Nem. Ez nem egy újabb „Utálom a kütyüt, ahogy van” – jellegű poszt lesz – kezdi bejegyzését a New York-i fotóművész, Eric Pickersgill, majd elismeri, a fejlődés nem feltétlenül rossz.
„Szükség van az okostelefonokra. Én is imádom az iPhone-omat, de talán egy hangyányit jobban odafigyelhetnénk, mikor, mennyit és hogyan használjuk.”
Pickersgill elárulja, „Removed” című képsorozatához, melynek darabjairól kivétel nélkül eltávolította a mobilokat és a tableteket, egy kávéházi jelenet adta az ötletet.
„Ott ültem az Ilium kávézóban, New Yorkban és a mellettem ülő családot figyeltem. Nem beszéltek sokat. Az apa és két lánya a mobiltelefonjukon babráltak. Az anyának a kezében nem volt telefon: vagy mert nem is volt neki, vagy mert úgy döntött, most nincs rá szüksége. Kifelé bámult az ablakon, szomorúan és magányosan, a hozzá legközelebb állók társaságában.”
A fotós ezután leírta, az apa csak néha-néha pillantott fel a telefonjából, és akkor is csak azért, hogy megossza nejével azokat az információkat, amiket a készüléknek köszönhetően tudott meg.
„Kétszer is említett egy „gigantikus” halat, amit nem sokkal korábban fogott ki valaki. Senki sem válaszolt neki. Elszomorított a gondolat, hogy az eszköz, ami épp az információcserét hivatott segíteni, épp arra sarkall minket, hogy ne beszélgessünk” – írta, majd elárulta, néhány perccel később már az édesanya kezében is telefon volt.
Még több képet nézhet, ha ide kattint.
