„A diszpécsernek nem mondták el, miért van szükségük segítségre, ezért igyekeztünk minden eshetőségre felkészülni. A leggyakrabban ilyenkor esés, vagy sérülés miatt hívnak minket, ezért értesítettük a mentőket is”
-emlékezett vissza a történtekre a helyszínre érkező két rendőrtiszt egyike, Stu Ockwell a Telegraphnak. Mint mondja, hamar kiderült, hogy orvosi ellátására nem lesz szükség, körülbelül azzal egyidőben, hogy az idős pár ajtót nyitott nekik.
„Bevallották, hogy tulajdonképpen azért tárcsáztak minket, mert egyedül érezték magukat” – mondja a rendőr, majd hozzáteszi, társával végül úgy döntöttek, egy teára maradnak Thomsonéknál és beszélgetnek velük egy kicsit.
„Nagy boldogság volt számunkra, hogy tudtunk beszélgetni egy kicsit” – nyilatkozta Fred Thomson, majd hozzátette, mióta megromlott a látása és a kora miatt nehezebben mozog, szinte teljesen elszigetelődött a külvilágtól.
„Megittunk egy csésze teát, miközben Fred – aki óriási karakter egyébként – háborús történetekkel szórakoztatott minket. Nagyon jól éreztük magunkat”
-ezt már újra Ockwell nyilatkozta, aki elárulta azt is, az évnek ebben az időszakában sok hasonló hívást kap a rendőrség a magányos idősektől.
„Mikor közzétettük a történetet a rendőrség közösségi oldalán, sok kritikát kaptunk. A kommentelők egy része úgy gondolta, ahelyett, hogy teázgatunk, a bűnözők nyomában kellett volna járnunk. Én nem így gondolom. Ha egy 95 éves állampolgár felhívja a segélyhívót, nekünk kötelességünk segíteni. Teljesen mindegy, hogy az illetően testi, vagy épp lelki problémája van-e.”
