A legnépszerűbb társállatunkról van szó, a statisztikák 2,3 millió körülire becsülik a háztartásokban tartott macskák számát, néhány százezerrel megelőzik a kutyások táborát. Népszerűségét leginkább annak köszönheti, hogy tartása kevesebb erőfeszítéssel jár, önálló, ráadásul nem kell naponta (kétszer) sétáltatni – hogy csak néhányat említsünk a macskák előnyei közül.
A 2,3 millió óriási szám, Európában macskatartartó nagyhatalomnak számítunk, ezzel együtt drámai a helyzet macskafronton: túlzás nélkül mondható, hogy ellepték az országot a kóbor macskák. A gazdátlanul a szabadban tengődő állatok számát idén júniusban 9 millióra tette Gombkötő Péter gerinces zoológiai szakreferens, és előadásában a házimacska „mint jelentős természetvédelmi problémákat okozó faj” került elő. A kidobott, elvadult állatok ilyen durva felszaporodása végeredményben a kijáró, nem ivartalanított macskatömegekre vezethető vissza. A felelős állattartás fogalmába ez nem fér bele, minden állatvédő, menhelyüzemeltető elsőként említi a nem kívánt szaporulat megelőzését, az ivartalanítást.
Nem egyszerű persze a helyzet, az állatorvosi beavatkozások, ahogy az általuk forgalmazott gyógyszerek is szabadárasok, az ivartalanítást más-más áron kínálják a rendelők és orvosok attól függően, milyenek az adott településen a keresleti viszonyok. Az interneten fellelhető összehasonlítás szerint
Töredéke a rendelkezésre álló macskamenhelyek férőhelye ahhoz képest, amennyi a megunt, eldobott, talált macskák elhelyezéséhez kellene. A legnagyobb hálózat, a Magyar Állat és Természetvédők Szövetségéhez (MÁTSZ) tartozó 42 tagszervezetnél, ezen belül a 36 macskamenhelyet üzemeltető alapítványnál összesen 1500-2000 férőhely van macskák számára – tudtuk meg dr. Orbán Zsófiától, a szervezet elnökétől. A MÁTSZ már több mint 30 éve működik, a jogszabályoknak megfelelően, szigorú rendben, nincs köze a neten egyre szaporodó, az adományok kihasználására szakosodott, állatokat be sem fogadó, menhelyet nem működtető szervezetekhez.
A menhelyekre gyakran a kerítésen is bedobálják az állatokat, különösen tavasszal és ősszel durva a helyzet, de nincs mit tenni, befogadjuk az állatokat, ez érzelmi kényszer. Ivartalanítás, oltás és chipezés után gazdát keresünk nekik, csakis egészséges állatokat adunk örökbe
– mondja a 20 évi elnöksége alatt szomorú tapasztalatokat szerzett elnöknő. Ez komoly kihívás, legtöbbször ugyanis beteg állatok kerülnek a menhelyre, gondoskodni kell a gyógykezelésükről. Ami az örökbefogadást illeti, hagyományosan a kölyökmacskákra van nagyobb kereslet, kevesebb esélye van a felnőtt állatoknak, akkor is, ha nagy valószínűséggel nem kell szobatisztaságra tanítani.
A szervezet honlapja szerint a teljes egy éves létszám az örökbefogadások miatt inkább a másfélszerese lehet a már említett 1500-2000-es számnak. Orbán Zsófiának nincsenek jó hírei, azt tapasztalja, az örökbefogadási kedv a Covid idején észlelt élénkülés után az utóbbi időben érezhetően visszaesett. A negatív trend okait nem kell hosszasan keresgélni, a tavaly év eleje óta tartó, és az élet minden területét érintő drágulásból nem maradtak ki a macskatartás kellékei sem. Tavaly óta durván háromszorosára emelkedett az etetési költségek – becsüli az elnöknő, aki a rezsiemelkedést, az állatorvosi díjakat már nem is részletezi. A múlt évben a három nyári hónap áremelései nyomán szeptemberre világossá vált, hogy a menhelyek nem jönnek ki az egész évre szánt keretükből – érzékeltette az anyagi helyzet ellehetetlenülését.
A menhelyek fő bevételi forrása az állatvédelemre áldozó magánszemélyek által a személyi jövedelemadó 1 százalékából átutalt összegekből, illetve az adományokból áll össze. Nem tudnának meglenni a nagyvállalatok adományai nélkül, Magyarország legnagyobb állateledelgyártója, a Mars például már két évtizede támogatja a szervezetet. A támogatás részben állateledelként érkezik a menhelyekre – a tápadomány a túlélés biztosítéka –, de a Mars pályázatokat is hirdet, idén például 23 millióra jelentkezhettek a tagszervezetek.
Októberben kezdik osztani az szja-s 1 %-okat, akkor látszik majd, mit enged meg a menhelyek büdzséje. 5-6 éve pengeélen táncolnak, Orbán Zsófia nem zárta ki, hogy létszámcsökkentésre is kényszerülhetnek. Bár ebből nagy megtakarítás nem várható, hiszen a MÁTSZ-nál az állatgondozók kivételével minden vezető és önkéntes fizetés nélkül dolgozik, minden fillért az állatok ellátására fordítanak.
Bármilyen aggasztóak is a működési feltételek, a MÁTSZ ilyen körülmények között sem lazít az örökbeadás feltételein, mert – amint ezt az elnöknő hangsúlyozza – az első számú szempont az állatok jólléte. Ahogy említettük, a gazdákhoz csak egészséges, oltott és ivartalanított macskák kerülhetnek, az örökbefogadóknak pedig keresztül kell menniük egy több hetes procedúrán. Ha a menhely szakemberei meggyőződtek arról, hogy megfelelő körülmények közé és értő kezekbe kerül az állat, csak akkor adják örökbe. Többszöri látogatás, összeszoktatás, környezettanulmány is hozzátartozik az ügymenethez, ami közben nem csak az derül ki, összeillenek-e a kiszemelt cicával, hanem az is tudatosul az örökbefogadóban, összeegyeztethető az életvitelével, a körülményeivel, az anyagi lehetőségeivel, beleillik-e a jövőbeli terveibe egy macskatárs.
A hosszas procedúra ellenére megesik, hogy az örökbefogadó mégsem boldogul a macskatartással. Erre az esetre a menhely tanácsadással segít, de ha így is kudarcba fullad a projekt, akkor az állatot vissza kell vinni a menhelyre, a szerződésnek ugyanis az is része, hogy az örökbe fogadott állatot nem lehet továbbadni.
