Nagyot változott a világ a lakossági bankbetétek piacán. A globális pénzügyi válság idején, a megszokott piaci források hiányában rettentően felértékelődtek a lakossági források. Másfél-két éve bőven kétszámjegyű kamatokat is megért a hazai bankoknak, hogy pénzhez jussanak. Mára ennek vége. Persze nemcsak a forráshiány enyhült valamelyest, de a hazai alapkamat is intenzíven csökkent, így több oldalról is ellehetetlenültek az egykori kiemelkedő ajánlatok. Ha ma végigszaladunk a lakossági bankok ajánlatain, a mezei lekötött betétek csúcsa valahol 6 százalék körül van, de a nagy forrásgyűjtő hálózatok már inkább csak évi 4–5 százalékkal csalogatják ügyfeleiket. Sőt, sok intézménynél még ennyi sem jár automatikusan, már ehhez a kamatszinthez is vagy nagyobb lekötött összegre, vagy a bank által preferált lekötési időtávra van szükség. Ha aztán valaki a számára elégtelen kamatszintet látva úgy határoz, hogy elutalja bankjából az összeget, hirtelen előkerülnek a belső használatú díjtáblázatok, s kiderül: van azért a bankok tarsolyában jobb ajánlat is.
Induljunk ki ismét a másfél évvel ezelőtti helyzetből! A bankoknak forrás kellett szinte mindenáron, ezért magas kamatokat ígértek, különösen a bankcsoporthoz érkező friss források kaptak nagy jutalmakat. Bizony érdemes volt köröztetni három-négy bank között a pénzt, folyamatosan levadászva az új ügyfeleknek kínált akciós kamatokat. Az új forrásra vonatkozó jutalom a mai napig megmaradt, de már nem ez az egyetlen prioritás. Szintén nem új „trükk”, és a bankok kínálatában továbbra is fellelhető a mix, vagy hibrid termékvásárlásért járó jutalom. Vagyis: vegyen az ügyfél a bank valamely támogatott termékéből (például hosszabb távú tőkevédett befektetési alapból) x forintért és emellett azonos x forintért nagyon kedvező kamatozással tud betétet elhelyezni. Ebben a marketingakcióban az a csalafintaság, hogy a bank hosszabb távú terméke mellett köteleződik el az ügyfél a betéte után kapott igen rövid távú, olykor csak két hónapos bónuszért. A másik kurrens gyakorlat, hogy akkor kap elfogadható kamatot a betét elhelyezője, ha e konstrukció mellett egyéb banki szolgáltatásokat is igénybe vesz. Szinte minden banknál kicsit más a megfogalmazás, de a lényeg: keletkezzen egyéb díjbevétele a banknak, akkor szívesen ad jobb kamatot.
Élő példák
Néhány, október végén még élő aktuális ajánlatot szedtünk össze a piacról. Az első: utaltassa hozzánk legalább fél évig 350 ezer forintnál nem kisebb havi fizetését, és a normál betéti kamathoz képest 150 bázispontos felárat kap. Azután: rendelkezzen a bankcsoport lakossági termékei közül legalább öttel és 50 bázisponttal magasabb kamatot kap, ha pedig hét termékkel is rendelkezik, akkor 75 bázispont a jutalom. Melyek az így reklámozott szolgáltatások? Szinte minden, ami a lakosság–bank viszonyba belefér: vagyis csoportos díjbeszedés, folyószámla, folyószámlahitel, bankkártyák, nyugdíj-előtakarékossági számla, életbiztosítás, kötelező vagy casco-biztosítás, tartós befektetési szerződés, lakáshitel, valamilyen rendszeres havi megtakarítás. Tapasztalataink szerint a csoportos díjbeszedést különösen szeretik a bankok, mint ahogy a havi kötelező bankkártyás vásárlást is (például legkevesebb 30 ezer forint értékben). Aki ilyen elkötelezettséget vállal, szintén prémiumkamatot kap. Van olyan bank, ahol a vásárlással egyenértékű a készpénzfelvétel is, mások kifejezetten a vásárlást jutalmazzák csak. Végül az egyik lakossági bank alapkamat és kamatprémium bontásban jutalmazza az új ügyfelek kitartását. Noha csak 3 százalékos alapkamat jár a prémium-betéteseknek, aki vállalja, hogy 2011. június 30-ig nem nyúl a betéteihez, az az első betételhelyezésének megfelelő összeg után 4 százalékpontos prémiumot is kaphat. Ez az akció inkább csak a prémiumügyfeleknek szól, vagyis legalább 500 ezer forint elhelyezése esetén érvényes.
Rövidlátás
A fenti speciális konstrukciókban 6,5–7 százalékos éves kamatig is el lehet jutni, de ezek csak rövid időtávra kínált betéti kamatok. Ráadásul bruttó értékekről van szó, vagyis amennyiben az ügyfél nem nyit tartós befektetési számlát (tbsz), akkor még 20 százalékos kamatadó is sújtja a fenti mértékeket. Persze mindenki dönthet úgy, hogy vállalja a tbsz röghöz kötését, de bizony a tbsz-re elhelyezhető betéti termékeknél is vannak kérdések. A sok évre előre kalkulálható betéti kamatok mérsékeltek. A kedvezményes megoldások is elhelyezhetők persze tbsz-re, csak mindig ott lebeg a kérdés: ha az induló 6 hónapra vonzó is a betéti kamat, de az elkötelezettség 3–5 évre szól egy adott bank betéti termékei mellett, akkor milyen biztosíték van arra, hogy a kedvezményes időszak lejárta után is jó kamat jár majd a betétre? Mert a tbsz-es nem vándorolhat a bankok között, ha ugrál, elveszti az adómentes befektetés lehetőségét. Erre a bizonytalanságra ugyan megoldást kínálnak az inflációhoz, vagy a jegybanki alapkamathoz kötött változó kamatozású betétek, de aki a jegybanki alapkamatot garantáló banki konstrukciót preferálja, az akár azon is elgondolkodhat: nem éri-e meg jobban az olyan államkötvény, amely garantáltan 3 százalékkal az infláció felett tartja a kamatot?
