A mesterségeshús-ipar hivatalosan is visszament az őskorba. Nemrég beszámoltunk róla, hogy Ausztráliában egy rég kihalt mamutból készítettek húsgolyókat, most pedig arról érkezett hír, hogy egy belga startup egy olyan, növényi alapú húskészítményt tervez piacra dobni, amit a 10 ezer éve kihalt mamut DNS-ével turbóznak fel.
A Paleo nevű cég a Business Insider beszámolója szerint azt állítja, hogy a gyapjasmamut-fehérjét adtak a növényi alapú húspogácsájukhoz, amitől sokkal intenzívebb íze lett, mintha tehénből nyert fehérjét adtak volna hozzá. A vállalat precíziós fermentációs technológiával olyan állati fehérjéket fejleszt, amelyek hasonlóak a vörösvérsejtek oxigénszállításáért felelős hemoglobinhoz. Olyan hemfehérjéket, amelyek a marhahúsban, a csirkében, a sertésben, a bárányban, a tonhalban, sőt még a mamutban is megtalálhatóak.
Ezeket a mioglobinokat aztán bármilyen húspótlóhoz – beleértve a tenyésztett húst is – hozzá lehet adni a húsos íz elérése érdekében. Az élő állatokban a mioglobin oxigént tárol az izmokban. Ez a fehérje adja a hús vörös színét. Bár vérnek tűnhet, egy közepesen átsütött steak szaftja a mioglobin miatt piros.
A Paleo azonban élesztőgomba felhasználásával és precíz erjesztéssel, állati sejtek felhasználása nélkül állított elő miglobint egy, 1,2 millió éves fosszíliából vett rövid DNS-szekvenciák segítségével. A fosszíliát a svédországi Stockholmban található Paleogenetikai Központ biztosította számukra.
„A régi DNS töredezett, így olyan, mintha egy puzzle-t raknánk össze. Az ázsiai és afrikai elefántokból származó mioglobin génjét arra használtuk, hogy ezeket a kis DNS-darabkákat összehangoljuk (összehasonlítsuk) egymással, és rekonstruáljuk a teljes szekvenciát” – nyilatkozta Hermes Sanctorum, a Paleo alapítója.
A mamutfehérjét a növényi alapú húspogácsák több különböző változatához is hozzáadták.
A portálnak nyilatkozó, húsokra specializálódott tudós nem tudta megmondani, hogy a különböző mioglobinok pontosan hogyan befolyásolják a különböző húsok ízét. Gregg Rentfrow, a Kentucky Egyetem állat- és élelmiszertudományi professzora azt is hozzátette, hogy a mioglobin jellemzően csak kis százalékát teszi ki a teljes húsnak, de a mioglobin mennyisége jellemzően többet számít az íz szempontjából. A marhahúsban például sokkal több van belőle, mint a csirkében, ezért sötétebb a hús, de a mesterséges húskészítmények kapcsán nem tudott biztosat mondani.
A Paleónál egyébként már két évvel ezelőtt fejlesztették ki a mamut mioglobinját, és szabadalmi bejelentéseik is vannak folyamatban. Azt azonban egyelőre még nem lehet tudni, hogy mikor fognak piacra lépni a mamut DNS-sel fűszerezett mesterséges húspogácsáikkal.