Magyarországon átlagosan minden negyedik-ötödik ember allergiás a parlagfűre, és mivel egyre hosszabb az allergiás szezon, sokkal többen vannak kitéve a kellemetlen következményeknek. A védekezésért az immunrendszerünk felel: ideális esetben, amikor a fertőzést kiváltó vírusok és baktériumok bejutnak a szervezetbe, az immunrendszerünk felismeri és elpusztítja a potenciális kórokozókat. Igen ám, de az emberi védekezőrendszer is hibázhat, és megesik, hogy olyan külső ingerekre is támadásba lendül, amelyek valójában teljesen ártalmatlanok. Ilyen esetben beszélünk túlérzékenységről vagy allergiáról, amelyek akár jelentős fizikai tüneteket is eredményezhetnek. Az allergia tehát lényegében azt jelenti, hogy az immunrendszer fokozott, kóros válasszal reagál olyan anyagokra, amelyek alapvetően nem jelentenek fenyegetést a szervezetre. Ezeket összefoglaló néven allergéneknek nevezzük.
Allergiás reakciót persze nemcsak a parlagfű, hanem számos egyéb pollen is kiválthat, de akár bizonyos élelmiszerekre, rovarok csípésére, állatok szőrére vagy éppen gyógyszerek hatóanyagaira is kialakulhat érzékenység. Attól függően, hogy milyen allergénről van szó és hol jutott a szervezetbe, a fellépő panaszok is sokfélék lehetnek: a szem és az orr irritációja mellett a légutakat, a tüdőt, a mellkast, a bélrendszert és a bőrt is érzékenyen érinthetik. Az esetek zömében ezek a tünetek inkább csak diszkomfortérzetet okoznak, ritkán azonban akár életveszélyes állapot is kialakulhat allergiás reakció következtében.
Hogyan alakulhat ki allergia?
Az allergiák többnyire – bár nem kizárólag – gyermekkorban jelentkeznek először, illetve viszonylag magas a családon belüli öröklődésre való hajlam kockázata is. Az allergia kialakulásának rizikója minimális, amennyiben nincs allergiás a családban. Ha viszont az egyik szülő vagy testvér allergiás, akár 40 százalék is lehet az esély, hogy túlérzékenység lép fel. A legrosszabb esetben, ha mindkét szülő allergiás, ez az esély 60-80 százalék is lehet. Fontos azonban megjegyezni, hogy a gyermek csak az allergiás hajlamot örökölheti, nem pedig azt az adott allergiát, amitől mi is szenvedünk.
Mivel a legtöbb allergiára már gyermekkorban fény derül – amiket szerencsés esetben ki is lehet nőni –, jelentős a szülők felelőssége. A védekezés tehát már a gyerekvállalás idején elkezdődhet, olyan egyszerű praktikák alkalmazásával, mint a megfelelő vitaminok szedése, a dohányzás és a rossz levegő elkerülése. A genetikai hajlamon túl környezeti tényezők, például a légszennyezettség, az egészségtelen életmód is szerepet játszhat a téves immunválasz kialakulásában. A dohányzó anyák újszülöttjének köldökzsinór-vérében például magasabb az össz-IgE (allergia esetén a vérben jelenlévő ellenanyag) értéke, mint a nemdohányzó anyák esetén. Az is kimutatott tény, hogy jóval gyakoribb a felső légúti fertőzések száma azon gyermekek között, akik dohányzó szülők mellett nőnek fel. A dohányfüst belélegzése ugyanis olyan nyálkahártya-károsodást idéz elő, ami nyitott kaput alakít ki az allergének behatolásához, és a szenzitizáció létrejöttéhez.
Ezen túlmenően, ha olyan szerencsések vagyunk, hogy hónapra pontosan előre meg tudjuk határozni gyermekünk születését, akkor mindenképpen igyekezzünk olyan hónapot választani, amikor az allergiás szezon a lehető legtávolabb esik. Természetesen ez nehéz az egyre hosszabbodó szezon miatt. Amennyiben a szülő épp valamilyen allergiára szed gyógyszert, érdemes lehet megvárni a kúra végét, mielőtt elkezdenék a babaprojektet. Az allergia kialakulása ellen, és az egészséges bélflóra kialakulásáért az anyatejes táplálás is sokat tehet. Ez leginkább a táplálékallergiák kivédésében jelenthet előnyt.
Sajnos konkrét prevenciós módszerekkel egyelőre nem szolgál az orvostudomány, ezzel együtt azonban nem szabad beletörődni a kellemetlen állapotba. Ha például háziállatot tartunk, érdemes lehet odafigyelni, hogy a jószág már a gyermek fiatalkorában ott legyen a háznál, ugyanis az erre irányuló kutatások azt bizonyítják, hogy az allergiára hajlamos fiataloknál asztmás, szénanáthás tünetek jelentkezhetnek, ha nincs velük kiskoruktól kezdve a kedvencük.
Ha megelőzni nem is mindig, védekezni lehet
Az allergiás tüneteket sok esetben ki lehet védeni, vagy enyhíteni. Az első lépés, mint minden egészségügyi kérdésben az, hogy a baljós tünetek jelentkezésekor keressünk fel egy szakértőt, ebben az esetben egy allergológus szakorvost, aki segíthet felderíteni, pontosan mi áll a panaszok hátterében. A helyes diagnózis ismeretében aztán számba lehet venni az adott páciens igényeinek leginkább megfelelő terápiás lehetőségeket.
A legjobb megoldás a reakciót kiváltó allergén elkerülése. Ez viszonylag könnyen megoldható olyan esetekben, ha étel-, ital- vagy valamilyen gyógyszerösszetevő kapcsán igazolódik be az érzékenységünk. Az állatszőr, valamint a pollenallergia ezzel szemben sokkal nehezebben kezelhető probléma, ezek ugyanis rajtunk kívül álló körülmények között is a közvetlen környezetünkbe kerülhetnek. A tünetektől és azok súlyosságától függően receptköteles és vény nélkül kapható gyógykészítmények alkalmazására is szükség lehet. Különböző típusú orröblítők, szemcseppek, krémek, tablettás készítmények egyaránt enyhülést hozhatnak, beleértve az antihisztamint vagy szteroidot tartalmazó szereket is.
Orvosi kontroll mellett segítséget nyújthat a deszenzitizáció, ismertebb nevén immunterápia. Ennek során meghatározott időközönként alacsony dózisban juttatják a szervezetbe a problémát okozó allergént, ami hosszú távon alkalmazva képes megváltoztatni, legyengíteni az arra adott immunválaszt. Végeredményben az így kezelt betegeknél egyre enyhébben vagy ritkábban jelentkeznek az allergiás panaszok, ezáltal pedig akár az egyéb készítmények alkalmazásának szükségessége is csökkenthető. A legfőbb különbség, hogy ez az eljárás az allergénnel szembeni érzékenységet fogja valamelyest vissza, nem pedig közvetlenül a tüneteket kezeli.
A cikk a Phytotec Hungária támogatásával készült.
