Az ingatlanpiaci változások mértékét és irányát jelző Ecostat IngatlanBarométer indexe 2009 harmadik negyedévében 1,54 százalékponttal, 35,4 százalékra növekedett. Az egy év óta folyamatosan csökkenő ingatlanbarométer értéke, ha nem is jelentős mértékben, de már növekszik.
Pislákoló optimizmus
A beruházói optimizmus még nem igazán a jelentős mértékű beruházásokról ad számot, csak azt fejezi ki, hogy már kevésbé pesszimisták az ingatlanberuházó cégek, mint három, illetve hat hónappal ezelőtt voltak. Mind a lakosságtól, mind a nem lakossági megrendelőktől minden ingatlantípus esetén továbbra is csökkenő, illetve stagnáló számú ingatlan-beruházást prognosztizálnak.
A lakosság ingatlanforgalmi konjunktúraindexe 2009. év első negyedévében 5,8 százalékpontot esett (34,8 százalék), az év második negyedévében 0,3, a harmadik negyedévben további 6,35 százalékponttal emelkedett (41,4 százalék). Ez leginkább azt tükrözi, hogy további visszaesést nem vár a lakosság az ingatlanpiacon, legfőképpen a stagnálásban, illetve szerény mértékű lakásforgalom növekedésre számítanak. E változatlanság, illetve kismértékű keresletnövekedés azzal magyarázható, hogy a lakosság nem a következő hat hónapban kíván növekvő számban lakást venni. A lakosság körében azok vásárolnak ingatlant az elkövetkező hat hónapban, akik már régebben eltervezték, van készpénzük, illetve mernek hitelt felvenni, hiszen többen felismerték azt a vonzerőt, hogy most olcsóbban juthatnak a kívánt lakáshoz, ingatlanhoz, mint amikor nagy, illetve nagyobb az ingatlanforgalom és magasabbak az eladási árak.
Az önkormányzatok a következő hat hónapban összességében valamivel kevesebb beruházást, és valamivel kevesebb felújítást és közműfejlesztést terveznek, mint az előző fél évben.
Bővül a bérlakások kínálata
Az előrejelzések szerint továbbra is nő az eladásra szánt újlakások kínálata és továbbra is hosszú az értékesítési idejük, a beruházók pedig lassítják az új építéseket. A nagy, jó beosztású lakások kereslete tovább csökken, mind a fővárosban, mind a vidéki nagyvárosokban, míg árnövekedéssel csak néhány kiemelkedően jó fekvésű, igényes egyedi tervezésű és építésű ingatlanoknál kell számolni. Tovább csökken, illetve stagnál a pesti és a budai zöldövezeti lakások iránti igény, még nehezebb lesz eladni az öt évnél régebben épült lakóingatlanokat, valamint stagnál a garzonlakások iránti kereslet.
Bővül a bérlakások kínálata, hosszabbodik a kiadási idő, a bérleti díjak stagnálnak, illetve csökkennek.
A kedvezőtlen helyen fekvő, valamint a lakótelepi használt lakások ára nem, vagy csak kismértékben emelkedik. A közepes és főként a közepesnél alacsonyabb minőségű ingatlanoknál árcsökkenés várható. A belterületi építési telkek árai az előrejelzések szerint kismértékben nőnek vagy stagnálnak, míg a külterületi építési telkek árai csökkennek.
Stagnáló bérleti díjak
Az irodapiaci kereslet tovább csökken az ország egész területén, illetve stagnál a jól megközelíthető irodák iránti igény.
A beruházó vállalatok szerint a következő fél évben a főváros nem zöldövezeti részén található irodák lesznek a legnagyobb, de a korábbinál alacsonyabb, mértékben kihasználva. A várakozások szerint továbbra is a főváros zöldövezeti és nem zöldövezeti részein található logisztikai ingatlanok kihasználtságát várják a legjobbnak.
Nemcsak az irodaházak, bevásárlóközpontok és minden egyéb épületek építésére alkalmas telkek iránti kereslet csökken, sőt ugyanez lesz tapasztalható Budapest agglomerációjában is.
A bérleti díjak jövőbeni változásának megítélésekor a vizsgált ingatlantípusok többségénél jellemzően stagnálást prognosztizálnak a forgalmazók.
