A Northwestern Egyetem szakemberei, ahol az erre vonatkozó kutatásokat végezték, optimisták: az orvosok szerint a kezelés a pókiszonnyal szemben eredményes, és remélik, hogy hamarosan más fóbiák és szorongást kiváltó dolgok ellen – mint például a zárt tér, a víz, vagy épp a magasság – is használhatják.
A terápia egyébként arra alapoz, hogy minél közelebb kerüljenek a páciensek félelmük tárgyához, esetükben a pókokhoz. Először információkat tanulnak az ízeltlábúról: ez az orvosok szerint azt a célt szolgálják, hogy segítse eloszlatni a páciensek tévhiteit. A következő lépés az, hogy a betegeket ráveszik, érintsék meg a pók terráriumának falát, míg végül egy idő után eljutnak addig, hogy a pókiszonyban szenvedők már kesztyűben, majd kézzel is hozzá mernek nyúlni az állathoz.
A terápiát követő MRI-vizsgálatból kiderült, hogy a résztvevők agyában a félelemért felelős területen a korábbinál jóval alacsonyabb az aktivitás. Ez pedig még fél évvel a kezelés után sem változott.
