Még az amerikai Szövetségi Nyomozóiroda, azaz az FBI is nyomozást indított annak a filmbe illő és egyúttal végtelenül amatőr lopássorozatnak az ügyében, amelynek során közel kétezer műtárgy – főként antik érme, drágakődarab és drágakő – tűnt el a világ egyik legnagyobb gyűjteménnyel rendelkező múzeumából, a londoni British Museumból.
A gyanú szerint a gyűjteményt több éven át szétlopkodó, és aprópénzért kiárusító tolvaj az intézmény egyik veterán kurátora, dr. Peter Higgs volt, aki még 1993-ban kezdett el kutatóként dolgozni a British Museumban, és a lebukása idején már az ókori görög és római műtárgyakat kiállító osztály vezetője volt. Higgs annyira elismert szakembernek számított, hogy még az Egyesült Királyság kormánya is „világhírű kurátorként” hivatkozott rá, amikor megköszönték neki, hogy 2015-ben segített visszaszolgáltatni egy ellopott 2000 éves szobrot Líbiának.
A kurátor természetesen a munkahelyén is évtizedeken át töretlen bizalomnak örvendett. Ezzel a bizalommal visszaélve pedig még sokáig folytathatta volna a múzeum szétlopását, de az online térben nem volt elég elővigyázatos. Ugyanis ahelyett, hogy az adott esetben akár több tízmillió forintot érő ógörög és római kori drágaköveket a dark weben adta volna el jó pénzért, ő inkább a használt cikkek legnagyobb internetes piacterén, az eBay-en hirdette meg a munkahelyéről ellopott műtárgyakat, és általában csak jelképes összegeket kért el értük a vásárlóitól.
A British Museum szerint Higgs összesen 100 ezer fontot – mai árfolyamon mintegy 46 millió forintot – keresett a múzeumból ellopott antik ékszerekkel való online kereskedéssel, de az általa okozott valós kárt több okból is nehéz felbecsülni. Elsősorban azért, mert szó szerint aprópénzért vált meg a drágakövektől,
Másodsorban pedig azért, mert British Museum 8 millió műtárgyat tartalmazó gyűjteményének nem szerepel minden darabja a múzeum nyilvántartásában – és az általa meglovasított kicsi, megmunkált antik ékkövek többsége is annak a több mint 2,4 millió műtárgynak a részét képezték, amik nem szerepeltek a katalógusokban. (A Higgs iránti bizalom mellett ez is nagy szerepet játszott abban, hogy eltűnhetett 1800 műtárgy a gyűjteményből.)
Ennek ellenére a tolvaj által eladott több mint 1500 darab antik ékszer egy részét, 626 drágakövet már sikerült visszaszereznie a múzeumnak, amiben igen nagy szerepe van azoknak az antik ékszerekben utazó műgyűjtőknek is, akik először jelezték a lopássorozatot az intézmény vezetőségének, miután egy eBay-felhasználó törzsvásárlóiként feltűnt nekik, hogy miben utazik másodállásban a kurátor.
Ezek a gyűjtők ugyanis nemcsak a hozzájuk került több száz darab műtárgyat szolgáltatták vissza szó nélkül, hanem azóta is segítenek a múzeum szakembereinek a még mindig hiányzó, eBay-en értékesített drágakövek felkutatásában. Amit megkönnyít, hogy az antik drágakövekkel foglalkozó műgyűjtők köre nem túl nagy, általában ismerik is egymást. Így a kurátor korábbi törzsvásárlóit nem volt annyira nehéz felkutatni – például az FBI nyomozásához is alapot szolgáltató, több mint 268 darab ékszer is így került vissza a múzeumba, amiket egy Washingtonban élő gyűjtő vett meg.
A történtek miatt tavaly felmondott, a lopássorozat elkövetését mind a mai napig tagadó kurátor óvatossága viszont arra elég volt, hogy egyelőre ne tudják büntetőjogi értelemben is felelősségre vonni. Hiszen főként olyan műkincseket lovasított meg, amik nem szerepeltek a nyilvántartásokban – miközben az intézmény szerint voltak olyan ékszerek is, amiknek meghamisította a papír alapú dokumentációját –, így
