Élet-Stílus

Eddig 600 ezer áldozat

admin
admin

2009. 12. 08. 19:50

Az utóbbi húsz évben 11 ezer természeti katasztrófa 600 ezer áldozatot szedett. Az elmúlt 150 év legmelegebb évtizedét éljük, és 40 éven belül egymilliárd ember veszítheti el otthonát a klímaváltozás miatt – tanulmányok bemutatásával indult a munka a koppenhágai klímacsúcson.

Megkezdődött az érdemi munka a koppenhágai klímacsúcson: megalakultak a munkacsoportok, amelyek keretében az országok küldöttei különböző témákról tárgyalnak – tudósította az FN.hu-t a WWF Magyarország helyszínen tartózkodó munkatársa. A főbb területek a kibocsátási célok meghatározása, földhasználat és erdőgazdálkodás, mitigációs (megelőzési) és adaptációs (alkalmazkodási) stratégiák, kvótapiac, az elmaradott országok kibocsátáscsökkentését segítő pénzügyi vállalások és a technológiai transzfer eredményei.

A következő másfél héten megfeszített munka következik, a tanácskozás végére érkező állam- és kormányfők ugyanis a most kialkudott kompromisszumokat írják majd alá. Az első „komoly munkával” töltött napon a tanácsadó testületek és a bizottságok előtt a legfrissebb kutatási eredményeket ismertették.

kövesse az fn.hu-n

A világ vezetői két hétre Koppenhágába gyűlnek: a Föld jövőjéről, a klímaváltozás megállításáról döntenek. A megegyezés kérdéses, az idő viszont sürget. A WWF Magyarország két munkatársa a helyszínen tartózkodik, és az FN.hu-n rendszeresen beszámol a klímacsúcs eredményeiről, a koppenhágai utcák hangulatáról és a tárgyaláshoz kapcsolódó civil és hivatalos eseményekről.

A konferencia eddigi „szenzációja” az volt, hogy Franciaország bejelenztette: támogatja az EU 30 százalékos kibocsátáscsökkentési terveit és vállalja, hogy mindezt saját határain belül viszi véghez. Vagyis valóságos csökkentésbe kezd és nem kvótavásárlással akar megfelelni a vállalásoknak – emeli ki a civilszervezet szakértője. Uniós szintű 30 százalékos vállalást sürgetett Gordon Brown brit kormányfő is.

(forrás: WWF Magyarország)

(forrás: WWF Magyarország)

Csak a folytatás tűnik biztosnak

A második nap után továbbra is úgy tűnik, hogy a csúcson csak a Kiotói jegyzőkönyvet felváltó nemzetközi szerződés alapjainak lefektetése a reális cél, a jogilag elkötelező szerződés megkötése valószínűleg jövő évre csúszik át. Ebbe az irányba mutatott Kína, India, Brazília és a Dél-afrikai Köztársaság közös közleménye, amely szerint a koppenhágai klímacsúcson „politikailag kötelező érvényű” megállapodást lehet elérni, jövőre pedig megköthető az új nemzetközi szerződés – írja az MTI.

Várhatóan megállapodással, és nem kötelező érvénnyel bíró szerződéssel zárul a koppenhágai klímakonferencia – vélekedett egy hétfőn késő este sugárzott interjúban az Európai Bizottság elnöke is. José Manuel Barroso a francia Canal Plus televíziónak elmondta: „Azt hiszem, Koppenhágában nem köttetik új nemzetközi szerződés. Partnereink közül egyesek még nem állnak készen erre, a nemzetközi közösség azonban nagy valószínűséggel képes lesz megállapodásra jutni az éghajlatváltozás elleni küzdelem feszítő kérdéseiről”.

Egymilliárd hontalan

A Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) felmérése szerint a következő negyven évben akár egymilliárd ember is elveszítheti lakhelyét a klímaváltozás miatt. Már el is indult a éghajlatváltozás keltette menekülthullám: tavaly világszerte 20 millióan váltak hajléktalanná környezeti katasztrófák következtében, amelyek gyakorisága a globális felmelegedés előrehaladtával tovább nő – idézi az MTI az ENSZ klímakonferenciáján bemutatott tanulmányt.

A jövőről szóló becslések nagy szórást mutatnak: legkevesebb 25 millió, de akár egymilliárd ember is földönfutóvá válhat az éghajlatváltozás miatt a következő négy évtizedben. Annyi azonban bizonyos, hogy az utóbbi 20 évben megduplázódott a természeti katasztrófák száma, és az üvegházgáz-kibocsátás növekedésével a helyzet még súlyosabb lesz – állítják a nemzetközi szervezet szakértői.

Az évszázad közepéig főként olyan régiókban jelenhetnek meg klímamenekültek nagy számban, amelyek az éghajlatváltozástól függetlenül is nagy nehézségekkel küzdenek. Ezek a térségek Nyugat-Afrika és Délkelet-Ázsia egyes vidékei, Közép-Amerika legnagyobb része, valamint Banglades és Afganisztán egésze.

A legforróbb évtized

Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás a vízgazdálkodásban is új megközelítést igényel. A Természetvédelmi Világalap (WWF), a Stockholmi Nemzetközi Vízügyi Intézet (SIWI), a Stakeholders Forum és a Víz Világhálózat hangsúlyozta: a víz az az elsődleges közeg, amelyen a klímaváltozás megélhetésre, gazdaságra és élővilágra gyakorolt hatásai láthatóvá válnak.

A Meteorológiai Világszervezet (WMO) szerint A 2000 és 2009 közötti időszak lehet a legmelegebb évtized, 2009 pedig valószínűleg az ötödik legmelegebb év lesz a rendszeres statisztikai adatfelvétel kezdete óta. Az 1850 óta gyűjtött időjárási adatok szerint az utóbbi időszakban sorra dőlnek a melegrekordok. „A jelenlegi évtized melegebb a kilencvenes éveknél, az az évtized pedig melegebb volt a nyolcvanas éveknél, és így tovább” – mondta Michel Jarraud, a WMO főtitkára.

Az ENSZ-családba tartozó szervezet és az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) éves bontású adatai is egyaránt arra utalnak, hogy a globális felmelegedés folyamata szinte megállíthatatlanul halad előre. A NASA szerint a legforróbb évek között elhanyagolható a statisztikai különbség, fontosabb a melegedést mutató trend. A WMO főtitkára is hasonlóan nyilatkozott: 2009. a világátlag alapján ugyan az ötödik legmelegebb év, Afrika és Ázsia egyes vidékein viszont emberemlékezet óta nem volt olyan forróság, mint az idén – tudósít a távirati iroda.

A jövőröl döntenek (forrás: WWF Magyarország)

A jövőröl döntenek (forrás: WWF Magyarország)

Hatszázezer áldozat

A világ legnagyobb viszontbiztosítója, a német Munich Re 1990 és 2008 közötti időszakra vonatkozó adatai alapján a Germanwatch német klímakutató szervezet megállapította: Bangladest sújtják leginkább a klímaváltozás előre haladtával egyre gyakoribbá váló szélsőséges időjárási jelenségek és természeti katasztrófák. Az elmúlt két évtizedben összesen 244 természeti katasztrófa éves átlagban 8241 emberéletet követelt, valamit 2,18 milliárd dollár értékű kárt okozott. Az ország nagyrészt egy 140 ezer áldozatot szedő 1991-es hurrikán miatt került az első helyre.

A második helyen Mianmar (Burma) szerepelt évi átlagban 4522 halálos áldozattal és 707 millió dolláros kárral. A áldozatok és károk túlnyomó része – 95 százaléka – itt is egyetlen eseménnyel, az 1998-ban tomboló Nargis hurrikánnal magyarázható. A leginkább érintett országok közé tartozik még Honduras, Vietnam, Nicaragua, Haiti, India, a Dominikai Köztársaság, a Fülöp-szigetek és Kína. Az első húsz között csak négy fejlett ország szerepel: Olaszország, Portugália, Spanyolország és az Egyesült Államok.

A tanulmány szerint az elmúlt két évtizedben 11 ezer természeti katasztrófa világszerte összesen 600 ezer emberéletet követelt, és mintegy 1700 milliárd dolláros kárt okozott. Egyedül 2008-ban 654 természeti csapás 93700 áldozatot szedett, és 123 milliárd dolláros kárt okozott.

Hajlandók változtatni

A Nielsen közvélemény-kutató cég felméréséből az derül ki, hogy Magyarországon és globálisan egyaránt csökkent valamelyest a klímaváltozás miatt erősen aggódók aránya a két évvel ezelőtti szinthez képest. „A gazdasági válság átmenetileg kiszorította a közérdeklődés első vonalából a klímaváltozás témáját. De most a recesszió kezd visszahúzódni, és arra számítunk, hogy a koppenhágai csúcsértekezlet megint az érdeklődés homlokterébe hozza a globális felmelegedés várható következményeit” – közölte Jonathan Banks, a Nielsen európai kutatási igazgatója.

Egy internetes szavazás szerint viszont a franciák 88, a lengyelek 87, az olaszok 85, a japánok 81 és az amerikaiak 80 százaléka változtatna életmódján és korlátozná fogyasztását a környezet védelméért. A franciák 64 százaléka válaszolta, hogy tud a dán fővárosban hétfőn kezdődött nagyszabású klímavédelmi csúcsról. Az olaszoknál ez az arány 67, a japánoknál 63, az amerikaiaknál 61, a lengyeleknél azonban csak 53 százalék volt – derült ki az Ifop intézet által végzett felmérésből, amelyet a Le Monde című francia napilap ismertetett.

varázslatos bolygónk

A kenyai Masai Mara szavanna, a Nílus deltája, az ausztráliai Kakadu-mocsár, a komodói korallzátony, az új-zélandi Ferenc József gleccser és még 95 „társa” – nemcsak az a közös bennük, hogy a világ természeti kincseiként vannak számon tartva, hanem az is, hogy kifejezetten veszélyeztetettnek minősülnek. A december 7-én Koppenhágában kezdődött ENSZ Klímakonferencia apropójából a Roder-Ocker Kiadó egy lenyűgöző fotóalbummal – amely az ENSZ sokkoló klímajelentésére támaszkodik – igyekszik felhívni a figyelmünket a klímaváltozás közelségére és veszélyeire. A klímaváltozás nem utópia – üzeni a 100 kép a világból, melyekre érdemes emlékezni című kötet. Az album 100 helyszínt emel ki varázslatos bolygónk természeti csodái közül azzal a szándékkal, hogy ébredjünk fel, és még időben tegyünk valamit annak érdekében, nehogy eltűnjenek a Földünkről ezek a gyönyörű és különleges tájak. A kötetben szereplő valamennyi képnél rövid leírást is olvashatunk arról, hogy pontosan milyen veszély is fenyegeti az adott flórát és faunát. Sőt a könyvben számos ismert (magyar és külföldi) személy – csatlakozva a 100 kép a világból elnevezésű projekthez – osztja meg velünk gondolatait a klímaváltozás veszélyeiről. A fotóalbum megjelenését a National Geographic magazin is támogatta, amelynek – akárcsak az FN.hu-nak – a Sanoma Budapest a kiadója.
(100 kép a világból, melyekre érdemes emlékezni, Roder-Ocker Kiadó, 2009.)

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.