Az újra egyre nagyobb népszerűségnek örvendő zabkása valóban életet menthet, derült ki egy a Harvard Egyetemen végzett friss kutatásból. Napi egy tál quinoa csökkenti a rák, szívbetegség, légzőszervi betegség és cukorbetegség miatti idő előtti elhalálozás arányát. Valójában az összes teljes gabonaféle, mint a zab, a hántolatlan búza, vagy az apránként nálunk is ismertté váló quinoa is jótékony hatásúnak bizonyult. A kutatás szerint ezek mind egészségesen tartják a szerveket, mert igen sok rost, ásványi anyag és antioxidáns található bennük – írja a Telegraph.
Quinoa (kép: Thinkstock)
A kutatók több mint 367.000 embert vizsgáltak Amerika nyolc államában, átlagosan tizennégy évig rögzítve az étrendjüket és az egészségi állapotukat. Azt találták, hogy azoknál, akik ezer kalóriánként 34 gramm körüli teljes gabonát fogyasztottak, 17%-kal csökkent a korai elhalálozás. Az adatok akkor is ugyanezt mutatták, amikor figyelembe vették a korkülönbségeket, a dohányzást, a testtömeg-indexet és a fizikai aktivitást.
A kutatást vezető Dr. Lu Qi elmondta, hogy „a vizsgálatunk kimutatja, hogy a teljes gabonafélék és gabonarostok bevitele csökkentheti az olyan krónikus betegségekből adódó elhalálozások számát, mint a rák, a szívbetegség, a diabétesz, vagy a légzőszervi megbetegedések. Reméljük, hogy eredményeink további kutatásokat eredményeznek, főleg a klinikai vizsgálatok és a kísérleti kutatások terén, hogy még inkább alátámaszthassuk és megismerhessük a teljes gabonák jótékony hatását.
A kutatók betegségekre lebontva azt az eredményt kapták, hogy a teljes gabonák fogyasztása 11%-kal csökkentette a légzőszervi megbetegedések esélyét, 48%-kal a diabéteszét, 15 %-kal pedig a rákét. A kutatócsoport úgy gondolja, hogy a teljes gabonaféléknek egyéb védőhatása is lehet, például csökkenthetik a felfúvódást.
Quinoa ültetvény Bolíviában (kép: Wikipédia)
A teljes gabonafélék 25%-kal több fehérjét tartalmaznak, mint finomított társaik – melyekből a fehérliszt és a tészta készül, illetve melyekhez a fehér rizs is tartozik.
Korábbi kutatások már kimutatták, hogy a teljes gabonafélék növelik a csontsűrűséget, csökkentik a vérnyomást, elősegítik a jótékony bélbaktériumok munkáját, és a diabétesz kockázatát is csökkentik.
A kifejezetten a zabban található béta-glükán nevű rostról azt is kimutatták, hogy csökkenti a koleszterinszintet, ami segít a szívbetegség elleni harcban. A teljes gabonaféléket egyébként számos étrendtanácsadó is ajánlja, mivel sok bennük a cink, a réz, a mangán, a vas és a tiamin, melyek létfontosságúak a szervezet normál működéséhez.
