– Mi lesz a Google növekedésének forrása az elkövetkező öt-tíz évben? Inkább a keresésben rejlenek lehetőségek, vagy a mobilitásban?
– Valószínűleg a kettő kombinációjában. Nyilvánvaló, hogy a legnagyobb növekedést a központi üzletág ígéri, ahogyan egyre jobbak leszünk a célzott hirdetésekben, ezek pedig egyre értékesebbé válnak. A hirdetéssel kapcsolatos egész elméletünk az, hogy a vaktában elhelyezett, nem célzott hirdetés csak pénzkidobás. Elmegyünk mellette, irreleváns számunkra, nincs belőle vásárlás.
– Úgy tudom, jelenleg háromszor annyi mobiltelefon van, mint személyi számítógép.
Fotó: Reuters
– Még több. A PC-k száma a világban durván 800 millió, a mobiltelefonoké 3 milliárd körül van. De ami ennél is fontosabb, a mobiloknál jóval nagyobb a növekedési ráta. Becslések szerint ma 600 millió mobilkészülék alkalmas adatforgalomra és internetezésre. És ez az a csoport, amelyikre igazán fókuszálunk, mert az ilyen telefonokon lehet nagy teljesítményű böngészőket használni. Ezt az egészet az iPhone indította el. Az iPhone megmutatta, mi mindent lehet csinálni egy izmos böngészővel. Ilyen ma már sok új eszközben van, s ezek alkalmasak minőségi hirdetések fogadására, új alkalmazások futtatására, meg persze telefonálásra is.
– Hogyan tervezik a következő lépést a mobil üzletben? Szükségük van arra, hogy összefogjanak más társaságokkal, hogy így garantálják a gyorsaságot és a kellő kapcsolati spektrumot?
– A távközlési partnereinkkel kell együttműködnünk, s osztozunk a telefonos reklámokból származó bevételen. A hirdető nekünk fizet, mi pedig szabályosan elosztjuk az összeget saját magunk és a szolgáltató között. Úgy tűnik, nincs más megoldás arra, hogy pénz kerüljön ebbe a rendszerbe. Rendkívül fontos, hogy a távközlési szolgáltatóknak legyen elég tőkéjük a harmadik és negyedik generációs hálózatok kiépítésének folytatásához.
– Melyek a mobil internet legnagyobb kihívásai?
– Induljunk ki abból a tényből, hogy a telefonok nem elég gyorsak, a hálózatok teljesítménye nem elég nagy, a hirdetési formátumok pedig nincsenek szabványosítva. Ezeket a problémákat égetően fontos megoldani, mert a telefon nagyon személyes dolog. Így ha eleget tudunk egy személyről, akkor az ő engedélyével hasznos célzott hirdetéseket küldhetünk neki, például olyasmit, hogy „Itt Eric. Tudjuk, hogy tegnap hamburgert evett. Szeretne ma pizzát? Jobbra lesz egy pizzéria.” Lehet, hogy ez hajmeresztően hangzik, de nagyon értékes is lehet. Az emberek tippeket kaphatnak a telefonjukra arról, hogy mit egyenek, és hol. De természetesen le is tilthatják az ilyen reklámokat. A lényeg az, hogy a hirdetésnek legyen értéke a hirdető számára. Minket most ez érdekel.
– A kormányzat újabban rászállt a Google-ra, ugyanúgy, mint korábban a Microsoftra. Ugye három vizsgálat is folyik?
– Valószínűleg, de talán még több is.
– Mondana valamit ezek állásáról?
– Azokban a vizsgálatokban, amelyekről tudomásom van, nagyon jól meg tudunk felelni a kérdésekre. Amúgy az történik, hogy az emberek más cégekhez hasonlítanak bennünket, elsősorban a Microsofthoz, pedig mi nagyon különbözőek vagyunk magatartásunkban, elveinkben és gyakorlatunkban.
– Önök nyilvánvalóan folytatnak megbeszéléseket különféle állami hatóságokkal.
– Igen. De szándékosan nem lassítottuk le azokat a fogyasztói változásokat, amelyek szerintünk fontosak ahhoz, hogy a világ jobb legyen. És én soha nem is akarnék lassítani, félelemből nem, ha úgy tetszik. Ugyanakkor sokkal érzékenyebbek vagyunk. Sokkal többet gondolkodunk azon, hogy miként kommunikáljunk, mik lesznek a reflexszerű, illetve a megfontolt reakciók, és hogy az emberek hogyan ítélik meg, amit csinálunk. Tisztában vagyunk ugyanis azzal, hogy ránk más szabályok vonatkoznak.
