A Marson sokkal vékonyabb a légkör, mint a Földön, ami alacsonyabb légnyomást eredményez. A szelek így teljesen máshogy viselkednek.
A Földön egy könnyű szellő is elég ahhoz, hogy a porszemeket a levegőbe emelje, a Marson viszont ehhez viharos szelekre van szükség, melyek igen ritkán képződnek alacsony légnyomáson. A Marson lévő porszemeknek ezért extra energiára van szükségük, hogy a levegőbe emelkedjenek.
Olyan körülmények uralkodnak a marsi forgószelekben, hogy éppen a határán vannak annak, hogy fel tudják emelni a szemcséket, így minden segítő hatás jól jön
– magyarázza Gerhard Wurm, a német Duisburg-Essen Egyetemről.
Wurm úgy gondolja, hogy a napsütötte és az árnyékban lévő talaj közti hőmérséklet-különbség képes további porszemeket pumpálni a levegőbe. Hogy igazolja a feltevését, Wurm ledobott egy a Marson található homokhoz hasonló szemcsékkel teli kapszulát, egy 110 méteres brémai toronyból. A szabadesésre azért volt szükség, hogy kiküszöbölje a Föld gravitációs erejéből fakadó mellékhatásokat.
Hogy tanulmányozhassa, hogyan hat a hőmérséklet különbség a homokszemekre, a zuhanás alatt lézerrel világította meg a kapszulát, majd egy idő után kikapcsolta a fényt. A lézer hatására a szemcsék táncra pördültek a kapszulában, de amikor kikapcsolta, még annál is mozgékonyabbak voltak.
A Marson ezért Wurm szerint a forgószelek saját hűvös árnyéka, az általuk előidézett hőmérséklet különbség növelhetik a por mennyiségét a forgószelekben.
A hőmérséklet-változás mozgásra bírja a Mars talajában található gázokat.
A gázmozgások nyomást hoznak létre a felszín alatt, és ha ez elég erős, a fenti réteg úgymond fel is robbanhat
– mondja Wurm. A robbanás a levegőbe emeli a homokszemeket, melyek a magasban csatlakoznak a forgószélhez. Ez a különös mellékhatás segítheti elő, hogy homokviharok alakuljanak ki a vörös bolygón.
Ezek a mellékhatások azonban csak alacsonyabb légköri nyomáson tapasztalhatók.
Csak a Marson lényegesek, a Földön nem. Ellentétesen működnek a szélerősséggel, ami alacsonyabb nyomásnál egyre csökken
– tette hozzá Wurm.
Ralph Lorenz, a Baltimore-i Johns Hopkins egyetemről azt kifogásolta Wurm kísérletében, hogy a lézerfény, amit használt, sokkal erősebb volt, mint a Marsot érő napfény. Szerinte az árnyék előidézte hőmérséklet-változás túl gyenge ahhoz a Marson, hogy elindítsa a folyamatokat.
Biztosat majd helyszíni mérésekkel lehet mondani.
(Forrás: NEW SCIENTIST)
