Gombamód szaporodnak a Youtube videomegosztón azok a felvételek, amelyeken önjelölt fizikusok mutatják be a gabonapelyhek mágnesességét. A szemléltető eszközök egyszerűek, a kísérlethez ugyanis úgy tűnik nincs szükség másra, mint némi kukoricából vagy zabból készült pehelyre, egy kis vízre és egy erős mágnesre.
A videókon jól látszik, hogy a vízen úszó pehely lassan követi a mágnest és annak irányváltoztatására irányváltoztatással reagál, ez pedig a kísérletek készítői szerint egyet bizonyít: a kedvelt reggeli ételt fémporral szennyezik a készítők, vagyis az veszélyes.
Szerencsére ez nem így van. Az Index Härtlein Károlyt, a BME fizikusát kérte meg arra, hogy adjon magyarázatot a jelenségre. A szakember elmondta, a gabonapelyhek valóban reakcióba léphetnek a mágnessel, azért, mert vasvegyületek, úgynevezett paramágneses anyagok. Ezekről a paramágneses anyagokról azonban nem árt tudni, hogy ahhoz, hogy reakciót lássunk, iszonyú erős mágnesre van szükség. (Härtlein Károly kísérletét ide kattintva nézheti meg.)
Az sem újdonság, hogy a gabonapelyhek az egyéb ásványi anyagok, vitaminok és antioxidánsok mellett valamilyen formában vasat is tartalmaznak, az anyagra ugyanis mind a gyerekek, mind a felnőttek szervezetének kis mennyiségben szüksége van az egészséges működéshez. Azt, hogy egy adott termék tartalmaz-e vasat, a csomagoláson fel is kell tüntetni.
