Élet-Stílus

Influenszer-jelenség: nem tökéletes, de egyre több benne a pénz

Az elmúlt évek egyik legfontosabb médiaipari jelensége az influencerek megjelenése és óriási sikere: a legismertebb netes sztárok népszerűsége mára a klasszikus hírességekével versenyez. A hírnév a pénzt is hozza maga után: a közösségi média csillagai busás összegekért népszerűsítenek márkákat nemcsak itthon és külföldön egyaránt. Az Instagrammnak és a Youtube-nak köszönhetően elvileg szinte bárkinek lehetősége van sokmilliós közönséghez eljutnia, valódi hatást azonban csak kevesen tudnak kifejteni. Ritkák a semmiből jövő önjelölt netsztárok: a legnagyobbak mögött profi cégek és komoly gépezet áll. Hosszú cikkünkben az iparág múltját és jelenét elemezzük, bemutatjuk a legfontosabb szereplőket, a működési és az üzleti modellt is.

Erről lesz szó

Kimondani is fájdalmas, de nyolc és fél évvel ezelőtt, 2010 májusában indítottam a főleg divattal foglalkozó blogom, nagyjából a legelső hullám idején. Akkor, amikor a fő platform még szó szerint egy blogfelület volt (blogspot, blog.hu, a menőbbeknek saját tárhelyes WordPress), az Instagrammal még csak ismerkedtünk, a fizetett posztokról pedig még hírből sem hallottunk. Aztán egy huszárvágással három év blogolás után, 2015 szeptemberében töröltem az egészet domainestől, Facebook-oldalastól, ennek pedig több oka volt:

  • a blogomnak köszönhetően külsős állást kaptam egy újságnál,
  • mellette volt egy főállásom is, így a blogra jutott a legkevesebb idő,
  • azelőtt mindenki előtt a segítségnyújtás lebegett mint cél, ezt pedig elkezdték felváltani a kevésbé őszinte posztok, amiket ingyenes termékekkel „vásároltak meg” a cégek.

Azóta eltelt öt év, az influenszer jelenség pedig annyira csúcsra járatta magát, hogy már nemcsak a fogalom épült be a mindennapokba, de már elindult abba az irányba, hogy pejoratív jelentése legyen.

De mi vezetett idáig? Ki az influenszer és ki nem számít annak? Hogyan működik a rendszer? Bárki kereshet pénzt? Ha esetenként idegesítő is a helyzet, tudunk jobbat?

Mivel tagja nem, de külső szemlélője maradtam az egyre változó szcénának, úgy döntöttem, bemutatom a témát, ha már tényleg nem lehet úgy megnyitni az Instagramot, hogy ne valamilyen celeb, youtuber, escort vagy blogger reklámozós posztjába fussunk bele az Explore fülön.

Ki az influenszer?

A hagyományos definíció szerint olyan ember, aki valamilyen hatással, befolyással van másokra. Itthon ez annyit jelent, hogy bárki, akinek van legalább ilyen-olyan módon összeszedett legalább ötezer követője, az kikiáltja magát annak. Saját magunkat influenszernek hívni a legnagyobb jóindulattal sem nevezhető szerénynek: azt deklaráljuk magunkról, hogy mi igenis hatással vagyunk emberekre, ha mi valamit csinálunk, azt mások (tudatosan vagy tudat alatt, nyíltan vagy mások előtt nem bevallottan) utánozni fogják.

Míg ha tíz évvel ezelőtt egy márka hirdetni szerette volna a termékét vagy szolgáltatását, akkor súlyos pénzekért reklámidőt vett volna a tévékben vagy hirdetési felületet valamelyik magazinban addig ma már elég szétküldeni néhány terméket a sokkövetős Instagram-felhasználóknak, akik posztolnak róla, felkeltik a követők érdeklődését.

Gondoljunk csak bele: ha csak minden ezredik dönt úgy, hogy megveszi, egymillió elért embernél az már ezres tömeg.

Influenszertörténelem

Ne szaladjunk viszont ennyire előre, hiszen ahhoz, hogy megértsük a működést, fontos, hogy tisztában legyünk az elmúlt tíz év történéseivel!

A kezdetek

A ma is aktív influenszerek közül itthon elsőként Festy kezdett el bloggerkedni, majd a Beauty Junkie néven futó Magdi és a Crystal Makeup Studio mögött lévő Tímea (aki most Mea G. néven youtubozik) – annak idején blogspotos felületen írtak főként divatról és szépségápolásról. Akkoriban a közösségi médiára kevesebb figyelem jutott, a YouTube pedig tényleg csak akkor került képbe, ha véletlenül készült egy eseményről videós anyag és azt fel kellett tölteni valahova. A Facebook főleg forgalomterelésre szolgált, az, hogy valaki tudatosan építse magát ott, vagy Instagramon, szóba sem került. Elvétve fordult elő, hogy a márkák termékeket küldtek tesztelésre, olyankor viszont mindenki örült: mivel pénz akkor még nem járt a posztokért, így a bloggereknek kisebb volt a büdzséjük és olyan termékekhez jutottak így hozzá, amikre alapesetben nem biztos, hogy költöttek volna. Ezzel a blog is pörgött, hiszen több dolgot tudtak megmutatni az olvasóknak, a cégek pedig anyag- és postaköltségért cserébe felülethez jutottak.

Festy

A második generáció

A 2010-es évek elején közepén gombamód kezdtek el szaporodni a blogok – egynéhány nagy valószínűséggel nem a segítő céllal, hanem inkább azért, mert látták, hogy mennyi ingyen termékhez lehet jutni azzal, hogy valaki időt szán egy blog gondozására. A nevek korlátozottan voltak fantáziadúsak: míg ma már szinte mindenki saját néven fut és aköré épít brandet, abban az időben sokszor csak a Szépségkuckó, Szépségtanácsok, Divatsarok és hasonló oldalak mögött lévő lányok (és ritka esetben fiúk) keresztneveit lehetett tudni. A Facebook továbbra is csak a blogposztok megosztására és néha-néha fotómegosztásra szolgált, az Instagram viszont egyre inkább jött fel.

A követők hajhászását nem mindenki űzte (és űzi) fair módon:

több olyan sokkövetős influenszert találni még most is, ahol a rajongók háromnegyede indiai vagy marokkói, azaz vásárolt, vásárlóerővel nem rendelkező „követők” állnak mögötte.

Helló, YouTube!

2015-re az Instagram megkerülhetetlen lett, egyre többen hagyták el nemcsak a hosszú blogposztokat, de a fantázianevüket is és kezdtek el  saját név alatt tevékenykedni. A videózás még elég kezdeti volt, nem volt mindenkinek csatornája, aki regisztrált is, inkább csak külföldi vloggereket követett, de nem töltött fel videókat. Pár hónap alatt viszont teljesen átemelődött a hangsúly a blogposztokról a videókra – ma már kisebbségben vannak azok, akik pusztán bejegyzéseket írnak és videókat egyáltalán nem vagy csak ritkán töltenek fel. Röpke három év alatt pedig elértünk 2018-hoz, ahol szinte minden az Instagram, ahol nemcsak posztokban, de 24 óra alatt eltűnő Instagram-történetekben is lehet kreatívkodni, reklámozni vagy éppen alapanyagot gyűjteni a következő videóhoz. A Vezetéknév Keresztnév Photography elven működő fotós oldalakhoz hasonlóan kevés kivétellel mindenki a teljes nevén fut mindenhol — természetesen a photography szó nélkül.

A fiatalok körében a tévét váltotta fel a YouTube — érthető, hiszen nem kíváncsiak a Dallasra vagy a Barátok köztre, a kétórás teleshopra vagy az Anikó show-ra, helyette

  • kapnak példaképül Viszkok Fruzsit vagy Csizmadia Gabit,
  • nincsenek fix műsorok, azt nézik, ami éppen elérhető, vagy amit feltölt a kedvenc vloggerük,
  • a videókhoz pedig hozzá is szólhatnak, közösség épülhet,
  • úgy érezhetik, ők is a vlogger életének részei.

Az viszont más kérdés, hogy az elérhető tartalom mennyire sokszínű: ha csak a divattal-szépséggel-utazással kapcsolatos videókat nézzük (és nem vesszük figyelembe az egyébként remek szakmai, például fotós csatornákat), akkor van néhány tipikus témakör, amik rotálódnak:

  • haul: a nemrég vásárolt dolgok bemutatása;
  • Mi van a postaládámban?: a PR-cégektől és márkáktól kapott ingyencuccok bemutatása;
  • elfogyott: az elhasznált termékek üres flakonjainak/dobozainak bemutatása egy-két mondatos véleménnyel a termék milyenségéről;
  • kedvencek: általában egy adott hónapban használt kedvenc termékek bemutatása;
  • Q&A: a követők kérdezhetnek, a vlogger pedig videóban válaszol a kérdésekre.
Ha a YouTube-on rákeresünk az influencer szóra, ezt kapjuk.

Egy fontos változás: a hirdetések ellenőrzése

Még 2016 nyarán írtam arról, hogy az Államokban egyre komolyabban veszik a hirdetések ellenőrzését. Az 1914-ben alapított Federal Trade Commission (Szövetségi Kereskedelmi Bizottság, továbbiakban FTC) törvényi kereteken belül felügyeli azokat az eseteket, amikor valaki úgy posztol egy termékről vagy szolgáltatásról, hogy pénzt kapott érte cserébe, esetleg úgy ír „őszinte” kritikát egy divatbemutatóról, hogy előtte két hétre Thaiföldre reptette egy luxushotelbe a tervező. Az FTC eljárása jogos. ezzel csak az egyéb médiumokkal szemben régóta meglévő elvárásokat terjeszették ki a közösségi médiára is.

Miért kell ezt?

– merülhet fel a kérdés sokakban, viszont nem mindegy, hogy követőként tisztában vagyunk-e azzal vagy sem, hogy az adott híresség azért állította be a gyerekét két nagy doboz narancslé közé, mert egyébként is azt adja nekik vagy mert kapott érte  több tíz- vagy százezer forintot.  Magyarországon is elindult egy hasonló folyamat. a Gazdasági Versenyhivatal is elkezdte vizsgálni az influenszereket, és több olyan eset is előfordult már, amikor a celebnek szóltak, hogy nem jó, ahogy eddig csinálta (például nem vagy csak nagyon eldugva jelezte, hogy pénzt kapott egy Instagram- vagy Facebook-posztért).

Eddig három hírességről jött hír ezzel kapcsolatban:

  • 2017 novemberében Kasza Tibi a Telekomtól kapott ellenszolgáltatást a posztjaiért cserébe, de ezt nem jelezte minden esetben egyértelműen,
  • egy hónappal később ugyanez derült ki Rubint Rékáról és a The Body Shopról,
  • idén januárban pedig Dukai Regina posztjait is megnézte a Hivatal.

Veszélyes lehet ez a hirdetők számára is, a nem jelölt reklám közléséért ugyanis nem csak a celebek, de ők is felelősségre vonhatók.

A GVH megszorongatná a magyar celebeket
Bújtatott reklámok miatt.

Én is lehetek influenszer és kereshetek pénzt?

Persze, sokan ebből is élnek. Természetesen önerőből is fel lehet építeni egy személyi márkát — vagyis inkább lehetett néhány éve, ugyanis most naponta több száz önjelölt influenszer jelenik meg a piacon, így erősebb hátszél, például tévéműsor vagy egy szépségverseny megnyerése, esetleg egy híres rokon nélkül nagyon nehéz felküzdeni magunkat a csúcsra. Kizárólag csak ebből élni elég nagy vakmerőség, hiszen a megrendelők nagy része időszakos kampányokat fizet, ritka az olyan márka, aki több hónapra vagy akár évekre elkötelezi magát egy influenszer mellett.

Ha választani kéne egy szót, ami az influenszernél is elcsépeltebb, akkor az valószínűleg az együttműködés lenne. Vélhetően a profizmus látszatának kedvéért használják szó szerint mindenre, még arra is, amikor egy vlogger kínai webshopból rendelhet meghatározott keretért cserébe azért, hogy utána a pakkot bemutassa az oldalán. Ezt azért nehezen lehet egy kalap alá venni azzal, amikor egy márka eseményekre hívja el az influenszert, nagykövetének választja, esetleg elnevez róla egy kollekciót.

Ezzel el is értünk a kiinduláshoz: vajon hogyan jön létre egy együttműködés?

Nem nagy agysebészet: vagy a márka keresi meg az adott celebet, vagy a leendő influenszer kutat fel márkákat. Ne legyenek illúzióink: amikor nevenincs, sokszor általuk is kifogásolható minőségű kínai ruhákat (például Shein vagy Zaful) rendelnek vloggerek, mert így ingyen megússzák a szezononkénti gardróbcserét, ott nem az oldal üzemeltetői kutatják fel a tízezer követős közép-európai lányokat, hanem fordítva. Apropó webshopok: a youtuberek sokszor egyéni kódot kapnak, amikkel aztán ők jutalékot, a nézőik pedig kedvezményt kapnak az oldaltól, így mindenki jól jár.

A legtöbb követővel rendelkező videósok és influenszerek ügynökségekkel (a két hazai legnagyobb a Speciel Effects Media és a Star Network) dolgoznak együtt, akik a hirdetőktől kapott pénzek egy részéért cserébe menedzselik a szerződéseket, tartják a kapcsolatot a márkákkal helyettük, és a vállalkozás ügyintézésében is segítenek. Mindenki eldöntheti, hogy mi éri meg neki jobban, érdemes figyelembe venni azonban az alábbiakat:

  • kevesebb pénz jut közvetlenül az influenszerhez, ha abból lecsíp egy harmadik fél,
  • cserébe megtanulja magát képviselni megbeszéléseken, közvetlenül találkozik a márka képviselőivel,
  • viszont kevesebb pénzt is adnak a hirdetők közvetlenül az influenszernek ilyenkor,
  • és kevesebben is találják meg őt, mert az ügynökségek sokszor csomagajánlatot adnak, ahol több, hasonló összetételű követőbázissal rendelkező influenszert raknak össze, így a hirdető több emberhez jut el


Nem tíz- vagy százezres nagyságrendben, de a Youtube-tól is juthatunk pénzhez: ha engedjük az oldalnak, hogy hirdetéseket helyezzen el a videókben és azt meg is nézik a követőink. Viszkok Fruzsi egy friss videójában úgy számol: havi egymillió megtekintés után nagyjából százezer forint bevétel érkezik a videóshoz.

Húsvér követők egy testápolóért cserébe

Már több éve is lehetett követőket vásárolni pár dollárért cserébe, azonban az így szerzett (főleg ázsiai, plusz pénzért európainak tűnő) profilok értelemszerűen nem nem szóltak hozzá érdemben a posztokhoz és nem is lájkoltak, csak álltak szépen egy több ezer fős csoportban az influenszer profiljának Követők szekciójában. Eleinte még a legtöbb márkát lehetett hülyíteni csak a követőszámokkal, de aztán egyre fontosabbá vált az, hogy ne kamuprofiloknak hirdessék a termékújdonságokat vagy például egy belvárosi szalon szolgáltatásait, mert abból nemigazán lesz majd bevétel.

Nemrég jelent meg egy új  profil az Instagrammon Instastyleloops néven. A koncepció az, hogy több influenszer összeáll, összeraknak egy hatalmas csomagot mindenféle termékekből, amit úgy lehet megnyerni, ha az összes résztvevőt bekövetik az arra pályázó Instagram-felhasználók.

Kép: Instagram/instastyleloops


A piacot építi, a közösséget viszont rombolja az olyan kezdeményezés, amilyen az InstaHype is: itt is csomagokban árulják a követőket, akiket viszont egy automata robot szerez nekünk azzal, hogy helymeghatározás, címke vagy érdeklődési kör alapján bekövet olyan profilokat, akik potenciális vásárlóink, követőink lehetnek. Ha pedig egy általunk meghatározott idő után nem követ vissza az, akit csak azért követtünk be, hogy felhívjuk magunkra a figyelmünket, tehát nem érdekel, mit posztol az illető, akkor a robot kiköveti.

Mennyiség < minőség

Kíváncsi voltam néhány részletre az influenszerekkel közös munkával kapcsolatban, ezért megkerestem a legfontosabb hazai ügynökségeket. Amikor arról érdeklődtem, milyen ütemben nőtt a két menedzselő cégnél az influenszerek száma, Szabó Gergő, a YouTube-csatornák menedzselésével foglalkozó Special Effects Media alapítója elmondta, nem a minél több youtuber gondozása a céljuk, hanem az, hogy egy minőségi, értékes és hirdetőbarát portfóliót építsenek.

Volt egy pont a fejlődésünk során, amikor csaknem kétszáz YouTube-csatornát menedzseltünk, de ezt az előbb említett okok miatt majdnem felére csökkentettük.

Hasonló jelenségről számolt be Farkas Dániel, a Star Network szakmai vezetője is. 2012 óta foglalkoznak olyan emberek menedzselésével és képviseletével, akik tartalomgyártással foglalkoznak – most egész pontosan kilencvennel, de volt olyan időszak, amikor százhatvan fővel működtek együtt.

Úgy döntöttünk, inkább kevesebb emberrel foglalkozunk, de ők maximális figyelmet kapnak tőlünk, ezzel sokkal elmélyültebb lesz a közös munka és hosszú távon mindenki jobban jár

– mondta. Szabó a youtuberek díjazásáról üzleti titkokra hivatkozva nem beszélt, annyit azonban elmondott, hogy az árazásuk alapja az elérésből következő médiaérték. Farkastól megtudtuk, hogy az elmúlt két évben nagyjából 2000 szponzorált tartalmat menedzseltek, a felső határ top influenszereknél nagyjából Instagram-posztonként 2-300 ezer forint, YouTube-videóknál pedig 6-10 forint kattintásonként. Nem nehéz kiszámolni, hogy ha 100 ezer kattintást ígérnek egy ügyfélnek, akkor az nagyjából fél- és egymillió forint közötti összegbe kerül majd. Fontos szó az ígéret, ugyanis Farkasék garanciát vállalnak egy bizonyos megtekintésszámra – ha ez több, azért nem számláznak többet, ha viszont valamiért (nagyon ritkán) jóval kevesebb, akkor kedvezményt adnak az ügyfélnek a kampánynál.

Felmerül, hogy vajon hogyan tudnak előre nézettséget mondani a cégek, ha az egyébként elég sok mindentől függ.

Kezelünk annyi adatot a csatornáinkról, illetve ismerjük annyira a tartalomtípusaikat, hogy meg tudjuk mondani nagy biztonsággal előre, hogy mennyit fog futni egy videó, így ehhez rendelünk árakat

– mondta Szabó.

Véletlenszerű gyűjtés azokból, akik az #influencer szót használják a fotójuk alatt Instagramon.

Fontos, hogy a YouTube-csatorna és a tartalma is a videósé, a Special Effects Mediának kizárólagos felhasználói és hirdetésértékesítési jogai vannak. A feladatleosztás mindkét vállalatnál egyértelmű: alapvetően minden, ami kreatív és tartalomgyártás az a youtuberekhez tartozik – igaz, igyekeznek nekik segíteni ebben akár tartalomstratégiai, akár konkrét tartalommal kapcsolatos tanácsokkal, valamint produkciós támogatással, stúdióval. A hirdető partnereikkel pedig a cég tartja a kapcsolatot: egy olyan szolgáltatáscsomag a céljuk, ahol mind a hirdető ügyfél, mind pedig a youtuber tud arra koncentrálni, amihez ő igazán ért.

Farkasék is leveszik a teher nagy részét mind a hirdető, mind az influenszer válláról, de nem csak ezért érdemes ügynökséggel dolgozni: vannak olyan márkák, akik exkluzívan szerződnek egy céggel, ami azt jelenti, hogy ha az influenszer szeretne együttműködni velük, akkor csak rajtuk keresztül teheti meg. Olyan is előfordulhat, hogy valaki pont egy forgatás előtt betegszik meg, ilyenkor a márka nehezen talál valakit a helyére, az ügynökség viszont könnyen tud választani a velük dolgozó influenszerekből, mert ismerik őket annyira, hogy tudják, ki az, aki a leginkább passzol a márka, illetve a kampány elképzeléseihez.

A reklámra utaló hashtageket minden esetben szigorúan veszik – Szabó szerint nemcsak azért, mert ezt kéri a hatóság, hanem mert a nézőkkel szemben is ez a korrekt eljárás. Farkas szerint a nagyvállalatoké a legnagyobb felelősség, így nem ritka az sem, hogy az ottani jogi osztályok az ajánlásnál is szigorúbb jelölést kérnek.

Apropó, szponzorált tartalom: Szabó szerint a fizetett tartalmak megítélése és elfogadása a YouTube-on a kezdetekhez képest sokat javult, a közönség megtanulta és elfogadta, hogy a youtuberek csak akkor tudnak tartalomelőállítással foglalkozni, ha azt megfinanszírozza nekik egy márka. Az sem ritka, hogy egy videóst annyira szeretnek, hogy havi 1000-2000 forintnyi dollár fejében támogatják a tartalmgyártását – tehát egy mozijegy árát áldozzák arra, hogy egész hónapban lássák a kedvencük tartalmait. Az egyik ilyen támogatóoldal a Patreon, ahol az influenszer döntheti el, hogy mit ad az adományokért cserébe – Hédinke májusban például úgy döntött, nyereményjátékban vehetnek részt azok, akik legalább 3 dollárral, azaz alig 900 forinttal támogatják őt. A nyertes végül egy 13 ezer forint értékű csomagot kapott.

Viszlát, kamuk!

A Post for Rent tapasztalataik alapján az FMCG szektorba tartozó márkák dolgoznak a legszívesebben az influenszerekkel. A szolgáltatás 16 országban van jelen, 30 ezer regisztrált tagjuk van, az indulásuk óta pedig több mint 3300 sikeres kampányt menedzseltek, ezek során több mint 5500 egyedi tartalom született. Modelljük érdekes: az oldal összeköti a márkákat és az influenszereket úgy, hogy utóbbiak létrehoznak egy profilt, belinkelik az elérhetőségeiket, a hirdető pedig kiválasztja a számára szimpatikus, releváns embereket és azokkal dolgozik együtt.

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

Hedi Szabo (@hedinke) által megosztott bejegyzés, Szept 7., 2018, időpont: 9:16 (PDT időzóna szerint)

Ma már nem csak az influencer rajongótáborának nagysága, hanem minősége is számít. Rendszerük saját fejlesztésű algoritmusának köszönhetően képes meghatározni egy influenszer követőbázisának nem és kor szerinti összetételét, földrajzi elhelyezkedését, illetve megbecsüli a hitelességüket is.

A kamu követők kiszűrésére létrehoztunk egy algoritmust, amelynek segítségével százalékosan jelöljük a weboldalon az influenszerek profiljában közönségének hitelességét, mindezt adatvezérelt és automatizált formában. Minden mérhető és visszakövethető

– mondta Csiszár Gergő, az oldal alapítója, majd hozzátette: már itt is az adat az úr, egy-egy kampány lebonyolítása egyre kevesebb emberi erőforrás bevonását igényli, miközben a kampányok hatékonysága is exponenciálisan nő a deepinsight alapú tervezhetőség miatt.

Azok az ügyfelek és ügynökségek, akik ezt nem látják be, rengeteg bevételtől mondanak le önként és dalolva.

Csiszár szerint jövőre már Magyarországon is lesz egy olyan meghatározó rétege a véleményvezéreknek, akik szakmaként űzik majd az influenszerséget. Ilyen tekintetben nem vagyunk nagy fáziskésésben a nyugat-európai országokhoz, illetve az Egyesült Államokhoz képest, bár utóbbiban a véleményvezérek már meghatározó médiumoknak tekinthetők.

A kampányok árazását több dolog is befolyásolja, az Instagram esetében például

  • mennyire illik bele az infuenszer profiljába a márka vagy szolgáltatás, mennyire passzol a feedjébe az elvárt tartalom, mennyire tud vele azonosulni;
  • hosszú távú, több tartalomra vonatkozó együttműködésnél mennyiségi kedvezményt szoktak adni a véleményvezérek, így azon kívül, hogy a márka számára is hasznos a hitelesség szempontjából, ha márkanagykövetként kezeli az adott influenszert, még gazdaságosabb is, mert alacsonyabb lesz az egy tartalomra jutó költség;
  • több tartalom esetén milyen sűrűn kell azokat megosztani;
  • egy egyszerű termékmegjelenítésről van szó, vagy egy bonyolult szolgáltatásról, amit még el is kell magyarázni;
  • van-e kizárólagosság.

A fenti szempontok mind befolyásolják a tartalmak árát, de nagy átlagban egy poszt ára 1-1,5 Ft és 4-5,5 Ft-ot között mozog követőnként.

Tehát egy közepes méretű követőtáborral rendelkező hazai véleményvezér, akinek 50 ezer követője van, nagyjából 50-275 ezer forint közötti összeget kérhet el posztonként.

Ők azonban már nem csak egy egyszerű szorzóval kalkulálnak, hanem több egyéb szempontot is figyelembe vesznek. Egyre népszerűbb reklámozási forma az Instagram-sztorik, ezek árazása nagyon változó a felhasználók között – leggyakrabban az átlagelérést szorozzák 1 – 5,5 Ft-al. Ha a sztorik elérése (~nézettsége) meghaladja a követők számának 30-50 százalékát, az már jónak mondható eredmény.

Hasonló az árképzés a YouTube-nál is: nagyjából 2-2,5 Ft – 5,5-6 Ft között kérnek megtekintésenként egy dedikált, azaz olyan videóért, amit szinte teljes egészében a terméknek vagy a szolgáltatásnak szánnak, míg ha csak említi valaki a videóban, akkor 1-1,5 Ft és 3,5-4 Ft között mozog az ár. Azt azonban fontos megjegyezni, hogy ezek minden esetben a nyers tartalmak árai, így ezekre még ráépülnek az ügynökségi díjak.

Nincs két egyforma szerződés

A  több magyar influenszert, így Dukai Reginát is képviselő Red Lemon Media menedzsment divíziójának vezetője,  Horváth Anna elmondta, az esetek nagy részében a hirdetők közvetlenül őket keresik meg, de olyanra is van példa, hogy az influenszer saját maga irányítja hozzájuk az érdeklődő ügyfeleket. Ezután tárgyalnak a kampány részleteiről, feltételeiről, aminek az is része, hogy egyeztetik az igényeket az influenszerrel.

Ezután szerződünk a márkával, az influenszer pedig egy komplett briefet kap tőlünk, amely alapján dolgozhat. Azt látjuk, hogy ez nagyon sokszor megkönnyíti a munkájukat, hiszen együttműködésünk a bizalomra épül, ráadásul sok terhet le is veszünk a vállukról

– tette hozzá. Ők is fontosnak tartják, hogy influenszereik mindig a kellő hitelességgel tudják képviselni az adott márkát és közben önazonosak maradjanak.

Ezután az influenszer elkezd tartalmat gyártani, amit az egyeztetés és az elfogadási folyamat után nagyrészt ők maguk posztolnak. Van azonban olyan is, hogy elutaznak vagy egyéb elfoglaltság miatt nem tudják időben kirakni az Instagram-posztot, YouTube-videót, így alkalomszerűen elfordul, hogy az ügynökség belefolyik a posztolási folyamatba. Minden hozzájuk tartozó véleményvezérrel személyre szabott megállapodást kötnek, nincs két egyforma szerződésük.

Fifty-fifty

Nyáron összeállítást készítettünk a legdurvább celebreklámozásokból. Volt benne „spontán” piknik csipszeszacskókkal körberakva, tengerparti fogfehérítés és mindenhova a posztolóval utazó fogkrém is. Mivel egyszerűen nyomon követhető, adta magát, hogy megnézzük, az influenszerek posztjainak hány százalékáért kapnak valamilyen ellentételezést. Az akkori válogatásban szerepelt Mádai Vivien is, akit előszeretettel alkalmaznak a márkák, (cikkünk készültének pillanatában) legutóbbi hat Instagram-posztjából négy reklám.

Gondolta volna, hogy például ezért a lenti fotóért is kapott pénzt?

&nbsp;

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

v i v i e n m á d a i (@vivienmadai) által megosztott bejegyzés, Szept 24., 2018, időpont: 3:53 (PDT időzóna szerint)

Pedig igen, ez kiderül a képaláírásból, ahol a GVH előírásainak megfelelően feltüntette a #reklam hashtaget, illetve ha átlapozunk a poszton belül a második képre, egy ruhamárka hatalmas logóját láthatjuk — ha másból nem, ebből kiderülne, hogy Mádai nem jókedvéből fotózgatja a nadrágjának hátulját.

A 90 ezer követővel rendelkező Dobó Ágival is szívesen dolgoznak együtt a cégek, cikkünk írásának pillanatában az ő utolsó tíz Instagram-posztjának fele szponzorált: tévés múltja, családja és az építkezésük miatt őt főleg lakberendezési cégek, játékboltok és gasztro-, illetve italcégek keresik meg. Eggyel fiatalabb korosztályt céloz(nak) meg Iszak Eszti(vel), aki most nyaral, így a képfolyama nem annyira reprezentatív, de az utolsó tíz posztjából négyért pénzt kapott. Egyike azon kevés influenszereknek, akiket éveken át foglalkoztat ugyanazon márka: nemcsak egy sminkes cég, de egy fehérneműgyártó is őt kéri fel többedik alkalommal. Pintér Adrienn Adánál is sokszor visszatérő vendégek a hirdetők: az ő utolsó tíz Insta-posztjából négy alatt van #reklám vagy #szponzorálttartalom címke.

Ne legyetek hirdetőtáblák!

Az influenszerség magasabb szintje az, amikor valaki az ellen emeli fel a hangját, ami az influenszerek világában történik. Laura Brown, az In Style ausztrál származású főszerkesztője például nemrég Instagram-sztoriban írt a jelenségről.

Helló, influenszerek. Eléggé örömteli dolog, amikor létrehoztok valamit, tesztek valamit és nem csak magatokat. De ez csak egy gondolat

– írta, majd hozzátette: például hallassák a hangjukat, alkossanak véleményt. Túl sok minden történik ahhoz, hogy kizárólag hirdetőtáblák legyenek.

Az egymillió követős Prince EA szintén Instagramon posztolt – igaz, ő nem 24 óra után eltűnő képeket, hanem egy videót. „Küldjétek el minden influenszernek” – áll a kisfilm felett, amiben ő maga szerepel és amit azzal nyit, hogy most rengeteg embert meg fog bántani, de muszáj megtennie.

Ennek az egész közösségi médiás influenszer cuccnak most kéne, hogy vége legyen. Egy csomó ember oldalán látom, hogy használják a szót, hogy influenszerek, azaz hatással vannak másokra. De mégis milyen tekintetben? Olyan képet közvetítetek a szépségideálról, ami természetes úton elérhetetlen, még számotokra is. Hogy olyan materiális dolgok, például luxusautók iránt vágyakoztok, amik nem okoznak igazi örömöt? Influenszerként két dolog közül választhatsz: vagy még mélyebbre taszítod az embereket az illúzióikban vagy felszabadítod őket. Ha az emberek felmennek az oldaladra, jobb vagy rosszabb emberként távoznak onnan? Igen, influenszer vagy, de ugyanígy azok voltak a legrosszabb emberek a történelem során

– mondta.

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

Prince Ea (@prince_ea) által megosztott bejegyzés, Szept 25., 2018, időpont: 9:45 (PDT időzóna szerint)


Ez van, ezt kell szeretni!

Mióta léteznek hirdetések, azok soha nem az őszinteségről szólnak, szóval kár kisujjat eltartva felháborodni azon, hogy valakik pénzért megosztanak termékeket vagy reklámoznak szolgáltatásokat. Átalakult a piac, a szereplők pedig csak racionálisan gondolkodnak, ha a hirdető választhat, hogy:

  • sok pénzért szólít meg a tévében vagy a magazinokban egy láthatatlan közönséget úgy, hogy nem kapcsolódik arc mellé, aki ajánlja,
  • vagy ennek töredékéért valós, húsvér emberekhez juthat el, akik egy-egy poszt vagy videó alatt meg is oszthatják a tapasztalataikat,

akkor valószínűleg nem nagy meglepetés, hogy melyiket választják majd. Ugyanez igaz az influenszerekre is: ha kevés erőfeszítéssel, például egyetlen fotóval pénzt kereshetnek, miért ne tennék? Mivel mindenki így gondolkodik, ezért hülye lenne bármelyik márka kimaradni ebből csak azért, mert úgy gondolja, hogy ez az út – pont az egyre több szereplő és az egyre több szponzorált poszt miatt – időről időre kevésbé őszinte. Most ez a hullám van, ezt kell meglovagolni, helyette pedig jön más a jövőben, vagy ez a rendszer finomodik.

Addig is a főbb tanulságok

  1. Márkaként elsődlegesen arra kell figyelni, hogy mi a fontosabb: a márkaismertség vagy az eladások.
  2. Érdemes csekkolni egy influenszer hátterét: számos olyan oldal van például, ahol ellenőrizhető, hogy egy oldal rajongói milyen országból származnak. Ha valami gyanús, az tényleg legyen gyanús.
  3. Influenszerként nem szabad a pénzért mindent elvállalni: a trend egyébként is az, hogy válogatni kell az ügyfelek között, mert hamar kilóg a lóláb és ezt a követők nehezen tolerálják.
  4. Követőként a dolgok és a mosolygós szelfik mögé nézni, illetve megérteni a jelenlegi finanszírozási helyzetet.
  5. Míg régen évek, hónapok voltak arra, hogy az influenszer felépítse magát és átlagos tiniből olyan emberré váljon, akinek látszólag nincs semmi gondja. Ma már nagyobb és gyorsabb sikert arat az, aki az alapból felhőtlen életét mutatja be Instagramon.

Diszklémer

A 24.hu-t is kiadó Central Médiacsoport 2016-ban 33 százalékos részesedést szerzett a cikkben is említett Special Effects Mediában.

Kiemelt kép: 24.hu/Besenyei Violetta

Ajánlott videó

Olvasói sztorik