Valószínűleg nem árulunk el nagy titkot azzal, ha leírjuk, hogy közel sem biztos, hogy az egész világ most ünnepli az új évet. Pláne nem 2017-et. Hát akkor mikor is van az év első napja? És milyen évet is írunk? Úgy tűnik, hogy a számok világa bár reálisnak tűnik, az ember mégis hihetetlenül relatívvá képes tenni azokat. Minden esetre BÚÉK mindenkinek!
A konkrét kérdésünk így hangzott:
(Válaszok a válaszadók nevének betűrendje szerint.)
Galgóczi István
muszlim hitoktató, arabista, politológus
Muszlimnak lenni azért is jó, mert évente akár kétszer is Szilveszterezhetünk, no persze a vallás keretein belül, azaz még cukor, és nem alkohol tartalmú gyümölcslékkel. A hagyományos iszlám időszámítás követve a preiszlám arab hagyományokat, holdévekben számol, de a mindennapi 5 ima idejét már a Nap határozza meg. A Hold 29,35 nap, azaz egy holdhónap alatt kerüli meg a földet. A holdév 12 db 29 illetve 30 napos holdhónapból áll, és egy holdév 354 napból.
Az iszlám időszámítás kezdete i.sz. 622. Mohamed Próféta ebben az évben hagyta el Mekkát, és költözött át a várostól északra lévő oázisvárosba Jathribba, amit aztán később Omár kalifa uralkodása alatt (634–644) elneveztek Medínat ul-Nabí-nak, azaz a Próféta városának. (Medína).
Az iszlám világban jelenleg 1438-at írnak. Az év, 2016. október harmadikán kezdődött.
A holdhónapok kezdete minden évben változik, ezért az idei „iszlám szilveszter” 2015-ben október 15-én volt, jövőre pedig szeptember 22-én koccintunk egy girosszal.
Iránban az újév mindig március 20-21-én van, a tavaszi napéjegyenlőség napján, a csillagászati tavasz kezdetén. Az „iráni” 365 napos év 12 hónapból áll. Az első 6 hónap 31 napos, majd a következő 5 hónap 30 napos, a 12. pedig 29, illetve a szökőévekben 30. Az időszámítás kezdetei szintén a 622-es esztendő, de március 21-ével indul az év. Jelenleg Iránban 1395-öt írnak.
A muzulmánok alkalmazták a keresztény időszámítást is, ennek két oka volt. A vallások békés egymás mellett élése. Tiszteletben tartották más vallások ünnepnapjait, illetve e keresztények adóztatása is a keresztény naptár alapján történt. Mivel az Oszmán Birodalom európai hatalom is volt, az adózás könnyítése érdekében a Porta 1667-ben átállt a Julianus-féle időszámításra, 1917-ben pedig végérvényesen az európai időszámítást választotta.
Kustárné Almási Zsuzsanna
református lelkész
A nyugati keresztyén világ a Kr. utáni 2016. év karácsonyának megünneplésén van túl. A karácsony Krisztus születésének ünnepe, és egyúttal ez az az esemény, ami a meghatározta a keresztyénség időszámítását is. A történelmi események időpontját ettől kezdve Kr. előttre, illetve Kr. utánra datáljuk.
Magyarországon a Gergely naptár szerint a keresztyén felekezetek az új év kezdetét január elsején ünneplik.
A naptári évhez képest azonban az egyházi év eltér. Ez ugyanis az úgynevezett karácsonyi ünnepkörrel kezdődik, amelynek nyitánya az advent, beletartozik a karácsony, az óév és újév, valamint vízkereszt ünnepe is. A következő ünnepkör a húsvéti, amely a húsvétot megelőző negyven napos böjti időszakkal kezdődik, az úgynevezett nagyhetet (virágvasárnap, nagycsütörtök, nagypéntek, nagyszombat) és a húsvétot foglalja magába.
Végül az egyházi év az úgynevezett pünkösdi ünnepkörrel zárul, ami az év nagyobb felét átfogja. Ekkor ünnepeljük a mennybemenetel ünnepét, a pünkösdöt, majd nyár végén az új kenyérért, októberben pedig az új borért való hálaadást, illetve a reformációt.
Ez a felsorolás a Református Egyház ünnepeit veszi számba. A nagy ünnepkörökön belül a főbb ünnepeink ugyan megegyeznek, de minden felekezetnek vannak saját tanításaihoz igazodó ünnepeik is.
Megjelent az Isten tudja… – emberi kérdések, vallási válaszok című könyv!
A könyvesboltokban és az interneten is megvásárolható az Isten tudja… – emberi kérdések, vallási válaszok című könyv, amelyben a 24.hu Isten tudja rovatának legizgalmasabb írásai kaptak helyett szerkesztett formában, szószedettel, névmutatóval és a válaszadók életrajzaival kiegészítve. Hat tematikus fejezetbe rendezve kerültek megjelenésre a cikksorozat legjobb írásai. A különböző vallások tanítóinak válaszai így bármikor levehetőek a könyvespolcról is. Keresse a könyvesboltokban, vagy a Nők Lapja Könyvklub webáruházában!
Fodor Kata
vaisnava (Krisna hívő) teológus
A hindu újévet több módon is számítják, mivel az ősi indiai védikus kultúra szívesen köti a nagy személyiségekhez – így Krisna és az Ő alászállt formáinak megjelenéséhez – az év kezdetét, ezáltal a megújulás lehetőségét. A bengáli gaudíja vaisnavák (Krisna-hívők) számára az újesztendő a nálunk márciusra eső Phálguna hónap teliholdján esedékes, amikor Csaitanja Maháprabhu, Krisna legutóbbi inkarnációja megjelent, 530 évvel és 10 hónappal ezelőtt.
A hinduk általánosságban, így India kb. egymilliárd hindu lakosa a Dívalihoz köti az újesztendő napját. Dívali az az ünnepnap, amikor a Nap dinasztiájában alászállt Ráma királyfi hosszas száműzetése után hazatért a Himalája lábánál fekvő szülővárosába. Ráma, aki India szentírása szerint kb. 1,5 millió évvel ezelőtt uralkodott a Földön, Napként a tiszta tudást, az örök elveket, a helyes uralkodást és minden menedék tökéletességét képviseli. Hazatérése Kártika hónap újholdján esedékes, vagyis a késő őszi időszakban, a Halottak Napja és a téli napforduló közötti naptári zónában. Ekkor vaisnavák milliói gyújtanak lángot az utcákon és otthonokban, és köszöntik az újesztendőt, de főként a lelki tudást és hitük erősödését áhítják ilyenkor.
Egy harmadik védikus időszámítási mód az évszakok módjára ismétlődő történeti korszakok váltakozása. Eszerint a leghosszabb terjedelmű Aranykort, Szatya-júgát a Trétá, majd a Dvápara-júga követi, ezután következik sorrendben a jelenleg is érvényes Vaskor, vagy Kali-kor, a nézeteltérések és háborúk kora, amelyet a pusztító kuruksétrai háború kirobbanásához datálnak. Az Úr Krisna, aki több mint 5300 évvel ezelőtt jelent meg a Földön, unokatestvére volt azoknak a Pándaváknak és Kauraváknak, akik e csatát vívták, s Krisna ekkor beszélte el a híres Bhagavad-gítát is. A viszályok korának gyújtópontjától, e háború első napjától eredeztetik a Kali-korszakot, amely idén 5118 éve esedékes. 2017-ben tehát már az 5119. évbe lépünk, az egyébként 432 ezer földi évig tartó korszakon belül.
Radnóti Zoltán
rabbi
A zsidó vallás az 5777. esztendőt ünnepli idén, ami a világ megteremtésének, illetve azon belül is, az ember megformálásának napja. A zsidó újév (ros hásáná) jellemzője: a majd’ egész napos ima, aminek elsődleges célja, hogy a nekünk adományozott élet minél teljesebb és minél elhivatottabb legyen, és ehhez adjon számunkra az Örökkévaló életet és egészséget.
A Talmud szerint újévkor az Örökkévaló, mint egy bíró jelenik meg a világban, aki ítéletet hoz a sorsunkról, ám meggyőzhető. Három könyv van előtte nyitva: azoké, akiknek annyi érdemük van, hogy a „Bíró” rögtön élet-re ítéli őket. A másik könyvbe azokat írja, akik tetteik miatt abban az esztendőben indulnak el minden élők útján. És a harmadik könyvbe azok kerülnek, akiknek a Fennvaló ad még 10 napot, az engesztelés napjáig (jom kipur), hogy tetteiket kijavítsák ezért és „élet”-re tudja ítélni őket.
Láthatjuk, hogy a zsidó újév nem csak fél nap trombitálás, hanem valójában egy 40 napos ünnepkör, ami az ember életéről és sorsáról szól, illetve arra emlékeztet bennünket, hogy amikor Mózes másodszor volt Örökkévalóval kettesben a Szináj hegyen, hogy ismét átvehesse a Kőtáblákat az első eltört helyett, akkor jom kipur napján jött le onnan. Ezen a napon szerzett engesztelést és életet az egész zsidó népnek. Így lett ez a nap a legnagyobb zsidó ünnep.
Az újévi ünnepkörhöz szimbolikus szertartások is kapcsolódnak. Az egyik legfontosabb liturgiai rész: a kos-szarv (sófár) megfújása, ezzel emlékezve az igazhitű Ábrahámra, aki még a fiát is odaadta volna Istenért, ám a Fennvaló végül egy kost kért áldozatul, mutatva, hogy bárminemű emberáldozat kedve ellen való.
Az újévi étkek is hagyományosak: mézet eszünk, hogy édes évünk legyen. Gránátalma magjait, hogy sok érdemünk legyen. Zsíros ételeket, hogy bőséges legyen az évünk, és olyan húsokat, amelyek fejből vannak, hogy mi irányítsunk, és ne minket irányítsanak. És még sorolhatnám az ezernyi – kicsit babonás, ám nagyon ősi – szokást.
Jom Kipur böjtnapjának leglátványosabb része pont a hiátus, miszerint egész nap (25 óra) nem eszünk, nem iszunk, és megvonunk magunktól minden más érzéki élményt is.
Az ünnepi köszöntés: „lesáná tová tikátév vetéhátém” jó évre legyél beírva és bepecsételve.
Végh József
buddhista tanító
Jómagam közvetlenül a tibeti buddhizmushoz kapcsolódom, ennek a hagyományait követem. Ezen belül a nyugati emberek számára zavarba ejtően sok kalendárium él. A világban szétszóródott tibetiek között elterjedt egy hivatalos naptár, amelyet közös alapként elfogadnak, de e mellett mindenki használja a saját világi közösségének és buddhista gyakorlatainak megfelelő naptárakat is, és követi a világszerte használt időszámítást is.
Ez alapvetően a holdhónapokat számolja. Egy kis különbség mindig marad a nap járását követő rendszer és az így számolt év hossza között, amelyet pótnapokkal, póthónapok igyekeznek korrigálni.
A tibeti királyi évszámítás szerint most a 2143. esztendő 10. hónapja van, december 30-án kezdődik a 11. holdhónap. Ezeket az éveket a tibeti államot megalapozó Jarlung dinasztiát alapító király, Nyatri Cenpó uralkodásától számolják.
A következő holdújév a keresztény számítás szerint február 27-re esik, amikor is a Tűz Madár éve köszönt be. Ez egy másik számítás, amelyet 1027-ben vezettek be. Ebben a tizenkét kínai állatövi jegy és az öt nagy elem kombinációival számolt hatvan évente ismétlődő ciklusokról van szó. Egyes csillagászati számítások szerint ennek az első éve Kr. e. 3933 volt.
Az akkori rend szerint ez a hatodik holdhónap teliholdja volt. A mostani délkelet-ázsiai buddhista országokban ez lett az év kezdőpontja. Ez április-május időszakára szokott esni. Ez a Vészakh ünnepség, ami a tibeti naptárban Dava Szaga néven Buddha születésének, testéből való távozásának és megvilágosodásának is az emléknapja. A tibeti naptárban Buddha életének főbb eseményei fontos ünnepek, de mindegyik irányzat megünnepli a maga mestereinek az évfordulóit is.
