábori Kornél-riport vagy akár a Városliget liliputi színházáról való rendszeres beszámolók.
A világsajtót böngészve ennél jóval indokolatlanabb példákra is bukkanhatunk, kevés volt azonban annyira pihent agyú, mint ami a Nagy-Britannia első női hőlégballonosaként, léghajósaként, illetve repülőseként ismertté vált, de botanikusként és csillagászként is jegyzett Gertrude Bacon fejéből pattant ki: a nő 1899 tavaszán a Strand Magazine riportereként egy sor hírességet kért meg arra, hogy bekötött szemmel rajzoljanak neki egy malacot.
A megkeresésre sokan érdekes módon igent mondtak, a beérkező rajzokat pedig Bacon maga értékelte ki. A mókából Sir Arthur Conan Doyle, a Sherlock Holmes-történetek írója is kivette a részét, a szerző így mások mellett az ő rajzáról is véleményt mondott:
Csak a képzelőerőben hiányt szenvedő ember nem veszi észre Dr. Conan Doyle élénk kis vázlatában a halhatatlan Sherlock Holmes-szal való hasonlóságot. A disznó nyilvánvalóan valamilyen megfejthetetlen rejtélyben »kapott szagot«. Figyeljük meg az apró, éles orrot, a figyelő füleket, amiket hallgatózás közben hátracsap, az ideges, érzékeny farkat, valamint a várakozó, lelkes tartást. A nagy nyomozó szelleme minden vonalban ott él, és az összképet élővé teszi.
A lapszámban rajta kívül még tizenkét munkát mutattak be, köztük a 19. század második felének legeredetibb brit politikai karikaturistájaként, valamint meghatározó grafikusaként ismert Sir John Tennielét (1820–1914) – az Alice Csodaországban első kiadásának rajzaival világhírűvé vált művész megoldása szinte tökéletes lett.
A legrosszabb produkció egyértelműen Sir Hiram Stevens Maximé (1840–1916), akinek a neve nem épp pozitív okból maradt fenn: ő alkotta meg a világ első hatékony tömeggyilkos fegyverét, a Maxim-géppuskát.
A kísérletet hat évvel később, 1905 augusztusában megismételték – akkor is erős eredmények születtek, köztük a a színész-színműíró George Grossmith Jr. (1874–1935) hasas megoldása vagy épp a csatajeleneteket mutató festményeivel nagy sikert arató Richard Caton Woodville Jr.-é (1856–1927):
