A gyomorban és a bélrendszerben élő mikroorganizmusok összessége a bélflóra. Ennek a döntő részét baktériumok alkotják, de vannak benne gombák és vírusok is. Ráadásul a baktériumok sem mind jó baktériumok: nagy részük, a bélflórát alkotó baktériumok 85 százaléka valóban jótékony hatásúak, de megtalálhatók mellettük a kétarcú, tehát csak bizonyos körülmények között fertőző baktériumok (például a coli baktérium), és vannak fertőző baktériumok is. Mindez a mikroorganizmus-közösség egy egészséges emberben egyensúlyban van, akkor van gond, ha valami okból felborul ez az egyensúly – erről a cikk későbbi részében lesz szó.
Születéskor még teljesen steril a bélrendszerünk, tehát nincs benne baktérium. Aztán a szülőcsatornán való áthaladással, a szoptatással, különböző tárgyak szájba vételével, légzéssel újabb és újabb baktériumok telepednek meg az emésztőrendszerben. Egy felnőtt ember bélflórájában körülbelül 4-500 fajta baktérium van, tömegük egy-másfél kilogrammot is eléri, és az emberi széklet száraz súlyának 40-60 százalékát is ezek a baktériumok teszik ki.
Több funkciót is betölt a bélflóra
Az azt alkotó mikroorganizmusok szerepet kapnak az anyagcsere-folyamatokban, serkentik a bélhámsejtek működését. Enzimek termelése révén részt vesznek a meg nem emésztett és az emészthetetlen szénhidrátok lebontásában. Segítik számos ásványi anyag felszívódását (kalcium, magnézium, vas), emellett vitaminokat is termelnek a szervezet számára (B-vitaminok, K-vitamin).
Az idegen kórokozókkal szembeni védelmet is ellát a bélflóra. Ennek egyik módja, hogy a bélflóra baktériumai a bélhámsejtekhez tapadnak, és nem engedik a kóros baktériumok megtelepedését. De a kóros baktériumok növekedését is képesek gátolni. Az immunrendszert segít állandó készenléti szinten tartani úgy, hogy ellenanyag-termelésre sarkallja az immunrendszert.
Gyakran gyógyszerek hatására történik meg mindez: ha egy betegséggel szemben antibiotikus kezelés szükséges, akkor a normál bélflóra kiirtódhat. De más gyógyszerek is árthatnak: hormonok, savkötők, szteroidok, gyulladáscsökkentők, fogamzásgátlók.
A helytelen, egyoldalú táplálkozás (egy túlzott fehérjebevitel, a túl sok zsír és finomított fehérje bevitele, olajos sült ételek fogyasztása), a mozgásszegény életmód, a stressz, alkoholfogyasztás, dohányzás is károkat okozhatnak.
Külön érdemes megemlíteni, hogy a tartós székrekedésnek, illetve hasmenésnek is károsító hatása van.
Ha a bélflórával gond van, az többféle tünettel járhat együtt. Krónikus fáradtság, hangulatingadozás léphet fel. Hasfájás, puffadás, hasmenés, vagy épp székrekedés alakulhat ki. A rossz emésztés miatt súlyproblémák léphetnek fel, a lehelet kellemetlen szagúvá válik.
Ezért aztán nagyon fontos helyreállítani a normál bélflórát. Egyrészt ehhez a kiváltó ok megszüntetése fontos (tehát ha például a sok stressz vagy a mozgásszegény életmód váltotta ki a bélflóra egyensúlyának megbomlását, akkor az életvitelen érdemes változtatni, több mozgást beiktatni a hetirendbe). Emellett pedig pótolni kell a jó baktériumokat, probiotikum bevitelével. Mindez nem elég. Ahhoz ugyanis, hogy a jótékony hatású baktériumok képesek legyenek életben maradni, szaporodni és kiszorítani a bélflórából a káros mikroorganizmusokat, megfelelő mennyiségű és minőségű táplálékra van szükségük. A prebiotikumok pedig ezeknek a jótékony baktériumoknak az életfeltételeit javítják, szaporodását serkentik.
A prebiotikum olyan természetes élelmiszerösszetevő, amelyre a gyomor-bélrendszer felső szakaszában található emésztőenzimek nem hatnak, és változatlan formában jutnak el a vastagbélig, és itt serkentik a probiotikumok szaporodását. Prebiotikumot növényekben is megtalálunk (csicsóka, cikória, hagyma, fokhagyma, bab, búza, borsó, zabpehely, articsóka, banán, tej), de ilyen készítmények is kaphatók.
Kiemelt kép: Getty Images
