Azon talán már meg sem lepődünk, hogy 2012-ben a nők nagy többsége – csakúgy, mint tavaly és azelőtt…és az előtt – idén is a súlyával kapcsolatban tett újévi fogadalmat. Leszámítva azt a néhány szerencsés illetőt, akiknek éppen az a baja, hogy nem tud hízni, a többség az ellenkezőjével küzd: vagyis nagyon szeretne leadni néhány kilót. Idén már tényleg.
Mielőtt azonban bárki nekivágna az önsanyargatásnak és hónapokig vízen, száraz kekszen és nyers répán tengetné mindennapjait, azt javasoljuk álljanak meg néhány percre és gondolják át jól. Valóban szeretnének megszabadulni azoktól a fránya pluszoktól, vagy csak a környezet – és ezzel együtt a fogyókúrás ipari gépezet – akaratának engedelmeskednek?
Már a kőkorszaki őseink is tökéletes testre vágytak. – Fotó: Shutterstock
Akárhogy is, az biztos, hogy a mindenféle diéták kábé egyidősek az emberiséggel. Az elhízás már az ókori görögöknél is probléma volt, ráadásul nemcsak fizikai értelemben, hanem erkölcsileg is. Az akkori nézetek szerint a felesleges zsír egyet jelentett a túlzásba vitt torkossággal és bujasággal: ez pedig nemcsak az egyénre, de a közösségre is káros volt szerintük.
Míg az első diétás kisokosra egészen a 16. századig várni kellett, ezt követően felgyorsultak az események: a 18. században élők rájöttek, hogy a kövérség nemcsak a bujálkodás és a torkosság túlzásba vitelének szimbóluma lehet, de nevetés és humor forrása is. Ezt követően egy további fontos mozzanat, ami diétaguruk tucatjait segítette talpra, a film és az imádott filmcsillagok megjelenése volt.
A jelenség pedig, hogy nők ezrei hasonlítják magukat kedvenc sztárjaikhoz a mai napig megmaradt. Ahogy megmaradtak a legkülönfélébb csodamódszerek, turbódiéták és magukat csodatévőnek beállított „szakemberek” is, akik kihasználják az emberek azt az évezredes késztetését, hogy fogyjanak.
Pedig, ahogy erre a diéták hosszú történelmét felgöngyölítő könyv szerzője, Louise Foxcroft is utal, az álomtest kulcsát valójában elég a mértéktartó étkezésben és a rendszeres testmozgásban keresni.
