A Moziünnep négy napja alatt a nézők olyan nagy nyári filmeket is bepótolhatnak majd, mint a Jégkorszak 3. – A dínók hajnala, a Harry Potter és a Félvér Herceg, a Görögbe fogadva, a G-Force – Rágcsávók, vagy a Két szerető című romantikus dráma. Idén olyan filmek is visszakerülnek a vászonra, mint a Gettó milliomos, a Mamma Mia, a Star Trek vagy A felolvasó.
Becstelen brigantik
A Moziünnep idén is több magyar filmet mutat be. Megnézhetjük többek közt Tóth Barnabás alkotását, a Rózsaszín sajtot, Mátyássy Áron első – szemledíjas – filmjét, az Utolsó időket (l. videó!), illetve a hivatalos premier előtt kerül a mozikba Pater Sparrow filmje, a Stanislaw Lem egyik novellája alapján készült 1. Újranézhetjük az utóbbi idők két sikerfilmjét, a Valami Amerika 2-t és a Made in Hungáriát (ld. videó!)is.
A chef ajánlata
Mit ajánl a nézőknek a több mint 200 filmet tartalmazó listáról a Moziünnep főszervezője? – tettük fel a kérdést a francia Didier Dotou-nak. Először persze diplomatikusan azt mondta, hogy minden filmet „saját gyereknek” tekint, nem lehet kedvence ezek között. Később azért elárulta, hogy nagyon szereti az új Tarantino-filmet, a Becstelen brigantykat, biztosan újra meg fogja nézni, már csak a főszereplő, Christoph Waltz miatt is (aki egyébként Cannes-ban díjat nyert alakításáért).
Megtört ölelések
Nagyon érdekesnek ígérkezik az új Almodovar-film is szerinte, a Megtört ölelések (Penélope Cruz főszereplésével), amit premier előtt láthatunk a Moziünnep jóvoltából. A főszervező kiemelte még személyes kedvenceként a Coco Chanel-t Audrey Tatou-vel, és Gárdos Péter Kosztolányi-adaptációját, a Tréfát. De – mint mondta – mivel bárki találhat kedvére való filmet a listából, s mindezt maximum 550 forintért, sok nézőre számítanak.
Erre meg is van minden remény, a Moziünnepen az elmúlt három évben ugyanis összesen közel 1,4 millió jegy kelt el. E négy napban a mozik látogatottsága hozzávetőlegesen háromszorosa volt egy szokásos, teljes heti nézőszámnak.
A mozi és az alvilág ellenáll a válságnak
Ahogy az amerikaiak mondják, a szervezett bűnözés és a mozi az a két iparág, amely bármilyen válságnak ellenáll – mondja nevetve az FN-nek a Moziünnep főszervezője, a francia származású Didier Dutour. A mozilátogatók száma idén Franciaországban nőtt a tavalyihoz képest, Magyarországról egyelőre nincs adat, de valószínűleg igaz ez a hazai filmszínházakra is. A filmes szakember nem osztja azt a véleményt, hogy a magyar filmekre nem kíváncsiak a hazai nézők, hiszen 2002 óta – egy esztendő kivételével – minden évben több mint egymillió néző ült be magyar filmekre.
Természetesen a hazai filmipar szűkös forrásait látja Dutour úr is, mint mondja, Magyarországon ez elsősorban abból adódik, hogy a filmek finanszírozása döntően az állami támogatásokból jön össze. Ez pedig nyilván nem elegendő, a televízióknak sokkal nagyobb mértékben kellene beszállni a nemzeti filmgyártásba. A kereskedelmi televízióknak nem kell magyar filmeket vetíteniük, a sorozatokat ugyanúgy elszámolhatják a „nemzeti kultúra közvetítése” kategóriába, mint a művészfilmeket. Franciaországban ezzel szemben a filmipar legfőbb támogatója a Canal Plus mozicsatorna, s csak másod-harmadlagos forrás az állami pénz. A gallok évente 200 filmet készítenek, ezek közül könnyebben akad egy-két „mozdonyfilm”, amelynek a kirobbanó népszerűsége újra és újra ráirányítja a figyelmet a francia filmek értékeire.
Na persze, nagy ország, sok pénz, sok film. A honi filmfinanszírozási problémák ünneprontó kérdések, nem firtatjuk tovább: készülünk a Moziünnepre.
