Észtországban az online ügyintézés arra a chipkártyás személyi igazolványra épül, amely az azonosításon túl egyfajta „hordozható ügyfélkapuként” funkcionál. A balti országban először 2005-ben próbálkoztak internetes szavazással, akkor a lakosság 2 százaléka élt a lehetőséggel, ám tavaly arányuk már a 15 százalékot is elérte.
Mindezt azonban nem érdemes a magyarországi viszonyokra vetíteni, hiszen az észteknél a 16 és 74 év közötti korosztály háromnegyede csatlakozik rendszeresen az internetre, míg nálunk a Magyar Infokommunikációs Jelentés 2009-es adatai szerint a 15 évesnél idősebb lakosság körében a számítógép-használat sem éri el az 50 százalékot. Ráadásul itthon a kormányzat elektronikus ügyfélbeléptető és azonosító rendszere, az úgynevezett Ügyfélkapu sem működik elég megbízhatóan. Használatával nem megoldott sem a hitelesítés, sem az anonimitás.
IVÁD ÚJRATÖLTVE.
Amikor Ivády Gábor – a minap az LMP színeiben parlamentbe jutott képviselő – nyolc éve beült a polgármesteri székbe, csupán egy régi íróasztal fogadta: a legmodernebb eszköz egy villanyírógép volt, s Ivád község kasszája is üresen kongott. A Heves megyei település polgármestere elmondta: kénytelen volt meghökkentő, ám mindenképpen újító ötletekkel a falura irányítani a figyelmet, hogy meg próbálja pénzre vagy valamilyen fejlesztésre váltani azt. Legújabb ötletéhez is sajtóközlemény útján keresett fejlesztőket. Szeretné ugyanis, ha elkészülhetne a falu számítógépes mása, amelyben az épületek és lakók lemodellezése mellett bárkiből virtuális ivádi polgár válhatna.
Ivády Gábor szerint így az internetezők megismertethetnék a települést, de ennél sokkal fontosabb, hogy valódi fejlesztések születhetnek a játék eredményeként. Például ha a virtuális ivádi lakosok összeállnak, és fejenként akár csak pár száz vagy pár ezer forintot fizetnek be egy romos épület községházzá alakítására, a kezdeményezés a valóságban is megvalósulhat. Az épület először a számítógépes modellben készülne el, majd pedig a befolyó összegekből az „eredeti” Ivádon is megépülne. Persze nem csak ilyen nagy tételben lehet gondolkodni: a virtuális polgár vásárolhat akár egy virághagymát is, amelyet a számítógépes modellfalu egyik utcáján el is ültethet. Ezután ugyanez a valóságban is megtörténik, ami egyrészt megszépíti a környezetet, másrészt a virág „gazdáját” is Ivádra csábíthatja, hasonlóan például az állatkerti örökbefogadási akciókhoz.
Magad, Uram…
■ Évekkel ezelőtt a Figyelő is beszámolt a tolna megyei Aparhant községről, ahol szigorú önkormányzati gazdálkodással, saját Wi-Fi átjátszó antennák és végpontok kiépítésével sikerült létrehozni egy hazai viszonyok között high-tech községet (A falu Wi-Fi-je – Figyelő, 2006/46. szám). A Tatabányán működő Hifiklub hasonló, fontos célkitűzése az informatika megismertetése a gyerekekkel, és elsősorban a hátrányos helyzetű ifjúság informatikai képzésének segítése. A csoport megszerezte több vállalat támogatását is, így végül ötven hátrányos helyzetű családnak juttattak el használt, ám jó állapotú számítógépeket 2005-ben. Később – ugyancsak gyűjtés és adománykérés útján – megkezdték a város első önszerveződő eMagyarország pontjának kialakítását.
BELESZÓLÁS-SZABADSÁG.
Ivády Gábor a legvadabb megoldásoktól sem zárkózik el. Szerinte a megfelelő jogosultsággal rendelkező „virtuális betelepülők” akár a helyi testületi ülésekbe is beleszólhatnának. Tervei szerint bekamerázhatnák az ülés lebonyolítására szolgáló termet, így az érdeklődők az interneten keresztül követhetnék a falu döntéshozatali folyamatát, s akár hozzászólhatnának a témákhoz, javaslatokat is tehetnének. Akár az egész faluban megjelenhetnek a webkamerák, amelyek a virtuális Ivád mellett a valódi település életéről is folyamatos képet nyújtanának. Az ivádi informatika területén nem ez lenne az első nagy ugrás. A nyolc évvel ezelőtti helyzet (a már említett elektromos írógép) láttán ugyanis a polgármester ajánlatot kért webfejlesztő cégektől a település hivatalos portáljának elkészítésére, ám a kongó kassza végül más megoldásra sarkallta. A faluban lakó, informatikát tanuló ismerősével dobtak össze két oktatókönyvre való pénzt: egyikük a Photoshopot, másikuk a Dreamweavert tanulta meg, majd önerőből, összesen 17 ezer forint összköltséggel elkészítették Ivád honlapját, pontosabban annak első verzióját. A 2006-os Év Honlapja versenyen különdíjjal is jutalmazott Ivad.hu oldal mára egy sokféle tartalommal, Twitter feedekkel, bloggal, videótárral ellátott portállá bővült, és továbbra is belső szerkesztéssel működik.
A falu kasszája azóta sem telt meg, ám ötletekből továbbra sincs hiány. Ráadásul – mint beszélgetésünk során Ivády Gábor elmondta – a virtuális faluval egy másik álma is valóra válhatna. Szeretné ugyanis eloszlatni azt a hiedelmet, hogy a számítógép és a virtualitás elidegeníti az embereket a valódi világtól. Azt várja, hogy a falu életét egy ideig a neten követő virtuális polgárok később fizikai valójukban is ellátogatnak Ivádra.
