Évának 4 testvére van, ő a kakukktojás. Anyja fogantatásától kezdve harcolt ellene, a születését nem tudta megakadályozni , de amikor az orvos behívta, hogy „jöhet a kismama”, azt válaszolta: „Nem vagyok terhes, daganatom van.” Az asszony a babáról tudomást sem akart venni, 4 hónapig a kórház, majd egy ideig rokonok nevelték. A pici Éva aztán mégis hazakerült. Emlékei nincsenek, csak jegyzőkönyvekből tudja, hogy már óvodásként is folyton verték a szülei. El is került 4 évesen nevelőszülőkhöz. A kislány ott fürdött az – addig számára ismeretlen- szeretetben, de csak 2 évig lehetett boldog gyerek. Újra hazavitték, ahol megint éheztették, mindennap bántották. 11 évesen már szexuálisan is zaklatta az apja.
18 évesen végre kikerült a pokolból. Noha el tudta magát tartani, mert ápolónőként dolgozott, nem találta a helyét a világban. 24 éves koráig sokszor menekült a gyógyszerek adta nyugalomba.
26 évesen jött a nagy, ám igen rövid szerelem. A férfi, akivel összeköltözött lelki terrorban tartotta és hathetes terhesen az utcára tette. Éva lábra állt egyedül. Az elfojtott emlékekkel a mai napig küzd.
